berno

 ... hát nem tudom... csak jól süljön el! ... meglepődtem, hogy megpályázta, meglepődtem, hogy sorra továbbjutott és meglepődtem, hogy igazgató lett... nem tudom... luxusnak érzem, mert alig fog játszani, énekelni és gyakorlatilag oda is költözhet. Ez az ember gyakorlatilag ki sem jött az Operettből, amióta az egyetemről kiengedték külön engedéllyel harmadévben Rómeóként. Jajjj, hát nem tudom... Köszönetnyilatkozat a Vörösmarty Színház igazgatói pályázatának eredményét követően. Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének, hogy a Vörösmarty Színház következő igazgatójaként folytathatom munkámat a magyar színházi élet egyik meghatározó intézményében. Számomra a színház mindig több volt, mint előadás – közösség, értékőrzés és közös gondolkodás tere. Az a lehetőség, hogy vezetőként egy ilyen gazdag kulturális hagyománnyal rendelkező város társulatát képviselhetem óriási felelősség is egyben. Szeretném megköszönni minden pályázótársam munkáját...

 

... bele sem kezdek, hogy mi lenne most jó...

 

 ... amikor már elindulni se sikerül időben... innentől izgalmas, hogy a csatlakozások bevárnak-e...? Remélem, hogy legalább Fehérvárig nem rohad le... 🤞 ... közben kiderül, hogy tényleg 160-nal lehet menni Fehérvárig... 159-cel zötyögünk most...

 ... alig bírják... (velem együtt)

 ... már nem ám csak úgy repülgetünk egy személyivel... Fizetős beutazási engedéllyel a Mucikhoz: 

 Ötye szülinappal: Ez volt az enyém és a mocktailom tényleg füstölt... 😉😲🙃 A süti pedig nagyon finom volt! #muse - hely, ahová érdemes visszamenni (szembe készültünk, de az nem lett volna kényelmes)

 ... azért ez komoly... 😲🙃🎭👏

 Tegnap ott ültem előadáson, addigra már láttam, hogy Máté is ott van, és ahogy néztem/hallottam Vajkot, egyszer csak valami átfutott a fejemen... hát, beletrafáltam... ... íme... (DE hogy  nem tudtak neki nyomtatni egy tiszta példányt...?!)

Csak saját magammal kell összhangba kerülnöm, annak örülnöm, ami belőlem való, akkor ezt a boldogító harmóniát olyan erőnek fogom érezni, amely önmagában elegendő, de kifelé is sugárzik. Anselm Grün

 Sokat gondolkoztam, hogy adjak-e idén vagy ne adjak... végül a megosztott díj mellett döntöttem... Hogy miért? Az, hogy Peti visszatérhetett ebben az évadban, az kicsit átszínezte a történetet és egy esetleges 'monopolhelyzetet'. Kicsit olyan lett, mintha az egyik jól nevettetne, a másik jól ríkatna... 🎭 Persze ennyire nem egyszerű... Régi és nehéz kereszt, amit időnként hol jobban, hol kevésbé jól sikerül letenni.  Az évek során bár sokáig nagyon egyformának éreztem a színészi kellékeit, játékát a prózában, némi kihagyás után ahogy újra nézni kezdtem, azt láttam, hogy fejlődik. Most, az utolsó időkben, mivel tényleg sokat néztem, megint kezdtem ezt felfedezni, nem azt, hogy egyforma, de spórolásból használ ugyanolyan dolgokat egy-egy karakter megformálása alatt. Persze, a Teltházban a 40-et ha hozza, akkor szinte elkerülhetetlen, hogy abból valamelyiket lássam máshol is... De pl. a némán ráolvasás az ilyen és ez zavar és van még ilyen... Engem nézőként zavar, hogy csak full...

 „A türelem kulcsai az elfogadás és a hit. Fogadd el a dolgokat úgy, ahogy vannak, szemléld reálisan magad körül a világot. Bízz magadban és döntésed irányvonalában.” Ralph S. Marston Jr.

Lássuk a 24-25-ös évadot...  Érzelmileg egy érdekesen fura történet lett ez. Sokat voltam beteg, sok-sok előadás (és az ára) ment el a levesbe... Túlerőltetem? Túl sokat akartam nézni? Túl sokat ismételni? Kell nekem ennyi színház...? Idén előbbre ültem... kevesebb előadás (kevesebb féle 😉🙃), viszont jobb helyről. Kb. két emberre fókuszáltam, a többiek nem annyira érdekeltek és időm se maradt rájuk, sem érzelmem. Az évad vége szépen fel volt építve... nagyon is szépen... és csak húztam ki egymás után a naptárból a programokat. Meglepett, hogy bár egyre több a jegyeladós csoport a Facebook-on, ennyire rosszul még sosem állt a dolog, hogy már féláron se mennek el. Az is elgondolkoztató, hogy úgy kifogytam ismerősökből, hogy gyakorlatilag nem volt ki átvegye a jegyeimet (vagy nem akarta). Más téma, de elgonodolkozom ilyenkor tényleg, hogy ennyi erővel élhetnék máshol... és ha nem kötnek le ezek a színházi ügyek sem már, könnyebb lesz odébbállni, talán ideje is. Nincs mit kivegyek eb...

