berno

Azt gondoltam, hogy ez a hétvége kicsit más lesz... Tévedtem... vagyis nem... más lesz a hétvége, mert ez most sokkal több papír...

Az van, hogy külföldi, hangszeres-zenekaros filmzenékkel tudok a legjobban dolgozni és tanulni is, mert azok remekül semlegesítik a háttérzajokat és közben nem terelik el a figyelmemet... kivéve, ha ilyen gyöngyszemek kerülnek elő, mint pl ez is, hogy meg kell állni, kikeresni és újra és újra meghallgatni. :)

Nem nagyon publikáltam, de van aki tudja, hogy kb 10. napja tarthatatlanul sokat dolgozom, itthon is, éjszakákba nyúlóan. És éppen most is mindjárt. Nem maszekolás, hanem az egy, mindent vivő és követelő állásom ez. Mivel hogy ez az egy lehet. Nem dicsekvésként, de elég egyenletes az elmúlt heti alvásnaptáram... A kék vonalkák a forgolódások (amit nem is mindig érzékelek).

Tegnap mentem egy kört a Bálint-napos pólók között, nem is értem, hogy miért vagy minek. ;) de ezen nem lehetett nem röhögni - nem, nem vettem meg. Azért se. :)

Valahol a 10. és 11. hét között fél úton új élményben van részem, zsibog, csikiskedik mindhárom vágásom belülről. Nagyon különös érzés. :) Törésből összetákolt és nagyonvágottaktól hallottam hasonlót, de nem gondoltam, hogy erre ilyen kicsik is képesek, akik együtt nem teszik ki az 5 cm-t. Hiába, na... nem a méret a lényeg ;)

Igaz, hogy lekéstem miatta a buszt, de mégiscsak ez volt az első idei találkozásunk. :) Nagyon szeretem, ahogy a legkomorabb időszakban minden hivalkodás nélkül előtűnik és kápráztat.