berno

Hát elérkeztünk a drága Josh Grobanhez. Sokkal előbb illett volna már hogy sorra kerüljön, de meg akartam várni az utolsó Movie night-ot is (ami tegnapelőtt volt). Hát mit mondjak, már annyiszor írtam róla... Idemásolom a két koncertélményem posztját és mutatom azt a dalt, ami most ebben a pillanatban a legjobban esik tőle, mert hát nem lehet egy kedvencet linkelni, hogy is lehetne?! :) Olyan jól kitaláltam ezt a nosztalgia sorozatot, mert így célirányosan magamat is visszaolvasgatom. 2016. májusi a második koncert és de jó, hogy akkor is írtam még éjjel: https://bernoblogja.blogspot.com/2016/05/josh-20.html 2015. decemberi az első (élő) koncertélményem vele, az előző poszthoz képest elég visszafogott megnyilvánulás olvasható. ;) https://bernoblogja.blogspot.com/2015/12/josh-groban-es-varazslat.html és akkor egy dalocska: nem jutott volna eszembe, de a youtube-on felül volt, nemrég, májusban töltötte fel és 2015-ös élő felvétel, úgyhogy legyen ez a mai: (nem olyan régen sz

Akinek kedve van,csatlakozhat, a nyáron ezt is csinálom, fotózgatok- csak telefonnal! - és majd mutatom az albumokat,de majd csak később,lehet hogy nyár végén. Még kigondolom. 😉

Akkor induljon a hétvége! :)

Egy újabb gyöngyszem.

Nem mondom, hogy nem várom a 100. napot és nemcsak amiatt, hogy végre készüljön belőle valami nagy... ;)

Szerintem nincs olyan, aki a Nyomorultak-at nem szereti, akár könyvben, akár filmben vagy musicalben. A könyvet annak idején középiskolában olvastam ki az érettségi szünetben. Finom, melengető május volt, ültem a házunk bejáratánál a lépcsőkön (amíg át nem fordítottuk a bejáratot, imádtam ott ülni) és nem tudtam letenni a könyvet. Később nem tudom, hogy mi jött nekem előbb, a film vagy a musical vagy csak egy dal. Nagyon sokat kellett várnom arra, hogy színpadon lássam - a Madách első bemutatójánál még nem voltam Pesten, később pont nem voltam, olyan dvd-ket néztem a régiből, hogy erősen ki kellett találni, hogy a vhs-ből digitalizált csíkos, recsegő-ropogó felvételen kit látni. Az előadást színpadon így Angliában láttam először, nem is egyszer. Káprázatos volt, nem is tudom, hogy tudtam hazamenni. :) Linkelem az első ilyen találkozásom emlékét: Aztán itthon is láthattam először egészen Kecskemétig mentünk, aztán jött végre a Madách. Áprilisban is láttam volna, csak hát ugye... Pe

(tegnapi)

Szent ég, ez egy nagy küzdelem volt - feljutni és lejutni, de nagyon szép hely. Oda jó lenne még elmenni és más hegytetőkre is. Reméljük, lesz rá még lehetőség. Két éve, augusztusban jártunk ott, jól esett visszaolvasni az akkori emlékeket, örülök, hogy akkor írtam róla:  https://bernoblogja.blogspot.com/2018/08/tengerszemek-magas-tatraban.html A fotókat itt találjátok (sok-sok képeslap kép:) ): - ez a link van a posztban is, de kiteszem külön, hátha valakinek nincs kedve olvasni, csak nézelődni: https://photos.app.goo.gl/hR1fqTHRMpPnkCmE8

Mondtam már, hogy a Shopmark-os virágüzletben lehet Szép-kártyával fizetni? Nemrég jöttem rá. 🙃😃💐