berno

Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban. Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, aszerint, hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halk szavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt. Wass Albert

Október 28. szombat Ma Oriflame-s fejtágításra mentem, csak hogy lássam az embereket. :) Amúgy nagyon hideg lett és valahonnan elő kell ásni a téli dzsekiket. A valahonnan-on valamelyik bőröndöt értem, valamelyik dobozt és valamelyik várost/falut...

Október 27. péntek Ma kifejezetten nincs kedvem semmihez. 😁

Október 26. csütörtök Egy héttel a nagy megegyezés után még mindig nem kellett semmi kitölteni és aláírni, közben ugyanabból a minisztériumból ma felhívtak, hogy van-e már állásom, mert ha nincs, szívesen meghallgatnának... ;) /korábban aláírtam egy nyilatkozatot, hogy őrizzenek meg a rendszerben/ Ma amúgy ügyintézős és futkosós nap volt, úgyahogy sikerült intézkedni, de még mindig van mit.

Az idei angyalkák - vagy idén az angyalkák - nagyon fürgék, a korábbi kettőn kívül újabb esemény történt, múlt héten kezembe adtak két csomagot, hogy még ne bontsam... :) El is dugtam az egyik nagy bőröndbe a NS-könyv mellé, hogy ne hogy gyengébb pillanatomban megturkáljam.

Október 25. szerda Nagyon lassan másznak a napok és valahogy lassabbak, mint amikor még állást vadásztam. Fura a dolog, mert ráérnék mindenfélére, jönni-menni, csak épp... Így marad a szobaprogram Bagirával, az angol cuccal és a készülő díszeimmel...

Van, hogy csak egy pillanatot kapsz... Ami megérint. Egy mosolyt, egy kedves szót, egy ölelést. Aztán a pillanat elillan. Te pedig szomorúan nézel utána, és nem érted, miért... Miért csak ennyit kaptál? Aztán lassan kezded megérteni. Azért kaptad, hogy újabb erőd legyen. Hogy amikor már majdnem feladtad álmaidat, megérezd, hogy mire vágysz. Hogy ne érd be kevesebbel. Hogy újra átérezd, milyen az Igazi Pillanat. És várd tovább. Kitartóan. Mert eljön az a pillanat is. Ami örökké tart. Csitáry-Hock Tamás

A legfrissebb és a legújabb:

Október 24. kedd Végre kisütött a nap, az utcában fát vágtak egész nap én meg takarítottam - egész nap. ééééééééééés, 2 hónap :)

Október 23. hétfő Egész nap esett. Ugye mindenki emlékszik erre? :) Itt még névnap is volt, folyton jött valaki vagy telefonált, úgyhogy én nagyon jól elvoltam a szobámban, tanultam elég jól és még megnéztem néhány NCIS LA-t is. :)

Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet. Fekete István

Október 22. vasárnap Reggel még Győrben voltam (jobban mondva Győrújbaráton), volt nagy könnyes búcsú és azt kívántam, bár ne kellene úgy sietni a vonatra. De kellett, hiszen családi névnapi ebéd (és meg nem ült szülinapi) volt a közeli halászcsárdában. Ez egy jó hétvége volt. Közben olvasom Az utolsó dal-t NS-től és majd megszakad a szívem bele, úgyhogy nagyon lassan olvasom, mert nem könnyű, de közben meg csodálatosan szép és sokat ad.

Október 21. szombat Ezt a napot nagyon vártam, hiszen ez a győri hétvége. Reggel elindultam Győrbe (személlyel, mivel az IC-re nem fértem föl), aztán találkoztam a mucikákkal, volt sok-sok ölelés meg mese meg rosszalkodás, meg minden. :) Délután az állatkertben voltunk, este meg játszottunk. Egészen jó a győri állatkert, néhány állatot azért tudok mutatni, bár nem is fényképeztem mindenhol. https://photos.app.goo.gl/XMmxjpuqLjZO659h2