Hosszú idő után tájolni voltunk, Kecskemétre mentünk Elisabeth (Lilla) nézőbe... és de jól tettük! Volt macera, mert ez otthoni hétvége lett volna, más miatt is variáltam, és ez volt az egyetlen hétvégi és délutáni előadása már csak Lillának, tehát igazából nem volt mire várni tovább és valahogy annyira egyértelmű volt, hogy menni kell és nézni kell. :) Kecskemét egy régi szerelem, sok-sok szép emlék fűződik hozzá, két nagyon szép, de eltérő Adagio koncert, Nyomorultak előadás(ok?) és most ez is. Előzetesben - miután ezt az interjút megnéztem - nem 'mertem' semmit elolvasni, sem megnézi: Lilla-interjú Kicsit már majdnem aggódtam, mert amikor mostanában azt mondják, hogy legyek nyitott, én inkább bezárok, mert az gyakran (majdnem mindig) azt jelenti, hogy találjam ki, mire gondolt volna a rendező és valami nagyon kifordított dolog következik. Ennek fényében izgultam... (kár volt :) ) Egyébként most újranézve az interjút, teljesen egyértelművé vált, hogy hol mire gondo