berno

"Emlékezz minden részletére – kiáltott fel hevesen gondolatban. – Emlékezz rá! Emlékezz az időre, a helyre! Emlékezz rá úgy, ahogyan most látod. Dermedjen így jéggé az egész kép, hogy bármikor újra felidézhesd. Örökké fog tartani ez a kikristályosodott pillanat. Minden örökkévaló lesz számodra, ami csak ebben a másodpercben van. Emlékezni fogsz mindenre, amit ezek a sziklák körülzárnak, Prue nevetésére, a tenger morajára, a víz illatára, és a napsugárra, mely rézsútosan hullik őrá, míg ő lépked a víztócsák közt. (...) Soha, soha nem fogod ezt elfelejteni." - Eric Knight

Ez most tényleg egy jó összeállítás, persze most is van benne néhány képtelenség, de hasznos is. http://www.nosalty.hu/ajanlo/28-brillians-konyhai-trukk-csak-erted#galeria=1&kep=0

Nem is tudom, hogy min szörnyedtem el jobban. Azon, hogy tényleg mi folyik az asztalnál, vagy amit már oda kell tenni, hogy gátolja az akármit... Persze digitális akármik nélkül is vannak-voltak evés közben olvasók, vagy épp passzívan ücsörgők, de az biztos, hogy az evés közben, vagy társaságban tapizók-huzigálók valóban nagyon idegesítőek. Hova tart a világ? 1

http://wmn.hu/2015/04/15/akkor-tanulsz-a-legtobbet-ha-valamit-elvezettel-csinalsz-einstein-tanacsai-a-fianak/

http://magunkutjan.hu/hu/fooldal-hirek/item/43-nyugat-torokorszag-az-elso-benyomasok

http://magunkutjan.hu/hu/fooldal-hirek/item/42-szofiatol-a-hatarig

Te melyik ajtón mennél be? http://filantropikum.com/valassz-egy-ajtot-azt-amelyik-a-legkozelebb-all-hozzad-majd-olvasd-el-mit-mond-a-jovodrol/

Ha nem szeretlek, nem tudom ki vagy … Ha nem szeretlek, sohasem látom meg, ki vagy Te! „Szívvel látni” nem azt jelenti, hogy nem látom a hibáidat, esendőségeidet, néha még a legtaszítóbb, legmegvetendőbb tulajdonságaidat is. Nem azt, hogy nem látom meg a „gonoszságodat”, amitől, mint minden ember, te sem tudtál vagy nem akartál megszabadulni – hanem azt, hogy mindezeknél följebb is nézek benned, és tudom, hogy több vagy, mint a démonaid! Nemcsak ravasz vagy, hanem igaz is. Nemcsak nagyravágyó, hanem az is, aki emiatt szerencsétlen lesz. Nemcsak gyenge, de nagy ritkán bámulatosan erős is. A gyilkosban ott van a rémült áldozat, s lelke legmélyén a jobbá válás kényszere. A hiú sikerhajhászban a boldogtalanság és az elkerülhetetlen kudarc. És ott van mindenkiben a megtisztulás lehetősége. Még a megállíthatatlanul zuhanó emberben sem csak azt látom, hogy a poklok fenekén köt majd ki, hanem azt is, hogy kimászik majd onnan valahogy. Ha azt mondjuk, „reálisan” látunk valakit, illúziók nélkü

Óh, csak jöjjön az az új lemez... És egy újabb Raoul, akivel mennék én a tetőre: :) http://www.playbill.com/news/article/sing-for-me-hear-kelly-clarkson-sing-her-heart-out-with-josh-groban-on-phantom-duet-all-i-ask-of-you-346733

http://otthonkommando.cafeblog.hu/2015/04/14/hogyan-csinald-csipke-diszites-gyorsan-es-egyszeruen/

