berno

Holnap éjjel erre gyúrok. :) És alig várom, hogy egyszer ilyenkor egész éjjel a könyvesboltokat járhassam. :)

A mosoly világnapja van - volt. Gyakoroltátok? :) We're all smiles! Spread the joy and make someone happy today. Happy World Smile Day!

Na ennek nagyon örülök! :) Mert ugye amióta nem vagyok igazán (fő)városi, óbudai főleg nem, tehát újra amolyan maximum időszakosan erzsébeti, nagyon hiányzott rövid távolságban egy jó kávézó. Most végre van.

Hű, hát íme az első könyv, aminek a végére értem - nem magyarul. :)

Új fiú a háznál... :)

Az iskola már megint kitalált valamit a mai napra. Tollmentes nap. Tehát ma nem írnak, nem rajzolnak, semmi. Nem fognak tollat a kezükbe (szerintem amúgy sem túl sokszor...) helyette a beszédre és az ehhez kapcsolódó odafigyelésre koncentrálnak a beszélt nyelv érdekében. Igazából jó ez (is).

Kicsit idén megkéstem az 'újévi' naptárom átírásával, pedig igazán szépséges. :) Alig várom, hogy teleírjam :)

Múlt hétvégén nagyon meglepődtem, otthon én ezt a könyvet már ki is olvastam, itt meg mégcsak most reklámozzák. És bizony, friss plakát, a könyvesboltban is most láttam először.

Ezek a cuki katicák tegnap érkeztek meg. :)

Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod ... soha. Szabó Magda

Keresek még egy dalt, azt amiben mindenki 'integetett', de íme az egyik (vagy a leg)utolsó és a törülköző esete... :)

Óh............. azért most az jutott eszembe, hogy mázli, hogy mindig olcsóbb jegyre futja csak, mert képzeljétek el, ha nem az R-sorban ülök, hanem előbb... hát még akkor hogy végem lett volna. :)

Valaki - Matthew fogatlanul és pöszén (az első két foga felül múltkor kiesett ugyanazon a napon, amitől nagyon cuki és vicces) - ma hazajött az iskolából 4 előtt és a következőket mesélte, illetve a következő párbeszédféle zajlott. - Berni, te tudod, van egy új barátom! Egy lány... - Wow, tényleg? Óh, hát az nagyon jó, ki az? - Grace (és vigyorgott hozzá fogatlanul). És te tudod mi történt? - Nem. - Házasodni akar velem. - Tessék? - Házasodni akar velem. (még mindig vigyorog és olyan képet vág, hogy Jézus, mibe keveredtem, - de milyen boldogság!) Én még mindig értetlenkedni látszom, közben nagyon élvezem, mert milyen cukiság ez. De folytatja aztán, hogy: - ... amikor huszonegy éves leszek, vagy tizennyolc. - óh... Alex, aki ki van borzadva ezektől a történetektől, szerintem alapból a lányoktól is, rögtön lehűti az öccsét: - Nyugi Matthew, kikerülsz az általánosból és soha többé nem látod. Gyorsan méltatlankodom, hogy mégis mi a fenét beszél, egyrészt a Matthew örül, más

Forgassuk vissza az időt, ezt újra és újra akarom :)

Még nem kívánok felhagyni az RK-nevű cuccal... :)Ez még egészen friss, nemrég került fel.

Jó dolog ez a Facebook, na, mindjárt kezdődik az utolsó angliai RK-koncert (Brigthon-ban és nem vagyok ott) és mit mesélt épp élőben a drága ember ezelőtt vagy fél perccel? Na, hogy ebből bizony dvd lesz. :) Na és mit kap Bernike saját magától karácsonyra vagy tök mindegy mikor, de azonnal, na igen, pontosan azt. :) És közben rájöttem, hogy már nemcsak a tanáromat értem meg angolul, hanem őt is. :) Tehát fejlődöm. Kezd értelmet nyerni a sokéves tanulás. :))))) Ez a kép bizony mai, és ott a bizonyíték is. :)

Leigh a kedvenc ismerős anyuka az egész környéken. Mindig volt egy kedves mosolya, egy kérdése, és még a gyereke is normális. Ő volt az első, aki kérte, hogy csináljak neki adventi naptárt és jól meg is fizette. Nagyon bírom -bírtam, mert hogy augusztusban elköltöztek - Cornwall-ba... Érdekes, ugye? :) De itt még nincs vége, még a költözés után visszajöttek két hétvégére is, az elsőn épp akkor, amikor szülinapom volt, előtte pár nappal kisült, hogy egynapon születtünk. Neki, muszáj volt csinálnom egy világlegjobbcsokitortáját. Úgy örült neki, hogy a rákövetkező héten hozott nekem egy ilyen csodálatosat - egyik hétvégén sem voltam itthon, azóta írtam neki, ő is írt, van egy meghívásom - családtól függetlenül (is) Cornwallba. Nagyon sajnálom, hogy elköltözött, azóta többször is körbenéztem az iskola udvaron, de sehol sem találtam...

