berno

Olyan jó volt már a szórólapba belefutni és látni a sok plakátot! :)  Rövid összefoglaló a korábbi sajtótájékoztatóból:  https://www.youtube.com/watch?v=fZvUMmD0Xro&list=PLbdwm3WrIOX8Ji10fv5PjSOT9MNKdvaw3   Néha rákattanok és meghallgatom a nagy dalt egymás után jó sokszor. :) Vegyetek jegyet! :) A Madách YouTube csatornáján érdemes megnézni a rövid kis werk-eket, izgalmas lehet nagyon egy ilyen új darabnak a születése és ahogy összeáll. Nagy varázslat. Nagyon várom. (igaz, hogy ettől  nagy zenei sokszínűségtől kicsit félek... de újabban meg kell szokni, hogy egyre több furcsaság történik a daraboktban - vagy lehet, hogy szimplán csak öregszem...)

Mostanában már nagyon hiányzott a Madách... az emeleti illat, a bordó mélysége, a félhomály, a fura mennyezet, a városi színházak legmogorvább személyzete :), xsodaszép 'vasfüggöny', a csodálatos nagy lépcső, ahol annyifelé lehet gondolatban odainteni  a kedvelt színészeknek. Itt szép a hívó dallam is, nem a lámpát kapcsolgatják az emberre és nem a csengő berreg. Érdekes módon Zöld Csabi hangja figyelmeztet a telefon kikapcsolására is. Ez az előadás volt szinte az első, ami annak idején elmaradt két éve a Covid miatt. Igaz, hogy magamtól is kihagytam volna, mert abban az etapban már egy előadás sem lett volna NSanyié, a váltóra meg nem voltam kíváncsi. Azóta nem is került újra műsorra a darab, mostanáig. NS helyett új beálló debütált (azt hiszem, hogy pont ma délután: Szemenyei János. Mindig kedveltem, mert pokoli nagy hang, tehetséges, egy nagy kölyök (nem is annyira kölyök lelkivilággal), jól játszik és még jó zenéket is tud szerezni. Szóval nagybetűs tehetség. Érdekes módon

A feliratos kép bent készült...

Édes Josh-tól ez szép gesztus. A Covid óta már többször is koncerteztünk ilyen formában  éjszakánként. 😉 Hát, kinek mi jut ugye Valentin éjszakára... 😄🙃🤷‍♀️

... azért az sokat elárul a helyzetről, amikor megörülök a világ 2. legrusnyább dossziéjának megérkezésének... 🙈🤭 na, de ennek az irattározásnak is vége lesz egyszer, ezek a rondák tele lesznek és én pedig jól megjutalmazom magam! 🙈👌

 Ugye mindenki emlékszik az első nekifutásnak? Á, dehogy? :) Segítek:  https://bernoblogja.blogspot.com/2021/09/nine.html Nos, van amit kár erőltetni... 😃🙃😉 A második előadásra anno már nem mentem el, eladtam a jegyet utolsó pillanatban egy Flóra-követőnek. Félve vártam ezt a hetet, mert a létező két bérletemben is van/volt egy-egy Nine-előadás... Egymást követő napokra... 🙈 Kinéztem jó előre, hogy ugyan a 9-i azonos a szeptemberivel, így azt majd kihagyom... de a második, a 10-i előadás jó lesz, Zsoci és társai szereposztással. És mivel ritkán jön be, hogy jobbra változik a szereposztás - ez annak a Murphy-nek a leggázabb törvényszerűsége - lássatok csodát, törölték a 10-i előadást... Hát, ilyen nincs... Megkérdezték, hogy melyik nap nézném meg a Nine-t helyette? :) :) Jaj, mondom, hát ez meg az, nem kaphatnék-e helyette mondjuk egy Abigélt...? Kaptam. Hamarosan arról is mesélhetek, ha minden jól megy. Szóval ma este, Nine, másodszor, azonos csapattal, bár Szulák újdon

 Napok óta irattározásban vagyok, ennél csak a néhai leltározást utáltam jobban... A sok kattintgatás és írás miatt már eléggé fáj a kézfejem, hát csoda, hogy úgy érzem, mintha már szeptember lenne...? ;)

 Most már megírom ezt a posztot, igen, ezzel a címmel, mert viszonylag rövid időn belül 3 ilyen történet jött velem szembe és a legelső pont velem történt (közvetve), de akkor még én sem láttam ezt ilyen jól: Grecsó Krisztián mesélte ma, illetve olvasta föl - és elhanzgik az előbb megoszott interjúban is a 17. perc környékén - a kezelés alatt álló, mosolyt osztó, bátorító kisfiú történetét... már amikor ültem a Radnótiban és nyeltem a könnyeimet, már tudtam, hogy meg fogom osztani... Direkt nem fotózom ki, ezt a részt mindenképp érdemes meghallgatni... Az elsőről, a tapasztaltról írtam is:  https://bernoblogja.blogspot.com/2021/06/szia.html A középsőt nemrég gépeltem le egy pdf-es cikkről, ezért egy az egyben bemásolom. Ahogy azt elolvassátok, szerintem egybeér a lényeg... Az étteremben beraktam Eriket egy etetőszékbe, és megjegyeztem,  milyen csendben eszik minden vendég. Erik hirtelen örömteli kiáltást  hallatott, szemei izgatottan kikerekedtek, száján mosollyal hevesen  integetett.

óh, hát ez nagyon-nagyon jó interjú lett... a szokásosnál is nyitottabb és őszintébb, szinte egy mély tanúságtétel is egyben, amivel meg is lepett. Érdemes rászánni a közel egy órát. Nagy tisztelet, hogy a nehéz időkről is vállalja, hogy beszél, szerintem sokaknak adhat erőt.

Óh, hát el sem hiszem, hogy összejött a nagy 'találkozás'! :) Már oly régóta kíváncsi vagyok/voltam az élő Grecsóra. Nem podcast-ban, nem olvasva, nem interjúban, nem tv-ben, hanem élőben. Ha messziről is. Már annyira akartam és annyiszor nem jött össze, hogy már magam is alig hittem el, hogy tényleg nem 'találkoztunk' még? Az első alkalommal vakbelem lett. Másodszor beütött a Covid és elmaradt az előadás. Harmadszor az online valaminek nem volt hangja. De ma eljött a MI napunk, 3 a magyar igazság meg egy a ráadás alapon. :) Köszönöm Zénének, hogy eljött velem és még a színházas retiküljéből is kiemelt nemes egyszerűséggel 2 sütit is, amit még délután sütött. Hát nem őrület? :)  Decemberben az ebéd fölött fásultan görgettem a face-falat amikor kiböktem, hogy jön az új könyv, normális helyen (Radnóti Színház) lesz a bemutató és lehet jegyet venni és (még) kapni is. Gyorsan cselekedtünk.  Nagyon fölzaklatott a ma esti jó másfél óra, de jó értelemben. Amikor őt