Meg kell nézzem újra a Bajadért, mert erre már nem is emlékszem, igaz, hogy nagyon régen láttam. Elképesztő az egész, de főleg 2.20-nál a sámánkerék... Nagyon kevesen tudják, ezer éve nem is láttam ilyet már.

http://pozitivnap.hu/napi-pozitiv/amiket-az-embereknek-abba-kellene-hagyniuk-amint-betoltik-a-30-at

A Caminón járni már évek óta foglalkoztat. Egyszer beérik majd. :) Van magyar szakasz is, erről egy cikk: http://wmn.hu/2015/04/05/forro-zuhany-jegeso-es-szederpalinka-szabadlabon-magyarorszagon-elso-ket-nap/ http://wmn.hu/2015/04/13/menjek-vagy-ne-menjek-het-erv-es-ellenerv-camino-ugyben/

Emlékeztek még a biciklis párra? Már Bulgáriánál tartanak. Elképesztő, még mindig ámulok rajtuk ismeretlenül is. És mekkora élmény lesz ez mindennel együtt is. Íme a bulgáriai bejegyzés: http://magunkutjan.hu/hu/fooldal-hirek/item/41-bulgaria-az-elso-nehany-nap

http://pozitivnap.hu/eletmod/eletunk-erzelmi-bakancslistaja-2

Régóta vágyom egy igazi nagy hajóútra, újra eszembe is jutott: http://vilagutazo.net/uticelok/kulfoldon/2014/06/25/europa-legszebb-folyami-hajoutjai/

Ahol szeretnek, ott vagy otthon Otthonod csak ott van, ahol szeretnek. Ha valaki “hazamegy”, olyan helyre megy, ahol szeretet van. Ahol szeret, és ahol őt is szeretik. “Itt végre jó. Hazajöttem.” Ha valakinek az otthonában nincs szeretet, az nincs otthon. Akkor sem, ha ott alszik, ott étkezik, és oda van bejelentve. Akkor sem, ha a saját háza, amelyet a két kezével épített. Minden ismerős és megszokott de nincs otthon benne. “Hazamenni” azt jelenti, hogy visszamenni lényem igazi és egyetlen valóságos állapotába – a szeretetbe. Ahol otthon vagyok. A közönyben, a gyűlöletben, a szeretetlenségben az embernek nincs hazája, mert lelkének idegenek ezek az élmények. Az ember idegenként élhet a társa mellett, néha még a saját gyermekei között is, ha nem szeretik. Amikor egy barát, egy feleség, vagy férj idegenné válik – vagyis ismerem, de már nem szeretem -, idegenként élsz tovább mellette. Az ember igazi hazája a szeretetben van. Minden más helyen számkivetett. Müller Péter http://mulle

Ez egy 'kicsit' messze van, de gyönyörű lehet élőben látni. http://vilagutazo.net/termeszet/2014/12/28/az-uvegpart/

Ti tudjátok, hogy hogy néz ki belül a magyar útlevél? Nem? Hát amíg nem találtam ez a cikket, én sem néztem meg, hogy vajon belül milyen, pedig viszonylag sokat van a kezemben. Az azonban mindig eszembe jut olyankor, hogy milyen jó lenne bele matricát szerezni. :) /vízumra gondolok/ http://www.skyscanner.net/news/17-coolest-passports-planet-pictures?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_content=GB-sa-pd-coolest+passports-25+34-DNF&utm_campaign=uk-article&ksh_id=3ce8f830-9e9b-a389-03bf-00005e2970fc&AssociateID=SOC_FCB_00065_00170 Szerintem a magyar útlevél is simán bekerülhetett volna, mert nem csúnya. Bár a belső oldalak mintája nem teljesen értelmezhető számomra, hogy miért az.

