berno

 Valakinek ma németül van premierje. 🥳🎭

 ... kétségtelen, hogy igazi színházcsináló és él-hal az egészért. https://youtu.be/a1gC1UUw9Xc?is=tcNrCNO3vuQgOhtt Utána meghallgattam a Szaszák Zsoltos beszélgetést is, érdekes és nagyon fiatal. Nagyon gyerek és amúgy meg Nagyon öntudatos. És van egyfajta pimaszsága is, amit eddig is gondoltam, amikor haknin hallottam. https://youtu.be/aGud6F9L0wg?is=HScix8ZxKYBC_G8d

 PaliMaci  Sajnos olyan Rebecca-jegyem van, amikor nem ő lesz. De mégis hátha...

A jó vikomt holnapután elindul a német Notre Dame-turnéra, aztán reméljük, hogy tényleg jön a kiírt időpontokban, mert miután szétbőgtem a koncertjét, megvásároltam a szokásos jegyeimet. Semmi más Operettes előadásra nincs kiírva és ahogy a színház "működik"... Fél év a turné, ez addig így lesz, azért aggódom miatta és miattam is. 🤗🫣 ... többször elbizonytalanodtam, hogy elmenjek a közönségtalira, mert később valószínűleg megbántam volna, így valóban az akusztikus koncert a jelenleg egy udeig 'utolsó' élmény. ... persze hülyeség amit csinálok, mert ha lesz Vikomt, az egy hónap csak a fél évből... ha viszont nem, az egy másik történet és kénytelen leszek hülye haknikra menni. Ez is Ő, aki befogadja a szeszélyes kóbor macskát és addig bűvöli, amíg...

Újabb remek és értékes beszélgetés Alföldi Robival. Lehetséges, hogy ideje megnézni valamiben vagy mondjuk többen is. Horgolgatás mellé kerestem valamit, hát még a kosárból se került ki a cucc. https://youtu.be/ele-8G2Nnmw?is=fbbisHUyr9rbpNuW

 A szívem szorul el az egésztől, Dórival a beszélgetést érdemes megnézni. :  https://youtu.be/grAqMzyPiaI?si=o0oNi34LRjKUyrXm Olyan kettősség van bennem, a jegyvételekkel cinkos lettem, közben meg valahogy a színészt is néztem, mert szeretem a színházat, a musicalt. De lehet, hogy kicsit el is rontottak bennem valamit. Elképzelni nem tudom jó ideje, hogy hogy tudtak ott egyáltalán teremteni bármit is, ebben a nyomásban, őrületben kreatív munkát letenni, vagy talán pont ez mentette meg őket, akit még tartani lehetett vagy tudta magát tartani. Kezdettől nem szerettem, hogy Zsolti lepaktált az ördöggel. Nagyon kíváncsi lennék őszintén arra is, hogy miként történt Peti kirúgása anno és milyen árat fizetett, hogy újra játszhatott. Ideje, hogy Szilveszter leporolja a korábbi pályázatát vagy én szívesen várom vissza Lőrinczy Gyurit is. Mivel ez a téma, ide másolom alá Kovács Adrián posztját is, amit most már egyre jobban forgatnak ki mindenféle firkászok, de így egyben, itt olvassáto...

Ma megkérést próbáltam teljesíteni, 9 perccel a jegyértékesítés megnyitása után léptem be és már így jártam: Jó egy óra múlva még mindig 1832-en álltak előttem sorban. 2 órával a bejelentkezés után még mindig voltak előttem 137-en. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy még lenne jegy. 2 és negyed órával később bejutottam és jegyet is sikerült venni. Azért ez őrület. Persze jó, hogy már nem kell az utcán idegesen állni, hanem közben kipakoltam a bevásárlást, ebédeltem, elmosogattam, porzsívóztam, vasaltam egy csomót, befejeztem a dalmát 'háttéranyagot', meg ilyenek. Jah, és nagy nehezen kiszedtem a mobilbankból az utasbiztosítás adatati. Az app-ban mindig kéznél van, de elvileg kérhetik a papírt, viszont nekem éves, megújuló biztosításom van, ezért nincs kéznél lévő kötvényem.

