berno

Ki akartam próbálni, hogy hogy is van ez a nagy cirkusz a whisky körül. :) Azt nem mondanám, hogy a Dallas óta érdekelt ;) Azt sem, hogy az egyik filmem miatt, ahol a vidéki herceg még whiskyt is főz (Boldogító talán). :) De valahogy Skóciához hozzátartozik. Ahogy a kockák is. A haggis is, de az túl undorító már olvasva is... Na, szóval a várhoz tartva a 2. napon épp a whisky túrás épület előtt mentem el, gyorsan befutottam, hogy vajon ma meddig vannak túrák. Adtam egy esélyt annak, hogy mire visszaérek, talán már bezárnak. :) De nem így történt, a kimerítő és megrázó várlátogatás után ezt még bevállaltam. Jesszus, kicsit kiríttam a sorból, mert egyrészt nők nem sokan voltak és főleg nem egyedül... :) A sorban állva majdnem háromszor gondoltam meg magam, de végül győztem és bementem. Tök jól ki van találva, hordószerű szerkezetben visznek végig egy barlangok, ahol egész jól szemléltetik, hogy hogy készül a whisky. A végén jön a pláne, amikor magamnak kiválaszthatom, hogy mely

És közben erről se feledkezzünk meg, hogy elértünk a 2500. bejegyzéshez! :) Köszönöm :)

Na, ezekkel is hogy jártam! Ahogy 3. nap reggelre rájöttem, elmentem a John Knox-ház mellett párszor, csak akkor nem azt kerestem. :) A Tron templommal tulajdonképpen ugyanez történt. Szombaton már körbefotóztam, és meg is lepődtem, hogy nem templom (ez mondjuk nem tudom, hogy miért nem derült ki egy információs cuccomból sem). Aztán vasárnap reggel, mivel a listán nagyon szerepelt, körbekerültem odavissza, mert a térkép is így hívta. És egyszercsak odavissza ott álltam előtte, és akkor már nem is érdekelt úgy. :( "John Knox-ház Edinburgh egyik legrégibb épülete, amely 1470 környékén épülhetett. Itt élt John Knox, míg a Szent Egyed-katedrális plébánosa volt, és feltételezhetően itt is halt meg 1572-ben. A házban még láthatók az eredeti fa galériák, valamint az a szoba (Oak Room), melynek mennyezetét 1600-ból származó freskók díszítik.  ... Tron-templom (Tron Church) – Belsejében tárták fel a város első kövezett utcájának maradványait." http://hu.wikipedi

Erről sajnos lemaradtam, mert 2. nap este találtam rá, akkor egy kicsit tudtam bedugni a fejem, és már semmi akkum nem volt, másnap meg zárva volt (valahogy misét kellett volna elkapni, hogy rendesen bejussak, vagy pont azon kívül, már nem is tudom, hogy volt). Itt (sem) voltam elég körültekintő (néhány dolgot sajnos emiatt kellett kihagynom, mert vasárnap már zárva voltak) "A gótikus stílusú templom, melyet 1120-tól egy 854-ben épült katolikus templom helyén kezdtek építeni, valójában csak a 17. században, egy rövid ideig volt székesegyház. Legöregebb része egy 1495-ből fennmaradt torony. Története során többször pusztította ostrom, tűzvész, és számos alkalommal bővítették vagy építették át, utoljára 1829–1832 között alakították át jelentősen. Ebben az épületben ült össze Stuart Mária első parlamentje, felkelés színtere volt I. Károly idejében, majd Oliver Cromwell katonáinak laktanyájaként is szolgált. A benne található Bogáncs-kápolna (Thistle Chapel) 1911-ben épült, é