Tudom, hogy mindig készülsz valahová. De tanulj meg néha hazatérni is. „Valami van – de nem az igazi!”- mondta a nagy bohóc. Sohasem az igazi! Mást akarsz. Többet, jobbat, teljesebbet, szebbet, boldogabbat. Jó, jó, ami van, de nem elég jó! Nem az igazi! Mindig máshol akarunk lenni, mások akarunk lenni, mást szeretünk a másikban, mint, akik. Megérkeznénk, de mennénk, vagy maradnánk még, de nem lehet. Sohasem az igazi. Ilyen vagy te is, én is, ilyenek vagyunk, mind. Valami mindig hiányzik. Néha minden. Néha nagyon sok, néha csak kevés hiányzik ahhoz, hogy boldogok legyünk – de nem vagyunk sohasem teljesen és maradéktalanul boldogok. Értelek! Csak egy pici só hiányzik a levesből – de nem jó. Azt mondod, majd valahol, valamikor, valahogyan jó lesz – de milyen nagy pillanat, amikor nem elmenni akarsz valahová, hanem hazatérni! Amikor otthon leszel végre a saját lelkedben, és a saját életedben, és elfogadod a sorsunkat. Ilyenkor még egy villamosmegállóban, vagy pályaudvaron is boldog vagy.

Csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. Úgy értem, ha olyan lelket viszel feléjük, amely az olvasás párharcában hajlandó sebeket kapni és adni, hajlandó vitatkozni, meggyőzni és meggyőződni. /Márai Sándor/

,,Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon. Végezheti, mint költő, mint őrült, mint próféta, vagy mint bűnöző. Ez nem a mi dolgunk, sőt végső soron jelentősége sincs. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig." / Hermann Hesse /

A reklám helye. :) ... de annyira tetszik, hogy muszáj mutatnom, sőt kérném is, hogyha valaki jár az Ikeában, szerezzen nekem ilyen kaspót, kell majd - egyszer jó lesz. :) Köszi!

Ez a 14-es verzió talán még jobb lett, mint a 13-as. És igen, még mindig szeretem az operettet és az Operettet is. :)

"Ha van valami különleges, amelyet meg akarsz valósítani, itt az ideje. Ha meg akarod változtatni a világot, itt az ideje. Ne higgy azoknak a gondolatoknak, miszerint még várnod kell, míg öregebb és bölcsebb leszel, vagy még biztonságosabb lesz - mert ezt így nem működik. A bölcsesség beérik, a biztonság megszületik. De előbb Neked kell elkezdeni a saját kalandod." (Ron Atchison)

"Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani. Meglehet,hogy azért meg kell dolgoznod érte." Richard Bach

(ezt a posztot még otthon írtam, csak eddig vázlatként pihent) Pár nap farm, wifi, facebook, nannység és sámuelek nélkül töltött nap után és hosszú hónapok után kiolvasott első könyv kiolvasása után valami átsuhant rajtam. Ha szimbólumot kéne keresnem, a húsvét ebben tökéletes segítség lenne. Pár hete, amikor a gyerekeknél többször került szóba a húsvét, hogy miről szó, mi történik, stb … két válasz is jött, igaz pár nap különbséggel, de nagyon elraktam őket. Alexé volt az első, amikor visszakérdeztem egy hajnali iskolafelé tartó eszmefuttatásban: - És tudod, hogy igazából mi a húsvét? - Igen, az új élet – New life. Aztán az utolsó iskolai héten Matthew is megadta nekem a választ. Francia óra után (kevés tanárnak tudom a nevét, de az övét igen- Madame Lola) gondterhelten mondta nekem, hogy a húsvét az egy nagyon szomorú dolog, mert Jézus meghalt... - … és feltámadt – válaszoltam. - Igen. Szóval ezzel a sok nagyböjti bölcsességgel a lelkemben, és a jövőn gond

Reggel még egy finom kávé a Prágában. A Prágában és nem Prágában. :) Aztán valahonnan annyira szép idő lett, és még időm is maradt, hogy kicsit turistáskodtam. Tök jó érzés volt. Íme mindez képekben. A magyar részt itt le is zárom, de jövök még az aznapi repülésről egy külön poszttal. :)

