berno

Kivételesen egy másik Teltházon voltam. 🤭🙃 Nagyon vártam már... 🙏 Délután jó sokat rohangáltam, hogy mindennel időben legyek, de sikerült időben indulni, így elég jó helyem volt. A tervező persze megkerültetett velem egy tömböt teljesen feleslegesen, de így jártam a Budai Alborétumban is, ahova régóta készülök... 😅 És milyen az élet, teljesen 'véletlenül' belefutottam egy nagy drága ismerősbe, akivel régóta nem találkoztam már... mik vannak?! És alig esett le, hogy Ő az!!! 🫶🤭🙏❤️ hálás vagyok, hogy ő helyettem is látott! 🤗🙃 PálFeri ma megint sokat adott, hihetetlen... 🙏

Az egyik örök témám: bátorság Nagyon értékes gondolatok, nézőpontok az Agapéban.  https://youtu.be/_fn6k7zcXMQ?si=JelPlQIf2Y0sqN1b

... igaz, hogy úszóbajnok sem vagyok, de... 🙏

 Kicsit könnyebb lenne, ha egy itteni vasárnapra esett volna, de meglátjuk, mire leszek képes: Néhány ötlet: https://authenticallydel.com/100-self-care-ideas/

 "Valóban 'bevonzzuk', behívjuk egymást, ahogy azt mondani szokták, de ez alatt ne valami misztikus, megfoghatatlan, ezoterikus dolgot képzeljünk el. Az ember ugyanis még nem is szólt egy szót sem, a testtartásával, a mozgásával, a nézésével, a kisugárzásával már üzen magáról a külvilágnak, és aki erre a karakterre fogékony, mert volt már hasonló az életében, az 'felismeri' őt. Ezért olyan könnyű egy évtizedek óta játszott játszmához, egy ezerszer megismételt helyzethez megfelelő új partnert találni, aki pontosan úgy reagál, ahogy megszoktuk, már csak végszavaznunk kell egymásnak. De ha kivételesen mégis tévednénk a választásban, a saját hozzáállásunkkal és viselkedésünkkel még mindig legyárthatjuk a jól ismert helyzetet. Ha például úgy lépünk be egy társaságba vagy munkahelyre, hogy itt bennünket úgyis bántani fognak, innen úgyis kinéznek majd (hiszen mindig így történik), akkor ez meghatározza a viselkedésünket: háttérbe húzódunk, észrevehetetlenné vagy távolságt

 

Már szinte alig akad valami a jegyes mappámban, például ilyen előadásból sincs több az idei évadban úgy tűnik. Mai téma: Test és lélek titkos nyelve - Rejtett kölcsönhatások, pszichoszomatikus tünetek, bél-agy kapcsolat Nagyon vártam, pedig elég sűrű lett a nap, mivel a fodrászt nem tudtam máshova passzítani, de Hauser-hez mégsem mehetek megőszülve...? :) Schwartz Kristóf pszichológus, viselkedés idegtudomány kutató  Őt még sosem hallottam korábban. Jó előadást tartott, nyugodt, jó tempóban. Igazi tudós alkat, ha van ilyen. :) az előadás előtt láttam megérkezni, a kezében hozta az öltönyt és az inget, nem csak úgy ideesett valamit, pedig csak 45 perces volt az előadása. Dr. Buda László pszichiáter, pszichoterapeuta Budát egyszer hallottam élőben, könyvei még ülnek a polcomon és mindig eszembe jut, amikor mögöttem ült a Szabad ég alatt koncerten. :) Nagyon-nagyon jó előadást tartott, nagyon ösztönző volt. Szuper diákat hozott, alig győztem jegyzetelni.  Közben Kádár Annamária is megérke

Következő Nyitott Akadémiás előadások: Az előző két kör fiaskói után ma tollam és papírom is volt. 🙃 ... viszont nem töltöttem fel a telefont... 😅🙈 Az első előadástól nem ájultam el, nagyon általános dolgokat mondott és rövid is volt, a sémakat meg se nevezte, azt is mondhatnám, hogy közhelyes volt. Igaz, hogy rz egy nagyon nagy terület, de szerintem meg se kapargatta... remélem a könyve jobb... Pedig ilyen sokan szerintem még sosem voltunk, már nagyon nem volt levegő sem. Közben örültem magamnak, mert rutinosan a terem jobbhátsó részébe ültem, jobbról senki és el tudom húzni a székét is... 😅🙈 és a végén is könnyebb kijutni. A könyvet az elején kell megvenni, ezt ma már így is csináltam, szünetben pedig inkább a helyemen maradtam, pedig túl hosszú szünet volt, mert a csaj hamar befejezte... Aztán jött Feri és mindent vitt! Szent ég, de jó volt! Szeretem azt a biztonságot, ahogy fölállok az előadás végén, és ugyan tudom, hogy elcseszett vagyok - mint gyakorlatilag valamennyire mind

Milyen szuper, érzékeny és teljes estém volt ma!  Hoffmann Katát ma hallottam először, de szívesen máskor is! Többször előjöttek a könnyeim is, nagyon érintős és  fontos volt,  nagyon nagy tapsot kapott! Dr. Berentés Évát már múltkor nagyon megszerettem, nagyon-nagyon jó volt ma is. Nagyon fontos dolgokat mondott, igazán ébresztő volt saját magam felé is. 🙏 👏 Megint kevés volt neki az egy óra, szerintem erről a témáról is egy hétig tudott volna még beszélni. 🙃 Szünetben megint tülekedés, megdöbbentő a türelmetlenkedés és furakodás... én otthon kinéztem, hogy mit szeretnék, meg lefotóztam a pszicho polcot, nehogy duplikáljak. 😅 Pál Feri megint lehengerlő volt és néhány pont körbe tudott érni az előadása. Jól elfáradtam ennyi megéléssel. 🙏🫶 https://www.facebook.com/100064834777045/posts/pfbid02aSEyPDTeqpkQa6gJdC1yaqd5145zrJVZNDViUzBqeevaPH1P7TeihRgygpPRt8LKl/?app=fbl Amit nem értek: felnőtt, talán értelmes emberek kijarkálnak mosdóba, kulacsot tölteni, egymást és maguka