Ez az emlékmű nagyon érdekes, és hatalmas. És nagyon fura is, ahol áll, vagyis inkább az fura, később hogy építkeztek köré. Nem másztam meg, mert mire újra tervbevettem már annyi mindenre felmásztam, hogy nem volt erőm. :) Egyébként ezzel szemben van a Jenners, és emögött terül el az egész Princess Garden és magasodik fölé a vár. Másik irányból pedig a csodálatos és hatalmas Baltimore Hotel van, ami egy valóban nagyon szép épület és a buszos idegenvezetőtől tudom, hogy a csodás óra a tornyában mindig öt perccel siet. Hogy miért? Itt található egy nagy pályaudvar is nagyon sokfelé tartó vonattal, és hogy ne késsék le a diákok, ezért siet az óra. Ez egy hagyomány. :) "Az emlékmű, amelyet 1844-ben a Princes Street keleti végében emeltek, George Kemp tervei alapján készült, miután az megnyerte a Walter Scott-emlékműre kiírt pályázatot. A neogótikus stílusú építmény 60 méter magas templomtornyot formáz, melynek ívei alatt több szobor is található az íróról és művei

Hát ez is egy top-élmény volt. Elképesztő egy erődítmény és hát az a kilátás, na, az kilátás... Ebéd után érkeztem már jóval, úgyhogy sajnos az 1 órai ágyú ceremóniáról lemaradtam. Valahogy a háború alatti tömlöcben kezdtem, ami még ennyi év után is olyan fojtogató 'energiával' bír, hogy alig vártam, hogy kiszabaduljak onnan, talán még soha nem éreztem magam így. Közben még egy esküdni készülő párba is belebotlok, a pasas teljes skót cuccban, a menyasszonyon meg bár egy szép ruha volt, de nem a legelőnyösebbet találta meg magára - szerintem. :) A koronázási ékszerek mindig elbűvölnek, vagyis az összes ilyen hasonló, a királynő skót 'köpönyege' és a többi... A háborús hősöknek olyan emlékmű van, hogy újra átmegy rajtam, hogy hála az Úristennek, hogy nem kellett ilyet megélnem, a háborús féltést, a rémület ezen fajtáját és csak imádkozni lehet érte, hogy ne is kelljen... Már majdnem kifelé tartok,  amikor egy kiállításon találom magam. Nagyon-nagyon

Itt a második napon jártam és az egyik leg-legélményem. Nagyon jó volt az audiogide-os vezetés, ehhez sikerült olvasni is. De a legjobban mindig a kihelyeztt tévék, amik átélhetővé teszik a vetítésekkel, hogy milyen, amikor ugyanott jár a királynő a vendégeivel, stb... Be is szereztem a turista könyvet is, hogy majd beleolvassak újra (persze hogy erre mikor lesz időm, nem tudom, de majd amikor virtuális utazást csinálok, kiváló lesz). "Erzsébet királynő hivatalos skóciai rezidenciája valamint fogadások, állami ünnepségek helyszíne. Abból az alkalomból építettek, hogy a királyellenes polgári forradalom elől elmenekülő II. Károly a köztársaságpárti vezető, Oliver Cromwell halála után, 1660-ban visszatért a trónra.  Eredetileg 1128-ban építtette I. Dávid Holyrood-apátság néven, ám a történelem során többször, többek között Oliver Cromwell katonái is, megrongálták. Az apátság romjai az épület északkeleti oldalán találhatók.  A kastélyt 1498-ban építtette IV. James

2. és első igazi skót napomra virradva tele voltam tervekkel. Már annak örültem, hogy legalább nem esik... Összevissza álmodtam mindenféle hülyeséget, pl. hogy az egyik kedvenc színészem mattrészegen volt buszos az otthon (a bögötei) volán buszon és odacsukta az ajtóban Alex évfolyamának egyik tanárát. Ez olyan abszurdum volt, hogy reggel fel is jegyeztem, mert őrület volt. :) A nap egyébként a nagy megvilágosodással kezdődik, összeáll, hogy a tegnapi templom tornyát látom. :) Tényleg kell aludni a dolgokra. :) Megteázom, elkészülök és nekiindulok egy hosszú napnak, reggeli, stb.  A nap, amikor igazi hülye turista lehetek a busz tetején. Majdnem csonttá fagyok odafönt, de egyet végigakarok így 'élvezni' és leginkább fotózni. :) A 2. napi képeket máris mutatom, aztán még jön a többi történet. https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Edinburgh2Nap?authkey=Gv1sRgCLqG9t7uv9Wv_wE Az egyik (zöld) busszal végigmentem egy teljes túrát, és utána indultam nek