Rémes időjárás van, aztán célba vesszük a reggeli vonatot, az állomáson még egy nagy eső is elkap bennünk, de legalább nem késik a vonat. Még olvasok útközben, meg eltervezem a délutánt és hogy még mi kell beleférjen a következő kb egy napba. Az állomásról gyorsan elugrok még Erzsébetre, lepakolok, átöltözök, aztán mozi jön este. Nagyon érdekes film volt, nagyon elgondolkoztatott, meg fogom nézni dvd-n újra, és nézzétek meg. Ha egy mondattal kéne jellemeznem, talán azt mondanám - mi történt volna, ha megtörténik... - Az érdekes az, hogy eredetileg nem is ezt akartuk megnézni, és nem ebben a moziban, csak a kinézettet mégsem adták, közben azt is megtudtuk, hogy a port.hu-n sose nézzen senki moziműsort. :) Elemi szerelem https://www.youtube.com/watch?v=omziy7P957Q Elsa sikeres írónő. Pierre sikeres ügyvéd. Pierre tizenöt éve él boldog házasságban családapaként. A mai napig szerelmes feleségébe, élvezi a családjával töltött időt, és a vele járó mindennapi teendőket is. Egyik est

Délelőtti pihi, meg itt-ott besegítés, aztán délután vendégek jönnek csak egy pár órára és mennek is tovább.:) Fura (de jó) volt őket ott látni és érintkeztetni a két világot.

Ma reggelre már gyengébb alvást produkáltam, lassan talán kipihentnek vagyok nyilvánítható, és még mindig van pár nap a rekreációból, bízom benne, hogy sikerül jól használni. Angol leckét még mindig nem csináltam. Majd holnap. Vagy a vonaton. Vagy a repülőn, mivel 10-én órám van.

Húsvét vasárnapja. Ma vendéges nap volt és rejtvényfejtős. A második könyvvel nem sikerül igazán haladni, és még mindig belealszom minden filmbe. Délután nézegettem néhány gyerekkori képet – nemcsak az enyémeket – és döbbenetes, hogy már most mennyire feltűnik, hogy mennyivel fiatalabb (és nem tudom milyenebb) voltam pár éve. Bele kell húzni. Szabad levegőt nem túl sokat engedtem be a tüdőmbe, de nyilván tudok magyarázatot :), oltári erős szél fúj. A kaput nem lépem túl, egy ideje ha hazajövök nem járkálok ki, nagyon nem bírok mit kezdeni a – Na megjöttél, Na, hol vagy most?, Mit csinálsz, … kezdetű mondatokkal. Antiszociális lettem. Pont. Ma újra szembesültem az idő múlásával, kicsi keresztfiamnak erősen rogyasztania kell, ha épp adni gondolna ’keresztmuternak’ két szúrós puszit. És nézem, hogy ingben jön, a gatyája nem tottyos neki térdig, azt mondja, hogy gyúrni jár és a munkatársáról sztorizik. Én csak nézek, hogy ki ez?! :)

. Délelőtt megcsinálok ezt-azt, tojást festek, befejezek egy süteményt, aztán délután olvasok és/vagy épp belealszom néhány filmbe. :)

A betervezett angol házi elkészítése 130 %-osan elmarad. A betervezett szekrénypakolás és ruhaselejtezés szintén elmarad. Sőt, a szobámban alig vagyok, csak amíg alszom, mind jobban frusztrál a sok eldobozolt cuccom.

