Bizony kérem, boldogság van angolul, vagyis angolból :) Hogy hogy történt? Ott kezdődött, hogy decemberben elmentem vizsgázni abból is, amiből akkor még nem lett volna muszáj, csak márciusban vagy júniusban. Na nem mintha akkora fej lennék angolból, hanem azt éreztem kezdettől fogva, hogy bár a beszédem gyatra, de a csoport, amibe járok semmit az ég egy világon nem ad hozzá a tudásomhoz vagy fejlődésemhez, így halálra untam magam minden órán, amitől a kedvem egyre lentebb volt és egyre jobban felejtettem is. Viszont az angol módi nagyon a beszédcentrikusságon nyugszik, így hiába volt jobb az első tesztem, az Entry 2-be tettek (ami fényévekre van attól, hogy a Level-ekhez eljussak, aminél esetleg beszélni lehet az otthoni középfoknak megfelelő FCE-ről. Egy módja van annak, hogy az ember egy-egy lépcsőt ne évente haladjon, ha időközben megpróbálkozik mindenféle vizsgával mi létezik, és ha sikerül, akkor előbbre léphet. Nos december eleje jó rég volt, amikor a vizsgák voltak és a Ca