A három nap alatt bárhogy is volt, szinte végig a Royal Mile-on találtam magam, vagy arra tartottam, vagy onnan jöttem. Így néhány képen fel is tűnik. "A Royal Mile (koronázási útvonal) az Óváros gerincén, a vár és a Holyrood-palota között húzódik. A közel két kilométer hosszú út négy egymást követő utcából - Castlehill, Lawnmarket, High Street, Canongate - áll.  A Royal Mile-on számos nyüzsgő étterem és kávézó sorakozik, nem is beszélve az üzletekről, ahol a skót szoknyától a havannai szivarig minden kapható. A legérdekesebb látnivaló a jórészt a 15. századból származó, gótikus stílusú Szent Giles-székesegyház és a Bíróság. Az óváros nemcsak középkori alaprajzát, megannyi reformkori épületét is megőrizte. Az edinburgh-i várat a Királyi Palotával a Fő utca, más néven a Királyi Mérföld köti össze, melyről kisebb mellékutcák vezetnek le a hegyoldalról. Edinburgh legelőkelőbb negyedében, a Royal Mile-on található a Holyrood Palace is. Erre találjuk a Skót Királyi Múzeumot

Tehát, bár az első nap igazából már elkezdődött a repüléssel, meg a ház elhagyásával (reggel fél 8-kor), de igazából akkor kezdődött igazán, amikor a Hotelből elindultam felfedezni ezt-azt, vagy legalábbis a kezdődő sötétség miatt inkább csak ismerkedtem a környékkel, hogy mi merre lehet, stb. Elsőre egy nagyon szép templomot találok. http://www.cathedral.net/ Épp kóruspróba volt, aminek a végét csíptem el, hát valami gyönyörűséges öt percben volt részem. Nagyon kerültem a templomhoz, másnap reggel jöttem rá, hogy a szobám ablakából ezeket a tornyokat látom, és tulajdonképpen két percre vagyok innen. Az idő rövidsége miatt másnap reggel még visszatérek, de sajnos egy teljes misét és hosszabb időt nem tudok itt tölteni. Innen maradt is egy kis hiányérzet, mert nem tudtam teljesen bejárni, átérezni. Beljebb sétálok a városban és sikerül megvennem a nagy jegyet - három kiemelt látnivaló és 48 órás hop on- hop off  jegy mindhárom buszra és útvonalra érvényesen. Évek óta vágytam ezek

A szállás is az ajándék része volt (karácsonyi ajándék a repülőjeggyel), így azért kicsit tartottam előre, hogy vajon mi lesz... De nem volt rossz, én kisHilton-nak nevezem magamban, és jó is volt. Az utcán belül két épületük volt (persze én nem a főépületben voltam), és tiszta volt és jó. Annak nagyon örültem, hogy volt egy kis vízforralóm, sok teával, ami nagyon jól jött. És persze a skót keksszel vártak, ez is jól esett. Előtte a recepciós pasas kicsit bunkó volt (na jó, nem volt éppen Hilton outfit-om, de attól még... (?) Egyébként ezt valahogy az összestől éreztem egész idő alatt, amikor láttam őket, a lányoknál viszont nem, ők végig tök normálisak voltak. Kulcs helyett már itt is a kártyás módszer volt, amit tök nem szeretek, mert minden este alig jutottam be vele. Mutatok néhány képet: Gyorsan mindent felfedeztem, kicsit kipakoltam, összeszedtem magam, ittam egy teát (itt szoktam rá, vagy szerettem meg a teát tejjel - mivel más nem volt hozzá -), átö

Már nem tudom, hogy hányadik repülésem volt (pedig valahol gyűjtöm) ez az utóbbi, de nagyon izgalmas volt előtte belegondolni, hogy tulajdonképpen országon belül, de mégis másik ország és úgy külföld, hogy igazából nem az, legalábbis innen nézve. És péntek 13 volt... Normális ember az ágyból nem jön(ne) ki, nemhogy még repül is ... A gép szokás szerint késett... Olyan szintű maximum fölötti kihasználtsággal mennek ezek a nagy madarak, hogy nem is akarok belegondolni, hogy ennek előbb-utóbb mi 'kell' a vége legyen. Késve száll le a gép, épphogy kiszáll belőle mindenki, és már indulni kéne, amikor a beszállás egyáltalán megkezdődik. Ugyanaz a gép gyakorlatilag szünet nélkül tesz meg több oda-vissza utat egy-egy napon belül, ugyanazzal a személyzettel. Szóval elég sokat késtünk, a gatwick-i repteret már lassan ismerem, mint a tenyeremet, tehát lassan az összes klót is tudom. :) Szerintem ezen a helyen kívül csak a népligeti buszpályaudvaron voltam többször. :) Sajnos a