 Nőnapi vállalás:  https://www.haromkiralyfi.hu/5-lepes?fbclid=IwAR3s6-_eowOP6cuYiI1WF8Mnk6qz_zBXnpBUmed1bLJ57cZBaq1BkKpk0YE

Engem igazol és érdekes, hogy pont ma reggel jött velem szembe: "Hogyan védhetjük meg a kamaszt önmagától? Sajnos azt kell mondanom, mindentől nem tudjuk megvédeni, mert tapasztalatokat kell szereznie, de egyes dolgokban egyértelmű határvonásra van szükség. Bármilyen lágy is a szülői szívünk, bizonyos kötöttségek mindenképpen szükségesek, mert parttalanná válhat a kíváncsi öntapasztalás. Az például, hogy a serdülő este adott idôre hazajöjjön, szükséges elvárás. Neki tudnia kell, hogy meddig mehet el, és ha áthágja a szabályokat, és nem tartja be az ígéretét, akkor azt is, hogy annak bizonyos következménye lesz. A szülők által felállított határ, bármennyire is lázadozik ellene a kamasz, biztonságérzetet ad. A biztonságérzet pedig az ember alapvető szükséglete – létszükséglet. Ha nincs semmilyen határ, mert a szülő azt mondja, menj, majd hazajössz, ha akarsz – más szavakkal: mindegy, hogy mit teszel az életeddel –, akkor a gyerek olyan lesz, mint a szélfútta levél, és nagyon veszély

  https://drlogy.com/day/blue-monday

Mai program: Időt akartam magamnak spórolni, így próbáltam megválni a jegytől, de nem jött össze, így lóhalálban 6 előtt 5 perccel mégis odaestem és fél 10-ig ott is maradtam. Budát élőben így még nem hallottam (előadni már igen), és jó volt. Kevés ideje volt (50 perc), ezért volt ami inkább csak felsorolásszerű volt, de emberi és személyes volt, örültem hogy vetített is. Amit muszáj nála kiemelni, hogy ilyen kedves kezdést én még nem láttam: arra kérte a társaságot, hogy adjon mindenki egy kis kedvességet a szomszédnak, ha együtt jöttek, ha nem, egy mosolyt, egy kedves nézést, stb... úgy megdöbbent mindenki, hogy végrehajtottuk és lehetett érezni egy oldást és mindenki kuncogott, nevetett. 😀  A második a Berentés Éva volt, őt még nem ismertem. Nagyon jó volt, nagyon jó tudású, sajnos a végén már siettették. Pál Feri volt a végén és az elején azt hittem, nem fordul rá a témára, de aztán igen, csak már nekem volt nagyon kényelmetlen a szék 🙃 és megint megkajáltam, amit mon

 A lelket kell meggyógyítani ahhoz, hogy a sejtek egészségesek legyenek. Wass Albert

 Naaagyon sok a teendőm...

Nagyon várom, hogy már hozzáférjek az Örökölt sors-hoz, ami már rég mutogatja magát a polcomon. A Szabad akarat a következő, de azt addig nem engedtem megvenni sem magamnak. ;)

  Tudom. Akarom. Megcsinálom. Figyeld egy napig, hogy mikor mondod: nem tudom, muszáj, kellene, és próbálom. A "nem tudom" azt jelenti, nem fogom. A "muszáj" és a "kellene" azt jelenti, lemondok a döntés szabadságáról. A "próbálom" hazugság. Dobd ki az ilyen beszédet a szótáradból. Nem tudsz úgy elengedni valamit, ha nem helyettesíted mással. A félelem nyelvét helyettesítsd valami mással: tudom, akarom, megcsinálom, úgy döntöttem, képes vagyok. Edith Eger

Nagyon gyakran eszembe jut mostanában, hogy vajon merre tartok... Egészen beleborzongtam ebbe, amikor olvastam a könyvet: A remény beruházás a kíváncsiságba.  Találj kényelmes ülőhelyet, vagy feküdj le, és csukd be a szemed. Engedd el a tested. Vegyél pár mély lélegzetet. Képzeld el, hogy egyedül sétálsz egy ösvényen vagy egy úton. Útban vagy, hogy találkozz a jövendő éneddel.  Hol sétálsz? Egy világos városi utcán? Egy erdőben? Egy vidéki ösvényen? Figyeld meg érzéki benyomásokat gyűjtve a környezetedet - figyelj a látványra, a szagokra, a hangokra, az ízekre és a testi érzésekre. Most érsz oda a jövendő éned ajtajába.  Hol él a jövendő éned? Egy felhőkarcolóban? Egy fakunyhóban? Egy széles teraszos házban? Kinyílik az ajtó. A jövendő éned üdvözöl. Hogy néz ki a jövendő éned? Mi van rajta? Öleld meg, vagy rázzatok kezet. Aztán kérdezd meg: "Mi az, amit a tudtomra akarsz hozni?" Edith Eger