 Amikor megláttam ezt a képet, a piknikező medve dal jutott eszembe és hogy milyen cuki volt a medvebocskeresztgyerekem, amikor ezt megmutatta nekem fagotton... és persze piknikezni is szeretett (pl. elmentünk ketten piknikezni a játszótérre az ovi utolsó  napján, mert mindketten megkönnyebbültünk, hogy vége...)🙏❤️🐻🧃🥪 https://youtu.be/dZANKFxrcKU?si=9SFkc9dRzS3oKWh6

 "Csak a belső táj ne legyen barátságtalan!" (Weöres Sándor)

Talán ma ötödször és lehet, hogy utoljára, de ma, visszaülve a 'lóra' és egyben mégis lezárva rendesen az évadot: Jó előadás volt, az eleje után nem sokkal potyogott a könnyem, annyira elkapott, pedig hát nem először láttam ugye... 🙈 Vajk és Sanyi jó páros, ez tőlük ilyen, együtt ennyire jók,nagyon jajjgattam néha... 😁😅 Szuper közönség volt, megkockáztatom, hogy ez ma nem is lett volna ilyen sikeres nélkülü(n)k, mert már volt jobb a ritmus... Béla hiányzott és szegény gubikpé annyira gyenge, hogy jaj, az üvöltős résznél aggódtam, hogy ott kap agyvérzést... Sok furcsa ember, én értem, hogy 36 fok van kint, de azért ez mégis csak egy színház... Ez itt 2 térdgatya, de másik 4-et számoltam abban az 5 percben, amíg várakoztam. És annyi nő volt trikóban és papucsban a jegesre hűtött nézőtéren, hogy szerintem azoknak annyi... 😅 én már kitanultam a Játékszínt, hosszú ujjú ruha magasan záródó nyakkal... 🙈😅 Előadás előtt azért jó volt támasztani a falat: 🤗😁 Tőlem balra egy sznob ...

 

 

 ... júliusban szülinap is jön és közelítek egy nagyon nagy kerekszámhoz is... :) #hála

 A kéthetes mínuszolásban volt még egy program, ami kimaradt:

 #színházazegész Elsőre nem írtam túl sokat:  https://bernoblogja.blogspot.com/2019/12/39-lepcsofok.html  (... viszont már akkor lenyűgöző volt, amit a sok karakterrel megmutatott!) ... másodszorra meg üres maradt a székem, majd le is került a műsorról:  https://bernoblogja.blogspot.com/2020/09/a-mai-nap-berni-mar-40.html #premier

 

Éppen kész lett, hogy szombaton ajándék lehessen... 🙏🧶 Edit néni tegnapelőtt töltötte be a 82-t. A saját kendőmet 2/3-os állapotban tettem félre, amikor ezt kitaláltam. 😅 Közben sokat bontottam, hibáztam, horgoltam sorokat újra, de most jó nézni és csodálni... 🫶🤗 Lássuk, hogy lesz egy gombolyagból egy kendő (szerencsére pont jól jött ki az utolsó sor és ha talán ha egy m fonal maradhatott...). 🙏👏🙈😅

...

 ... már nem kell sokat várni... 🙏

 ... legalább azóta vágyom teraszos/udvari/nagyerkélyes hintára  mint ezek bármelyikére... Nagyon szeretném csak úgy letenni oda magam a nap bármely szakaszában, kávétól a borig, gyertyafény meg kistakaró, stb... Ráadásul most több ilyenbe futottam filmben és könyvben is. Talán egyszer...

 ... pályaelhagyóknak... (?)

 Zéné születésnapján Kapu Tibort kilőtték az űrbe. Utolsó pillanatra teljesen beszippantott a téma. Felét se értem, ésszem föl sem fogom, hogy ez egyáltalán emberileg lehetséges, de elképesztő az egész. Komolyan. Teljesen el vagyok érzékenyülve.

"Aki fel akar törni az égbe, annak hinnie kell a saját csillagában." (Jókai Mór)

 

https://youtu.be/sD-i0woMXME?si=ZW21utEVGrkWZlIN Vasárnapi evangélium  "Jézus egy magányos helyre vonult apostolaival. A nép megtudta és utána ment. Ő szívesen fogadta őket, és beszélt nekik Isten országáról, akik pedig gyógyulást kerestek nála, azokat meggyógyította. A nap már hanyatlóban volt. Odament hozzá a tizenkettő: „Bocsásd el a népet – figyelmeztették –, hogy a környékbeli falvakban és tanyákon szállást és élelmet keressenek maguknak, mert itt elhagyatott helyen vagyunk.” „Ti adjatok nekik enni” – válaszolta. „Csak öt kenyerünk és két halunk van – mondták. – El kellene mennünk, hogy ennivalót vegyünk ennyi népnek.” Mintegy ötezer férfi volt ott. Akkor meghagyta tanítványainak: „Telepítsétek le őket ötvenes csoportokban.” Úgy is tettek. Letelepedtek mindnyájan. Jézus pedig kezébe vette az öt kenyeret és a két halat. Föltekintett az égre, megáldotta azokat. Majd megtörte, s tanítványainak adta, hogy osszák ki a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, még tizenkét kosá...

 Jujj,ez még nekem is túl rózsaszín. 🙈🤗

 A Kiflis nemcsak kiflit hozott. 🙃