Az elmúlt majdnem egy órában megakadt a Skócia projekt, mivel megállt a képfeltöltésem a picasába, mert kimerült a 15 gigás tárhelyem... :) Szóval végigtisztogattam az e-mailemet, és 4 gigát sikerült találni. :) Tavaszi nagytakarítás - és gondolom töröltem ki olyat is, amit nem kellett volna, de ez majd kiderül. :)

"A skót nép étkezési szokásait és ételeik jellegzetes alapanyagait mindig meghatározta az ország földrajza. Skócia messze fent északon fekszik, éghajlata mostoha, termőföldje kevés.  Az került az asztalra, amit a nép kemény munkával megtermelt. A jellegzetesen skót fogások közt rengeteg, egyszerűen elkészített hal- és húsételt találunk. A skót partoknál igen tiszta a tenger, de édes vizei is Európa legtisztábbjai közé tartoznak. Érdemes megkóstolni a homárt, az osztrigát, a lazacot és a pisztrángot. Skócia erdeiből kiváló vadhúsok kerülnek ki.  Ami pedig világszerte elismertségnek örvend: az aberdeeni Angus-marhaszelet. Ez a húst kedvelő skótok egyik kedvenc csemegéje. Angolosan átsütve, esetleg valamilyen mártással, hasábburgonyával és vegyes zöldségkörettel fogyasztják. A skót szakácsok egyébként úgy tartják, hogy a jó hússzelet semmiképp nem lehet három centiméternél vékonyabb. A gabonafélék közül leginkább a zab termesztésének kedvez az ország éghajlata, fogyasztják is sz

Remélhetőleg ma sikerül posztolni mindent, ami eszembe jut a múlt hétvégéről, addig is egy kis történelmi kitekintő, amit a könyvekből és az internetről vadásztam össze. Az angolok és a skótok közt a 13. században folytonos határháborúk dúltak, mely következtében az Edinburgh-i vár gyakran került angol fennhatóság alá. Ez azonban nem tarthatott tovább a 15. századig, amikor is IV. János király a királyi bíróságot Holyroodba költöztette, Edinburgh pedig Skócia fővárosa lett. Edinburgh gazdaságilag és kulturálisan is felvirágzott. A város igazi modernizálása viszont csak a jakobinus felkelés után kezdődött, ekkor a városfalakat is kiterjesztették, létrehozták az Újváros nevű városrészt, a Nor Loch mocsarat lecsapolták. Edinburgh kulturális központtá vált, Észak Athénjének is nevezték. Az iparosodás időszaka a 19. század, elsősorban a kikötőre, Leithre koncentrálódott, Edinburgh maga nem nőtt. Így Glasgow lassan megelőzte, Skócia ipari, kereskedelmi központjává vált, míg Edinb

Ennek a filmnek több része van, de külön-külön is megállják a helyüket, én szeretem.

Egy igazán szép történet és némi sírást is igényel, de csak mert tényleg szép. Az igazi kaland Benjamin Mee (Matt Damon) szeretne új életet kezdeni. Nem sok idő telt el azóta, hogy egyedül maradt kamaszfiával és kislányával, és ő mindent elkövet, hogy fenntartsa számukra a megszokott, majdnem tökéletes életüket. Makacs és elszánt - előbb-utóbb mégis rájön, hogy rossz úton jár. Szembe kell néznie vele: valami hiányzik mindannyiuk életéből. Mi kellhet? Új feleség? Több pénz? Több izgalom? Szerencsére Benjamin tudja a választ: egy kis őrület kell, mondjuk úgy húsz másodpercnyi, hogy hozzon egy olyan döntést, amit korábban soha nem hozott volna; ami fenekestül felforgatja az életüket; ami miatt mindent, amit addig tanultak, el kell felejteniük, és kénytelenek nagyon sok újdonsággal megismerkedni. Benjamin új házat vesz. Családjával beköltözik egy elhagyott állatkertbe, örökbe fogadja a romos intézmény elhanyagolt lakóit, és még az állatkerttel együtt érkező morcos ápolóval Kellyvel (Sc

