berno

 ... 40-42 biztos van... az az első emlékem, hogy a Mamánál ülök a konyhaasztal mellett, a lábam persze nem ér le  (ugyanitt szoktam habot verni is a táncolós habverővel a marha nagy vájlingban) és már lilul a mutatóujjam, mert túl szorosan tekertem rá a fonalat. :) Az a nagy, réz színű horgolótűje volt, nem volt abban semmi ergonómia meg ilyesmi, hogy ne fáradjon a kéz, meg ilyenek... ma már tudom, hogy ez is tök fontos, már ez alapján válosztok horgoló tűt (meg ha lehet a színe alapján ;)) Valójában kötni tudtam előbb, több mellény is készült. Keresztanyámon időnként még mindig látom az egyiket. Valahogy többet kötöttem, mert körülöttem inkább kötöttek, Mama is, a nénjéim, a másik Mamám - ő egyébként nagyon jól, olyan csavartmintái voltak, hogy őrület. Ezt jó lett volna tőle ellesni, de akkoriban nem értek rá falun erre, később meg nem volt jó a kapcsolat. Anyukám hímezni szokott (sokat) meg olvasni. A Mama meg mindent csinált, a millió munka és varrás mellett. Hihetetlen vo...

 ... ugye úgy volt, hogy benne vagyok az új horgolós-olvasós történetben, volt itthon két gombolyag, amihez választottam egyet, de valahogy már a sorban meg nem tetszett, csak messziről.  http://bernoblogja.blogspot.com/2026/08/horgolos-konyves.html ... így aztán egyik este a szokásos futásban elmentem venni egy tetszőt, tetszett is, de tegnap este, amikor félálomban még horgolni vágytam, rájöttem, hogy nem jó, az vastag, hiába tetszett nagyon (mert a futásban már nem volt annyi eszem, hogy ellenőrizzem a címkét).... jajjj, jön a hétvége, hogy növekszik így a kendőm, pedig nagyon jó horgolni, csak éppen nem tudok továbbmenni a megfelelő mohair nélkül. :) Mese nincs, be kellett iktatnom a mai napba. A hét egyetlen (második, mert találtam szülinapi ajit) jó dolga volt... igaz, hogy alig találtam meg a fonalat, háromszor jártam körbe és amikor pont ott voltam, hogy megkérdezem - csak nagyon dumált egy nem is vásárló - és a klubvezetős Viki tündér is szólt, hogy segítshet-e, meglá...

 

 Mekkora ötlet! 🪡🤩🧵👏

 #inspiráció

 #merttetszik

Szülinapos a kedvenc fonalboltom... muszáj volt válasszak egy fonalat... 🙃

Követem ezt az oldalt az instán, sok gyerek, mind ilyen típusú és az összes köt. A fiú is. Viselik is. A kislányok pedig általában hordoznak is valamit, néha egy-egy tyúkot vagy mint itt egy-egy babát. Itt nem látszik, de a videón közben ringatja is. Közben köt.

 ...nos, mióta tudom, hogy egy egyszerű "kockás" takarót mi munka létrehozni, nem győzöm csodálni az ilyet:

 Azt láttam ma, hogy a szeptemberben szülötteknek ez a fonala:

A névnapi ajándék másik felének alakulása: Anyuka kamrájából néhány saját finomság szép kalapot kapott, majd elkészült egy ajtó vagy fali dísz is;

 ... nos, tavaly szülinapi ajándék volt, idén névnapi lesz...  https://bernoblogja.blogspot.com/2025/06/egyetlen-gombolyag.html Az ötlet onnan jött, hogy E-néni nagyon szereti a tavalyi kendőjét, és egyszer mutogatta, hogy horgolás, tévézés közben hol ide, hol oda teszi... akkor gondoltam arra, hogy legyen szett... legyen egy kis betakaró is... a fonal ugyanaz és mégis más. ... közben komplikált lett a helyzet, mert dupla gombolyagra volt szükség és egy hónappal kevesebb időm lett elkészíteni és ez csak hétfőn derült ki... Júniusban találtam ki, július elején volt a minta próbahorgolása. Augusztus 1.: Egy héttel később: Az egy gombolyagot 'megette', közben így kicsinek tartottam, így aztán jöhet még egy...😅🙈  Iszonyat jó volt horgolni (amíg normál tempóban lehet... 😉), de ezután a takaró horgolást télre halasztom, az fix... közben meg külalakra egyáltalán nem voltam megelégedve így kiterítve. Furcsán deformáltnak tűnik, nagyon érdekes, de azért bosszantó is... Augusztu...

 ... hátizsákból horgolós...  ....már kedden nem tudtam megint jegyet venni az IC-re és megint mindenhol is ember ül... közben nem takarították ki az éjszakai ünneplők után a vonatot... remélem, hogy legalább tudták, hogy mi is augusztus 2o. jelentősége...

Kicsit bizonytalanul szervezték (lesz, nem lesz, mikor lesz), ezért nem mentem a könyvbontásra 10-re (bár lehet, hogy a lelkemnek jobb lett volna) és az élőt is később néztem vissza, de íme a következő közös könyvünk, örülök a sok kéknek... meg a puha fonalaknak... szükség lesz rá... De! Volt belőle fb-csoportos live... 🤩 amit most pár órával később visszanéztem. Tök jó volt így bontani, hogy mesél hozzá, vasárnap délután fogom csak elkezdeni, nagyon várom. Előzmény:  https://bernoblogja.blogspot.com/2026/08/horgolos.html Vikivel párszor találkoztam a boltban és mindig az az érzésem, hogy szerintem ő egy igazi tündér, aki időnként kibújik a fonalak és az irodalom mögül, ami az ő erdője és a természetes, éltető közege... de kb. ennyit bír ebből a zajos világból, hogy a boltba bemerészkedik néha, de többet nem kér a világból, a városból... Annyira igaza van... így képzeltem anno a virágboltomat és műhelyemet... És a könyv mottója:

 ... elfogy ez a gombolyag holnap fél 1-ig...? Reálisan nézve nem biztos...

 

 + legalább egy horgolós projekt... 🙃 A vonatos hátizsakban mindig van séma-előadás is (könyvből 2-nél többet azért nem szoktam, bár amikor tablettel megyek, arra mindig többet töltök le)

 ...mik vannak... 🙃

 Ez milyen jó lehet:

Nos... pár hete futottam bele egy posztba az Instán... ahogy megláttam a takaró nevét, tudtam, láttam előre, hogy mit fogok tenni egy hónap múlvától egy éven át... 🫣😅 Akkor még el sem olvastam a leírást... a 100 kocka nem volt túl egyszerű a covid alatt, de aztán megcsináltam... a napi Biblia-olvasás és Duolingo is jól halad, meglátjuk, ez miként alakul... maximum kisebb lesz a takaró... úgy meg kell tanulni addig nyújtózni, ameddig...