Ma, október 2-án felfedeztem, Marks & Spencer elkezdte árusítani a karácsonyi díszeket, pulcsikat és leginkább a Mikulás-virágokat. Persze hetek óta már alig lehet rendes dolgokat kapni, a képeslapos boltban a teljes üzlet fele úszik a karácsonyi lapokban, és hasonlók, de mégis nagyon-nagyon korai. Gondolom holnaptól már havazik.

Múlt szombaton egy igazán nagyon-nagyon csodás napom volt Doverben, ahogy most visszanéztem a képeket és próbáltam válogatni (és törölni belőlük - sikertelenül) még saját magamat is megirigyeltem. :) Doverben már voltam egyszer és mostanában olyan sokszor jutott eszembe, hogy muszáj volt... Akkor nem mentem végig a fehér sziklákon, mert a város másik végében lévő várhoz volt tagságom, de most a világítótoronyhoz volt/van és ehhez a részhez és naná, lett egy újabb stemplim. :) Szóval a múlt szombatot megelőző héten folyton beugrott egy városrész és a nóta is... Szóval muszáj volt... Az idő is gyönyörű volt, teljesen hihetetlenül gyönyörű az egész. Nem tudom ragozni, már megint sziklák és víz és fűszál és én és a cipőm. :) Nagyon nagy emelkedők és lejtők voltak és most éreztem igazán: hogy ahova érdemes eljutni, oda nincs rövidebb út. :) Kivételesen kaptok néhány szelfit is - hogy megismerjetek még... :) DE igazából nem emiatt, hanem hogy én is elhigyjem, hogy ott ülök a szikla

Múlt vasárnap egy hét késéssel, de visszamentem Blenheim-be egy kicsit szagolni az őszből. :) Nagyon jó volt, közben hol szakadt az eső, hol sütött a nap, de mutatom is: Képek: https://goo.gl/photos/ySN76FUeShBw9Dnr8

Ma dél körül egész jó idő lett, így gyorsan visszamentem kicsit Chartwellbe, csak úgy kószálni. :) Képek itt: https://goo.gl/photos/n2BRhMwCMLriW8u79

Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik. Albert Camus

Hirdetés, póló leárazás... Sikerült, kibírtam. Nyugodt maradtam  :) /az ár alatti négy szó arra figyelmeztet, hogy próbáljak nyugodt maradni/

Ez is alig lett meg, mert azt hittem arra már ház sincs. :) Ki is lóg a sorból nagyon, ezt az előző képekből ti is ki fogjátok szúrni. Ez egy érdekes volt, mert igazából, sőt annak idején főleg egy nagyon modern épület. Nem olvastam hozzá semmit előre, egy nagyon rendes srác volt a belépésnél és ő rögtön mondta, hogy nézzem meg a filmet. Olyan lelkes volt, hogy szótfogadtam, nem akartam mondani, hogy annyira lehet, hogy nem érdekel :) De aztán meglepődtem nagyon és nemcsak azért, mert az építész magyar volt. :) Jókat mondtak hozzá, szerencsére az angol felirat is futott, így sokkal könnyebb volt a nagyját elkapni. Érdekes volt belülről is. Az volt az első gondolatom igazából, hogy nagyon világos volt belül a nagy, falnyi ablakok miatt, pedig olyan összevissza idő volt tegnap és amikor itt voltam már majdnem öt óra volt. Szóval arra gondoltam, hogy magyarként megérkezve a régi György-korabeli házak a kisebb ablakokkal igazán sötétek lehettek (plusz az itteni borultság miatt főleg).

https://www.nationaltrust.org.uk/fenton-house-and-garden No, ezt alig találtam meg, tettem egy nagy kört, már majdnem fel is adtam, aztán végre ott volt előttem. Almafesztivált hirdettek, de ezt megint eltúlozták. De nem baj, körülnéztem, nagyon érdekes volt, nagyon sok régi zongora-eredetet láttam, egészen gyönyörűeket is, szinte elképzelhetetlenül szépeket. Néhányat sikerült stikában lefotózni, nem egyszerű, mert itt mindig nagyon lelkesek az idős önkéntesek és mindenért szólnak. Már az ajtóban egy fura emberre akadtam, kint volt a tábláján vagy négy nyelv, amin szívesen beszél, rám is lecsapott, valahonnan kikaparta a fejéből a köszönöm-öt és a viszlátot. Az egyik szobában egy nő kisebb koncertet is adott az egyik hangszeren, nagyon hangulatos volt így. https://goo.gl/photos/fMoHn8D83QT7vzNo9

Tegnap tízkor már a fodrásznál voltam fűnyíráson, azt hiszem sok éve nem volt ennyire rövid a hajam, és eljött az idő, hogy már bizony következő lépésben festetni is kell, lejárt a melír kora és elégségessége. Gondoltam szólok előre, ne lepődjetek meg. :) Utána felkerekedtem és körülnéztem Hampstead-ben, ez is London része, de az egyik legszebb (és leggazdagabb valószínűleg). Gyönyörű házak, egyik szebb, mint a másik, de nyugi, nem fotóztam végig. :) Közben szereztem még két pecsétet az útlevélbe, de ezekről külön írok. A képeket a lenti linket találjátok, és mutatok itt egy különlegeset: https://goo.gl/photos/CtHCBDYFjgpFAWZPA