Mivel már második éjszaka sem aludtam, nem vagyok annyira a top-on. (az erzsébeti szállásom nem túl kényelmes, és a világ leghangosabb faliórája ketyeg tőlem 80 cm-re, így aztán éjszakánként a földszinti fél óránként kongató órán számolgatom, hogy hol is tartunk…) Előző éjjel ugye kiderült, hogy az eltervezett útvonalon nem fogok kijutni a vonatig. A taxi 5-30-ra érkezik, de az első terv miatt az egész ház talpon van 4.30-kor, 11.30-kor már nem tudtam őket tájékoztatni… Szóval az esélyek nem túl szépek, a taxi legalább 20 perc alatt az állomáson van (persze hosszú hetek után az utolsó nap, amikor a vonat nem a déliből indul, hanem az utálatos kelenföldi állomásról), de a váróban kell állnom még vagy 40 percet, amire kiírják, hogy melyik vonat lesz. Fájó szívvel válok meg majdnem 5 darab háromnullás bankjegytől (a teljes árú vonatjegyem sem kerül ennyibe), és igyekszem nem összeadni, hogy gyakorlatilag alig történt valami a két nappal azelőtti landolás óta és azóta mégiscsak fizet

Na, némi alvás után, pontos listával reggel 8 körül felkerekedtem és kiváló időt futottam délig. Igazán elégedett voltam magammal. Még a másnapi vonatjegyet is megvettem az eddigi legbunkóbb pénztárostól. Nem is részletezném. Ebéd, gyors átlényegülés és irányba tettem magam. Mivel egy bizonyos részt a városban még mindig szívesebben kerülök, kerültem a városban is, majdnem el is késtem a délutáni első találkámról. És ez nem április tréfa. :) Hogy magamnak és másoknak is időt spóroljak, a két találkát ugyanarra a helyre tettem, egymás utáni időpontokra. Így magamnak időt és energiát spóroltam, a többieknek meg aznapi, a lehetőségekhez képest maximum időt tudtam adni. helyszín: Vintage Garden. Már voltam ott, szívesen mentem vissza és szívesen is mutattam meg (isteni a lángosuk, próbáljátok ki!) Délelőtt sikerült asztalt foglalni, így kiváló volt ott lenni 3-tól majdnem fél 7-ig. A szépszemű pincérfiú még pár nappal később is felvillanik majd egy-egy álomban, annyit láttam.

Érdekes nap van, három születésnapos is jutott erre a napra, reggel gyorsan mindenkit elintézek, megnézek még egy filmet (Szilveszter éjjel), aztán elpakolok mindent, kiviszem a kukát, harmincnyolcszor megnézem, hogy mindent bezártam-e és útrakelek. Persze most sem megy minden totál simán, a buszt és a villamost még időben elérem, de rögtön értelmezni kell egy utazási tájékoztatót, mert a villamos nem megy el a vasútig, közben rá kell jönni, hogy melyik busz fog nekem segíteni és arra hol kell felszállni és majd le (már írtam sokszor, itt nincsenek direkt pótlok, mivel van más megoldás, ha rájövök). A busszal még mindig az a gond, hogy képes dugóban dekkolni, és ez most, kedd reggel fél 10 magasságában sincs másként. Ahogy a vonatokat is megint egymásután törlik, egy elmegy az orrom előtt, de végül csak sikerült egy jóra felszállni és időben a reptérre érni. Sőt, még majdnem egy órám van a chekkolásig, úgyhogy közben leülök és átgondolom milyen teendők lesznek otthon, és közben sandít

Tegnap a végére értem a teljes Klinikának. 6 évad és még az utána következő, később játszódó 2x2 résznek. Egészen érdekes volt látni, hogy ott náluk már 1985-ben is milyen más világ volt. Viszonylag rövid idő alatt végignézve a 6 évadot néhány hibára is bukkantam, egy-egy utalás ellenmondott a korábban történteknek, főleg a húsz évvel későbbi részekben. Ja, hogy húsz év múlva úgyis ki fog emlékezni? :) Pl. én.  Az új részek forgatókönyvírója vagy rendezője helyében én végignéztem volna, hogy mi történt korábban. Most még van a talonbon Guldenburgok meg Dowton Abbey is, de próbálok még kicsit ellenállni és most szimpla filmek jönnek és olvasás. :)