3 beszélgetést hallgattam ma meg vasalás és a többi házi munka során 😅. Az első volt halogatott, a többi jött magától. Egyik jobb és érdekesebb volt mint a másik. Életről, színházról, mindenről.  #Hámori Ildikó #Szinetár Miklós #Szinetár Dóra

  ... a hétfőt leszámítva tavaly december óta nem láttam Sanyit színpadon. Szándékosan. A mai előadást azért vállaltam be, mert 100., egyrészt ez nagy dolog, másrészt korábban megfogadtam. A 100-ból a maival együtt nekem ez volt a 15.  és  lehetséges, hogy az utolsó.  Ez volt az 50.:  https://bernoblogja.blogspot.com/2024/06/50-szer-is-telt-hazas-telthaz.html Tavaly decemberben folyamatos, illetve a szokásosnál gyakoribb érzésem volt Sanyinál, hogy nem történik meg a lényeg, sok a baki, rutinszerű és letudós. Nos, ehhez ingyen se lenne kedvem se időm, főleg nem ilyen jegyárakkal. Sokat vívódtam, hogy ezt megírom neki valahol, hogy hahó, engem ne akarj árverni vagy kiégtél vagy mi van... aztán csak a blogba írtam be, de ez valahogy még mindig a bögyömben van. Lusta, unott, megszokott és motiválatlan, az interjúit már nem is nézem, nem hallgatom. A mai: nagyon sietett, elvesztek a mondat- és szóvégek. Magamban mondogattam,hogy lassíts, ne siess... bakizott is, elv...

Támogatom és igaza van, igazuk van. Magam is bojkottálok. Csak lehetséges volt, hogy az esti előadás után odalépek, de méltatlan, ahogy a társulatával viselkedik a színház. (Update: ott jöttünk el, 9 után valamivel vége is volt, pedig eredetileg hosszabbra volt hirdetve. Nem volt hű de nagy tömeg és pillanatok alatt ki is ürült a terület... bent se lehetett nagy hangulat, mert a színpadról Nagy Lóri szinte egyenesen el is ment, hiszen egy lámpával mentünk az a zebrán...). Nem nagyon szoktam aláírni, meg ilyenek, de ezt most megtettem. Respect, ahogy mondani szokták. 

 Kb. pont ilyen a fejem, ha eszembe jut, hogy május előtt nem látom a Mohács 500-at! Legalább vette volna fel a tévé.

 ... annyira édes ez a Frank Wildhorn... 🤩 Akárhányszor nézem a videóit, mindig azon kapom magam, hogy vigyorgok. Ma 2x is így volt... és tényleg ilyen, mert ilyen volt tavaly a Margitszigeten is, egyrészt örülök, hogy még sem vitte el Verocskát, másrészt meg kijárna neki, hogy más is hallja őt.

 Elszaladt az egy hét és már most hiányzik ez az előadás, még mindig vannak dallamaim, képeim. Nagyon rég voltam így előadással... folyton azt nézegetem, hogy nem tudnék-e mégis menni... #Tomori #Szapolyai

Nagyon vártam, hogy újra Mohácson legyek... Ma szinte mindenki más volt, mint a pénteki premieren: Kicsit úgy éreztem, hogy kipukkant a premieres lufi és kicsit mindenki leeresztett. Az eleje még mindig nem tetszik, viszont ahol minden szereplő énekel, ott megint bőgtem. Ez A hegedűs nagyon nem tud énekelni, de nem zavarta... 😁😅💪 Dzsoni csalódás volt... érzelem nélküli,  máshol meg erőtlen... talán még csúszkált is... pedig múlt héten azt mondtam volna, hogy kirúgja a ház oldalát... fura. Erőlködött is meg nem is, mint aki unja meg ilyenek. Egy nulla volt, ahol a felesége meghalt. Dinit nagyon vártam királynak, egész más volt a Tassonyi-gyerek, amaz nagy elánnal robbantotta be magát és végig úgy is nyomta. Erőből, érzések nélkül. Dini sokkal tutyimutyibb figurát hozott, máshonnan indult és volt íve. Már a szünetre sokkal kíváncsibb lettem. A vége szép volt és a szerelem is. A végén szívbe markoló ahogy azt énekli, hogy "mi ITT vagyunk és  ITT leszünk"... úgy éreztem, hogy ...