A barátság olyasvalami, amely szinte az emberiség fölé emelkedett... Olyasfajta szeretet ez, amelyet az ember az angyalok között képzel el. Clive Staples Lewis

Hát ez tényleg varázslatos! :) Nézzétek végig és utána olvassátok el  hozzá a magyarázó pár sort. :) Az American Idol legújabb versenyetapjában a régi-új zsűritag, Jennifer Lopez is színpadra állt, ám ezúttal kevésbé a hangjával, mind inkább kinézetével kápráztatta el a közönséget. Tudjuk, hogy a 45 éves énekesnő szépen énekel – és pont. A dicséret ezúttal inkább azokat a munkatársakat, kreatív ötletgazdákat illeti, akik kitalálták és megálmodták J.Lo fellépőruháját. Ugyanis egy több méter sugarú, hófehér ruhában állt a színpadra, ami önmagában még nem nagy szám, ám egyszer csak különböző fényeffekteket és a Végre otthon! című animációs film (ennek a mesének a betétdalát adta elő az énekesnő) néhány jelenetét is rávetítették a királylányruhák legkirálylányabbikára. Jennifer Lopez ruhája felülnézetből így élő mozivászonként szolgált. Egyszerűen zseniális! http://www.nlcafe.hu/sztarok/20150320/jennifer-lopez-american-idol-vegre-otthon/

Ez pár hete reggel történt az iskolaudvaron, pedig még hideg reggelek voltak... És közben meg teljesen normális nemnormáliséknál, hogy flippflopp és nagykabát... Ahogy  a kislányok is bokazokniban járnak kiscipővel, kisszoknyában, anyuka meg Ugg-ban és nagykabátban...

Ma este egy igazán nagyon szép és értékes filmet láttam (minden tekintetben értendő és ajánlott)... Az élet ízei A festői szépségű dél-francia kisvárosban Madam Mallory (Helen Mirren) éttermének, az előkelő Le Saule Pleureur-nek nem akad párja: a Michelin csillagos konyhában egymás után készülnek a gasztronómiai csodák a szenvedélyes, ám kissé vaskalapos tulajdonosnő irányításával. Az egyszerű ételek is kifinomult fogássá változnak a keze alatt, amivel vendégeit teljesen megbabonázza. De a tökéletes recepthez mindig kell egy izgalmas hozzávaló. És ez most az egzotikus Indiából érkezik. Egyik napról a másikra toppan be a csendes városkába a Kaddam család, akik nem kisebb tervvel állnak elő, mint hogy megnyitják indiai éttermüket szemben a francia gasztrocsodával. Nem csak a hangos zenétől lesz zajos a környék, de a kurkuma, a szegfűszeg, a curry, és a garam masala is felpezsdíti a lakók ízlelőbimbóit. Az eddig rozmaringtól, és bazsalikomtól illatózó környék élete kezd teljesen a f

Ez egy kiváló sorozat. Emlékeztek, múltkor a Kellékes volt, most az Öltöztető: http://radnoti.reblog.hu/akik-nelkul-nem-001/

Egy cikk, amelynek sok pontja ismerős nekem is: http://hataratkelo.blog.hu/2015/03/03/mukodhet_csak_igazan_akarni_kell

Bár egyáltalán nem aktuális, de akkor is nagyon ötletes. :)

Ha szárnyak nélkül születtél, ne akadályozd, hogy kinőjenek. Coco Chanel

http://wmn.hu/2015/03/18/igy-irt-szerelmes-levelet-a-vilag-leghiresebb-muzsikusa/

Hát, most mondanám megint, hogy könnyen beszél... :) De azért mutatom, hogy szerinte mi a tíz alapelv: http://illuzio.cafeblog.hu/2014/09/25/a-kinai-milliardos-10-alapelve-erdemes-tole-tanulni/

Ha kell indok, vagy racionális válasz az olvasásra, íme 4. :) http://wmn.hu/2015/03/08/egy-jo-konyv-4-pszichologiai-hatasa/