Ezt majd meg kell néznem. :) https://www.youtube.com/watch?v=jfBGM-J5vCI

Próbálok erre gondolni majd hétfőn, mivel a házibarát még mindig az alkatrészre vár... ;) "Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megterítenie." (Paulo Coelho)

Délutáni filmajánló: A Séf Ebéd után néztem, de olyan éhes vagyok tőle, hogy jaj. Az elején majdnem abbahagytam a nézését, de közben mégis elkapott. Tök jó, ahogy a tehetség, egy krízis és egy jó ötlet találkozik és lesz belőle valami igazán klassz. És közben még mindenki kaphat egy 'gyorstalpallót' a közösségi hálók használatáról. ;) Szóval tetszett. :) Carl Casper (Jon Favreau) egy híres séf, aki mindent tud az ételről, de egyre kevesebbet a fiáról és az életről. A twitterről pedig azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. Döbbenten veszi tudomásul, hogy ezrek olvasták a sületlenségeket, amit egy komisz ételkritikus pikírt kritikájára válaszolt. Mikor munkanélküli lesz, volt neje (Sofía Vergara) unszolására elhatározza, hogy elfogadja a nagyképű volt pasijának (Robert Downey Jr.) a segítségét és megvalósítja egy régi álmát: nekivág Amerikának egy büfékocsival. Az útra elkíséri a kisfia és hűséges séf barátja (John Leguizamo), hogy együtt segítsenek Caspernek rájönni mié

A konyha nem tetszik, de a fiókok, azok, na... :)

"Kicsit mindig lehetsz szomorú. Ha nem magad - más miatt. De bízzál az életben - nem ok nélkül kaptad." (Szabó Magda)

" A könyvek és a tapasztalatok együtt alakítják a lelket." (Radnóti)

Akárhogy is lesz, de erkélyt azt tényleg nagyon szeretnék ezer éve, hogy tudjak valami hasonló 'dögséget' létrehozni. :)

Matthew holnap lesz 5 éves, kettő tortája van idén, mivel két körben tudjuk ünnepelni. A mai torta a baráti csapaté,de úgyis hívhatjuk, hogy ezzel búcsúztatjuk az elmúlt négy évet. :) Belül spiralos sacher van... ;) A holnapit holnap mutatom. :))

Nem tudom ki ez,de gyönyörű

Péntek délutáni móka. Tényleg móka, mert mind a kettő itt teper. A különbség csupán az, hogy Alex rettenetesen komolyan veszi, nagyon koncentrál, Matthew pedig korának megfelelően hol ilyen,hol olyan, nagyon muris dolgokat szokott csinálni, pl az előbb simán közölte mindenkivel, hogy good morning. Csak neki legalább egyszer van egy teljesen ide nem vágó, de 'komoly' kérdése. Mivel ő tényleg kisebb vagy két évvel a többinél, el is unja magát. Ezért a köztes időkben elszórakoztatja magát. Szerintem még igazán nem kéne ebben a csoportban legyen. Vagy féltávon biztosan megölelgeti majd Alexet. A meglepő az, hogy teljesen pontosan le tudja követni a mozdulatokat és még tudja is, hogy mi micsoda. Pedig a bekötött 'bekecsében' ránézésre alig tud mozogni. :)

Ma reggeli pompa :

Mai filmajánló: Ebben a filmben aztán minden van, de főleg csodás esküvői díszlet. :) A nagy nap A rég elvált Don (Robert De Niro) és Ellie Griffin (Diane Keaton) kénytelen eljátszani a boldog párt nevelt fiuk, Alejandro (Ben Barnes) esküvőjén, hogy a fiú rendkívül vallásos vér szerinti anyja elégedett legyen. Don lobbanékony párja, a mellőzött Bebe (Susan Sarandon) persze nem nézi tétlenül az eseményeket, ráadásul Grace (Katherine Heigl) sincs oda apja dolgaiért. Végleg elszabadul a pokol, amikor az ara, Missy (Amanda Seyfried) családja is megérkezik.

