0913
Bejegyzések
"Eljön az az idő az életünkben, amikor eltávolodunk a drámától és azoktól, akik mindezt okozzák. Találkozz olyan emberekkel, akik megnevettetnek. Tanulj a nehézségekből és fókuszálj a jó dolgokra. Szeresd azokat, akik jól bánnak veled, és imádkozz azokért, akik nem. Legyél boldog. A zuhanás az élet része, a felemelkedés maga az élet." Jose N. Harris
Minek is élek? Hát azért, hogy minél jobban átitassam magamat a világgal. Hogy megkótyagosodjak az orgonák illatától, hogy színorgiájukkal jól megtömjem a szememet. Hogy érezzem, amint a fagy satuba szorítja elkékülő kezemet, s aztán azt is, hogyan változnak a melegben izzó parázzsá az átjegesedett ujjak. Hogy letüdőzzem a füst illatát és behunyt szemmel, szájamban összefutó nyállal falatozzak frissen füstölt húst, frissen füstölt sajtot. Hogy érezzem az izmaim zsibongását, ha kutyával, gyermekkel játszva nekiiramodom, vagy futásban, labdajátékban teszem próbára élő, mozgó, eleven testem. Hogy megtapasztaljam a fantázia bizsergető elektromos kisüléseit, mikor bedobok egy-egy szóviccet, továbbfűzöm valakinek a poénját, sztoriba sztorit öltök, megcsavarom ügyesen a kicsiknek szánt mesét. Hogy üljek csónakban, és szél permetezze arcomba a porított vizet, és nevetésre ingereljen ez a zsiványság. Hogy belemártsam hunyt szemem a folyékony napsütésbe, mely kiönti belső portrémat aranybó
Aranyosi Ervin : Mire vágyom Én békére vágyom, szerte a világon és legyen valóság, megvalósult álom! Szeretetre vágyom, néhány kedves szóra, mosolynap ragyogjon minden földlakóra! Igazságra vágyom, nyílt őszinteségre, a hazugság szennye oldódjon fel végre! Emberségre vágyom, gyógyító esélyre, minden gonoszságot temessünk el mélyre! És társakra vágyom, igaz emberekre, hogy a történetünk válhasson kerekre! Kézfogásra vágyom, egy szívdobbanásra, földi mennyországra, s nem is vágyom másra!
Ha vissza tudnám forgatni az időt, megtenném! Visszaforgatnám az órákat és másodperceket a Föld összes órájára. Megállítanám az időt, csak hogy megölelhessek bizonyos embereket. Megtenném egyszer, kétszer, tízszer, amíg úgy nem érezném, hogy újra megéri az élet. Sajnos erre nem leszek képes, mert az életnek és az időnek egyetlen értelme van: mindig előre, egy másodpercet sem hátra. Mindig csak egy újabb holnap lesz, nem egy másik tegnap. Lev Tolsztoj
“Ne panaszkodjunk folyton a Jóistennek, őrangyalunknak, vagy annak, akiben hiszünk. Vegyük észre, hogy vigyáz ránk, és legyünk hálásak neki. Köszönjük meg, hogy ha már hülye fejjel felmásztunk a létrára, le is tudtunk jönni. Hogy sietve lelépve a villamosról, nem ficamítottuk ki a bokánkat. Hogy azt a ronda nagy dongót kergetve, úgy borítottuk fel a fikuszt, hogy csak a cserép tört el. A sor bárki által folytatható. Nem kell nagy hálálkodás, elég ha csak annyit mondunk: köszönöm. Érteni fogják. És azt is értik, ha kérünk valamit, csak ne kezdjük jajgatással. Fogalmam sincs, milyen frekvencián jutnak el a köszönetek és a kérések az illetékeshez, de eljutnak. Van, ami nem teljesíthető. S befejezésül egy gyermeteg, ám hatékony javaslat. (Kipróbálva!) Azokban a pillanatokban, amikor jól érezzük magunkat- hazaértünk, hűvös a lépcsőház, a kinti hőséghez képest a lakás is elviselhető, levetettük a cipőnket, végre leültünk, ettünk egy falatot, ittunk is rá, sőt letusoltunk vagy beültünk a fürd
József Attila: Várlak Egyre várlak. Harmatos a gyep, nagy fák is várnak büszke terebéllyel. Rideg vagyok és reszketeg is néha, egyedül olyan borzongós az éjjel. Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét és csend volna, nagy csend, de hallanánk titkos éjjeli zenét, a szívünk muzsikálna ajkainkon és beleolvadnánk lassan, pirosan, illatos oltáron égve a végtelenségbe.
"A gólya elment. Szent István király napján láttam utoljára a mezőn. Nem halásztak, csak álltak-álldogáltak elgondolkozva a fűben. A fecskék vidáman csapongtak fölöttük a levegőben. Azok még nem gondoltak akkor az elutazásra. Furcsa két madár ez, hogy tavasszal mindig idejönnek a másik világrészből, ősszel meg mindig visszatérnek a másik világrészbe. De ott nem raknak fészket és nem költenek, csak itt minálunk." (Gárdonyi Géza: Isten veled gólyamadár - részlet)
“Mindannyian fáradtak vagyunk. Tényleg, azok vagyunk. Nehéz út ez, de egyben gyönyörű is. Talán túl sokat várunk el magunktól és másoktól. Talán az emberiség csak lassan tud haladni előre, mint egy hernyó. Talán gyakrabban kellene ünnepelnünk, milyen messzire jutottunk. És többet kellene pihennünk. Élvezni az egyszerű örömöket. És keresni a szeretetet mindenütt. Van egy folyó a közelben, ahol élek. Lassú, békés kanyargással halad. Nem kérdezi magától, miért nem óceán, vagy zúgó folyó, vagy valami más. Egyszerűen elfogadja azt, ami. Talán nekünk is csak többet kellene elfogadnunk azt, akik vagyunk. Azt hiszem, holnap le fogok feküdni a folyó mellé. És pihenek egyet. És édesen megadom magam.” Jeff Brown
🎼
A zene gyógyít... Nyugtat, békességet ad. A lágy dallam elvarázsol, békét hozza szívedbe, elfelejtesz mindent. Árad feléd, árad beléd. Szétárad benned, feloldja a félelmeket, aggodalmakat, a fájdalmakat Megnyugtat... Hallgasd! Csitáry -Hock Tamás