Vajon mit rejthet a fizetés megállapodás szerint...? http://hvg.hu/shake/20150315_Uj_hazvezetonot_keres_Vilmos_herceg_es_Ka

Alex egy hete lett 7 éves. A torta, bár az ötletek jók voltak, nem sikerült annyira szuperra (szerintem), de azért volt öröm és finom is lett. Ez egy repülő (akart lenni), mielőtt valaki cápának nézné... :)

Emlékeztek még a könyvnapra? Íme egy sokat mutató sorozat, hogy ezt mennyire komolyan tudják venni. http://www.theguardian.com/childrens-books-site/gallery/2015/mar/06/world-book-day-costumes-cats-rats-hats-your-pictures Ez is lett aztán a vége, hogy az iskola, legalábbis ahova a fiúk járnak, idén nem akarta, hogy beöltözés legyen.  Több cikk is volt előtte, hogy sok szülőnek teher, meg nem is akarják (nem is olcsó mulatság, ha csak nem egyszerű, otthon is legyártható jelmezről van szó, a bolti ára ezeknek 25 font fölött kezdődik...). De az iskola oldaláról sem volt felhőtlen az öröm, mert pont ami a cél lett volna, az olvasás népszerűsítése, a klasszikus könyv(figurák) megjelenítése, nem történt meg. Sok helyen szimpla jelmezbál lett, a lényeg pedig odalett.

Tudom, hogy mit iszom (megint) legközelebb Frei-nél. :) Frei Tamás „kávékalandja” Indiában A maharadzsa csoszogva érkezett. Fehér selyemkabát volt rajta és vörös turbán - mintha az Ezeregy éjszaka egyik mesefigurája lenne. „Őfelsége” - szólalt meg titkára, aki pár lépéssel lemaradva jött a maharadzsa mögött - „Őfelsége ma úgy érzi, hogy nehezére esne a beszéd.” Hogy micsoda esne nehezére? - tört majdnem föl belőlem a kérdés durván, de aztán udvarias mosolyt erőltettem magamra, és csak annyit kérdeztem: „Őfelsége miként képzeli akkor a TV interjút… mármint beszéd nélkül?” A titkár úgy tett, mintha itt nem is lenne semmilyen ellentmondás. Mintha nem tárgyaltunk volna pontosan két hónapon keresztül csak arról, hogy Őfelségének melyik napon, és azon belül is melyik órában lenne legkellemesebb az interjú. Mintha nem egyeztettünk volna még a hollywoodi sztároknál is szokatlan módon hetekig arról, hogy a maharadzsa palotájának melyik termében készül majd az interjú és stábom pontos

Kiváló ötlet :) https://www.youtube.com/watch?v=5LS-Ojc64Do És a felhívás kapcsán újabb blogkérdés: Neked melyik a kedvenc verssorod-versrészleted? Megint e-mailben várom ezeket, és aztán szívesen megmutatom itt majd a többieknek. "Március 21-én, a Költészet világnapján a kedvenc verssorod vagy idézeted egy kávét ér. Az akcióhoz a világ 24 országában, köztük Magyarországon is, több mint 1100 kávézó, bár és étterem csatlakozott." a teljes cikket itt találod: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/verssorral-fizethetsz-egy-csesze-kaveert

A nárcisz, igen. A kankalin, a szagos bükköny, a gyöngyvirág. De ne feledkezz meg a fiatal hagymáról, a hónapos retekről, a friss parajról sem. Ne feledkezz meg arról, hogy az erdők, melyek e csodálatos alkotásokat elővarázsolják, rád is hatnak, az emberre. Tavasz van, tehát történik valami. Oly szemmel láthatóan történik: a föld arculata néhány nap alatt megváltozik, a fák feltűzik zöld gyertyáikat, a földek zölden és sárgán áradni kezdenek: mit gondolsz, az erő, mely ilyen felismerhetetlenül elváltoztatja a világot, áthatja a fákat, földeket, vizeket, nem hat át téged is, tested és lelked, nem alakít, nem öl és épít benned is valamit? Élj nagy figyelemmel, tavasszal. Márai Sándor