... vagy nem... :))

J-nek van egy ilyenje, csak tisztán - szimplán - piros. Azt is elfogadnám, hát még egy kis virágos csodát... Rettenetesen sokért adják, de legalább örök garanciás. ;)

Erővel olvasni. Néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erővel az írás készült, melyet olvasol. Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass szűkszavúan. Minden szót, egymás után, előre és hátra hallgatózva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek, figyelni a titkos jeladásokra, melyeket a könyv írója talán elmulasztott észlelni, mikor előrehaladt műve rengetegében. Soha nem olvasni fitymálva, mellékesen, mint akit egy isteni lakomára hívtak, s csak a villa hegyével turkál az ételekben. Elegánsan olvasni, nagylelkűen. Úgy olvasni, mintha siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb emberi ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas. Márai Sándor

Mind jobban tetszenek a fehér konyhák. :)

A szélirányon nem tudsz változtatni, a hullámokon sem, csak a vitorláidat igazítsd jól, és hamarosan hazaérsz a kikötődbe. Lelkedben van a megoldás. Ezért nehéz megtalálni. Köt a megszokás, a reflex, a hibás programok ereje. Köt a gyengeség, a félelem, a gyávaság és az önmagaddal bánni nem tudás bénasága. És mégis: végy magadon erőt! Ne engedd, hogy a külső erők sodorjanak. Ne kerülj a rossz szelek és a viharos tenger megfélemlítő hatása alá. Mindenkiben él egy „Fa Nándor” aki legyőzi a tengert, áthajózik a veszélyes hullámokon, úrrá lesz a külvilág ezerféle rossz széljárásán, viharán – és hazaér. A külső körülményeknek hatalmas ereje van, de neked még hatalmasabb. Gondolataiddal, érzéseiddel és hiteddel átírhatod a jövendődet. A jelent nem, mert az már készen van. Megfagyott minden múltbéli gondolatod, jó és rossz érzésed, félelmed, tévhited és tévedésed. Megdermedt már minden, és olyan lett, amilyen – de a jövőd még várakozik. Még nincs megírva. Most írod. Kérdezd meg a jó haj

"Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!" (Paulo Coelho)

Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd csak, nem győzhetlek meg, mert a csoda legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos - nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és kiszámítani. A csoda megnyilatkozási formáit sem könnyű mindig érzékelni: nem jár mindig két lábon, nem lehet fényképezni, nincsenek telekkönyvi, sem anyakönyvi adatai. A csoda, egészen egyszerűen, megnyilatkozik - s néha csak sokkal később értjük meg, mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos. A csoda lényegét nem tudom megmutatni, sem bizonyítani. De gondolj talán arra, milyen felfoghatatlan és csodálatos igazi valójában mindaz, amit mindennapinak és természetesnek érzel: már a létezés ténye milyen csodaszerű! Az, hogy megszülettél, élsz, s egy napon meghalsz! Mindezt "természetes"-nek érzed? Akkor vaksi vagy és botfülű. Már a valóság is csoda, felfoghatatlan, s mind

Meglehetősen fura érzés kedden délben a kertben ücsörögni, ja, mindezt munkaidőben, ez főleg attól fura. Remélem egyik "kedvenc " állatom sem jön. Még a házibarátok sztrájkolnak, a gyerekek iskolában. Nem mondom, ha nagyon akarnék, tudnék elfoglaltságot találni bent is, csakhogy nem akarok. :)) A kerten amúgy nem nézek végig, mert elhanyagolt, nem tudják sokan,mi az,hogy kert. Bezzeg, ha nekem lenne egyszer csak egy kis darabkám,hm... Szóval, kihoztam egy széket, egy angol tesztet és a könyvet. :) Okoska 16 fokot ír, de szerinte csak 14- nek kellene mindezt éreznem, és nem 24 -nek... ;)