Csak szeretve tanulunk meg szeretni. Először valamit hiszek. Aztán megértem. Aztán megvalósítom. Az enyém csak akkor lesz, ha megvalósítottam. Manapság hatalmas szakadék tátong a három között. Hiába „hiszek” valamit, még nem az enyém. És hiába „értek” valamit, még akkor sem az enyém. Csak ha megvalósítom, akkor lesz az enyém! Hiába hiszem, hogy szeretni a legfőbb titok. Hiába értem, hogy szeretni a világon a legfontosabb. Ha nem szeretek – az egész nem ér semmit. Csak vágy, csak szöveg, csak irodalom, csak tanítás, csak vallásos parancs. De nem szeretek! Akit anyukája nem ölelt magához s nem sugározta, hogy „te vagy a mindenségem!”, akit apja, vagy bárki idegen nem ringatott ölében, s nem sugározta belé, „te az enyém, én a tiéd vagyok” – az a szeretet analfabétája marad. Lehet, hogy minden elméletet és okos elvet tud a szeretetről, és mindent elhisz róla – de hideg marad a szíve. Biciklizni sem lehet könyvből tanulni. Szeretni sem. Persze ott van minden lélek legmélyén a szeretet, de

„Tiszta szívet teremts bennem, Istenem; új és erős lelket önts belém!” /50. zsoltár/

Ezt a filmet tegnap-ma láttam, és hát na, szívszaggató, szép történet nem pont nekem tetsző véggel. Nincs mese, nincs mire várni, halogatni, mert aztán évek-évtizedek telnek el... Újabb Nicolas Spark lélekszaggatás: Vissza hozzád Az egykori középiskolai szerelmespár, Amanda Collier és Dawson Cole 20 év elteltével találkoznak újra, egy közös barátjuk temetésén, amikor visszatérnek a kisvárosba, ahol a kamaszkorukat töltötték. A keserédes találkozás feléleszti az első szerelem valójában soha ki nem aludt lángját. De hamarosan arra is rá kell jönniük, hogy azok az erők is működnek még, amelyek annak idején szétválasztották őket, sőt talán még erősebbek, mint annak idején. Az évtizedeken átívelő szerelmi történet mesél az első szerelem múlhatatlan hatalmáról és arról is, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeni, ha megkapjuk az a bizonyos hőn óhajtott második lehetőséget. Vajon az igaz szerelem képes-e felülírni a múltat?

Bár most kicsit 'haragszom' rá az elérhetetlensége miatt, mert drágán adja magát, de attól még szeretem, ezt is itt:

Az elmúlt napokat és a mait még végiggondolni és fárasztó lenne, nem leírni. Elég legyen annyi, hogy a bőrönd bepakolva, én az ágyban, és holnap indul a karácsonyi ajándékom, most jön az a három nap Edinburgh-ban, amit a Sámueléktől kaptam. A mai napba még egy kicsi hétévesnek az ünneplése is elfért, de majd mesélek jövő héten.  Most hátradőlhettek, pár napig blogszünet. :) Utána pedig remélem lesz mit írni-olvasni. 

Remek ötletem támadt :) Most olvastam egy interjút és miért ne interjúvolhatnálak meg benneteket én és fordítva, vagy legalább saját magamat is? :) NA és megint egy 35-ös :) Íme egy cikk:  http://wmn.hu/2015/03/09/proust-kerdoivkovacspatricia/  és innen fogom felhasználni, ami ezután jön: "1890-ben a francia író, Marcel Proust egyik barátnője kérésére kitöltött egy 35 kérdésből álló kérdőívet. A lány az akkor 19 éves fiú személyiségére volt kíváncsi. A kérdések egyszerűek voltak, a végére mégis úgy érezte az ember, mintha a válaszoló betekintést engedett volna a lelkébe… A dokumentum aztán eltűnt, és csak huszonöt évvel később találták meg. Végül 2003-ban 102.000 euróért elárverezték. A kérdéssort azóta használta francia tévéműsor és amerikai magazin is." És akkor ideteszem a kérdéseket, akinek van kedve másolja ki és válaszolja meg nekem mail-ben. A honoráriumot közben kitalálom. :) 1. Mi jelenti számodra a tökéletes boldogságot? 2. Mi a legnagyobb félelmed? 3.