Igazán csak akkor tudsz valamit, ha már meg is tudod csinálni. Addig nem. Olvashatsz róla, megtanulhatod, megismerheted, vitázhatsz róla, és fejben már tudod, olyan részletesen és tökéletesen tudod, hogy álmodból fölkelthetnek, elmondod… mégsem tudod igazán! Más valamit elolvasni, megtanulni, megérteni, megismerni… és más tudni. Amit tudsz, az már a tied. Annyira a tiéd, hogy nem is fontos, hogy kitől kaptad, olvastad-e, vagy tanultad, mert úgy vált a véreddé, és úgy lett a sajátod, mintha mindig is a tiéd lett volna – mintha mindig is tudtad volna. Így tanultál meg járni, beszélni, írni, biciklizni, és így ismersz meg minden nagy és fontos dolgot az életben - hogy végül megvalósítod. Az elmélet és a valóság közötti szakadékot akkor tapasztalod, amikor négy éven át szorgalmasan tanulsz angolul, és végre találkozol egy négyéves kisgyerekkel, aki angol. Nála nem volt szakadék, csak sok természetes kis akadály, amelyeket könnyen vett. Szeretni is akkor tanulsz meg igazán, ha már való

Régóta szerettem volna rajönni valami megoldásra, hogy ne csak Bagirát nyúzzam mindig a blogoláshoz, meg így néhány gondolatnyi poszt veszendőbe is lett, mert a gondolat elszállt. A mai technikai világban éreztem,hogy kell legyen valami megoldás erre... Na de, pár napja találtam vagy rámtalált egy blog-app, amit Okoska is szeret, így pl most, ezt a posztot is úgy írom,csak hogy stílszerűek legyünk. :)

Pár napja a második házibarátom is bemondta az unalmast. Húsvét előtt a mosogatógép, húsvét után pedig a mosógép hagyott cserben. Kicsit elveszve érzem magam. ;)

Két hét szabadságféle után valamivel fel kellett javitanom a hétfőt... :) És igen, belül puding van...

"Ketyeg az óra... pontosan másodpercenként. Jelzi a múló időt. És ha hallod ezt a monoton ketyegést, ha számon tartod a napokat, órákat, perceket, ha pontosan tudod, mikor és mit tettél és teszel, akkor megfeledkeztél a legfontosabbról: az életről." (Csitáry-Hock Tamás)

Egy házaspár elment vásárolni, hogy vegyenek valamit közelgő házassági évfordulójuk alkalmára. Mindketten szerették az antik tárgyakat, kerámiákat, különösen a teáscsészéket. Az egyik kerámia üzletben megláttak egy szép csészét. A férj megkérdezte az eladót: – Meg szabad néznem ezt a csészét? Még sosem láttam ennyire szépet. A boltos a kezébe adta, és miközben csodálta a mesteri alkotást, a csésze – legnagyobb meglepetésére – megszólalt: – Nem érted, hogyan lehetek ennyire szép? Tudod, nem voltam mindig teáscsésze. Volt idő, amikor vörös voltam és agyagnak neveztek. Mesterem kiásott, megdolgozott, összelapított, meggyúrt újra és újra, én pedig üvöltöttem a fájdalomtól! – Hagyj békén! – üvöltöttem, de Ő csak mosolygott, és így szólt: – Még nem. Aztán egy gyorsan forgó korongra helyezett és én hirtelen csak forogtam, forogtam, forogtam, körbe-körbe. – Állíts meg! Szédülök! – kiabáltam, de a Mester csak ingatta a fejét és azt mondta: – Még nem. Aztán betett a kemencébe. Sosem

Grétivel imádtam színezni, akkoriban sokat hülyéskedtünk ezen, hogy talán nekem is kellene egy. :) A fiúkkal ez már nehezebb kérdés, sajnálom is. ;) http://www.evamagazin.hu/mai_tipp_program_es_utazas/37356_szinezokonyv_felnotteknek.html