berno

 Íme a valaha volt legfurább utam beszámolója. (2024. november 8-10.) Szülinapi útnak terveztem, több idővel és más leosztásban, más programmal. Akkor a szállás miatt áttettem erre a szabad hétvégére, közben végig bizonytalan voltam, hogy inkább nem kellett volna. Aztán lett még egy útitárs, lett szállás és jött a hosszas betegség. Nem voltam száz százalékos pénteken, éreztem, hogy kellett volna még egy pihenős-diétás, nyugis hétvége, mielőtt visszaállok dolgozni. Végül felszálltam a gépre sok kétség között és akkor még maszkban (később már értelmét sem láttam a sok - rengeteg - ember között. Hogy mitől vagy mitől nem, de újra valamitől nem vagyok jól, de azért megírom ezt a beszámolót és kiteszem a képeket, mert ami azért szép volt, az szép volt, a többit meg elteszem a jövőbeli döntések közé. Mindesetre Milánót 'kipipáltam'... és  Comó-t is... Olaszország 2. legnagyobb, ugyanakkor legjelentősebb városa. Nem annyira olaszos atmoszférájú, mint pl. Róma vagy Firenze, azoknál mod

Utolsó dolgok egy furcsa városban: vacsora, Dóm, templom, ebéd; egy kiűzetés, egy kellemetlen reptéri illemtelenség és a vasárnap este. Hamarosan ennél több, közben holnap munkanap...

Piac az ablak alatt , sokszoros metrózás, Dóm belül és odaföntről, Sforza és egy kis naplemente Comóban egy fájós térd és legalább egy vízhólyag és sok minden más is... és még holnap délelőttre is komoly terveink vannak...  Hat kép egyként és jövő héten lesz rendes beszámoló (NAGYOOOON) sok képpel... 😊🙏

Üvöltő gyerekek a gépen, valaha látott talán legszebb naplemente, landolást  tapsoló olaszok, csak a 3. Transzferbuszra fértünk föl, az is dugóban került... és mikor legyen 'Bkv' sztrájk, ha nem ma... de akkor is megnéztük a dómot kívülről (35 perc oda és még vissza is), szállás van, de olyan kicsi, hogy le sem fotózom... 😲🙈

Na, persze, mi más kerülne elő legelőször a pakoláskor, mint Firenze térképe... legalább már nem kell keresni. :)

Az volt a terv - februárig - hogy a 30-as hagyományt követve visszatérek Firenzébe... hát, de nem most... Ez egy nagyon jó írás, nagyon érzem: Cafe Frei Július 4., 10:00 · Frei Tamás újra Firenzében kávézik, és küldött egy gyors bejelentkezést a törzshelyéről: “Koronavírus utáni keserédes kávézás Firenzében. Hosszú hónapok után jutottunk el ezen a héten ismét a Perseoba, ahol olaszos módon már egyetlen kávézás után is emlékeznek a vendégre. Most is így volt, még mindig így volt, és van, de... De most plexiüveg feszül a vendégek és a barista között, és itt az egyes számon a hangsúly. Nem baristák, többes számban, nem hárman vannak, mint régen, hanem csak egyetlen maszkos kávémester áll a most is fényesre pucolt gépnél, és főzi a kávét. Megismert minket, ebben nincs változás, tudta, hogy reggel cappuccinót kérünk, és hozzá creminot, de az sajnos „terminato”. Annak annyi, azt már nem sütik többé, nincs ez az édesség, mondta keserűen a beszélgetésbe belelépő tulajdonos. Őt is látju

Sokat töprengtem, hogy melyik legyen az első hely, amiről írok, vagy mutatom. Lucca nyert, a lassan tíz évvel ezelőtti toszkán szülinapi útról. Hogy miért emlékezetes? Mert elvesztem! :) Lucca az utolsó helyszínek közé tartozott, már közelebb voltunk a hazaúthoz (utolsó előtti nap, hogy pontos legyek, ami igazából az utolsó, hiszen busszal voltunk), és baromira nem akartam hazajönni. És hát a lelkem is úgy tűnik, odahúzott. Nem tudom hogy történt, de lemaradtam a csoporttól (aki volt már velem valahol, tudja, hogy ezt nehéz elképzelni). Lucca gyönyörű, máig többször beugrik a városfal, a hangulat, a napfény. A templom, ahol kilyukadtam, az árkádos belső udvaros üzletsor, ahol egyszer csak magam voltam. Nyilvánvaló, hogy vissza kell mennem. De pont emiatt a kis 'affér' miatt nem nagyon vannak képek a városról. :) Mivel ez az út a blog előtti időszakban volt, csak utólag, 2013-ban lett bejegyzés, nem is túl hosszú, de azért linkelem: https://bernoblogja.blogspot.com/20

Na, és a nagy szerelem. Ezt sem mostanában téptem ki, mutatom. És újra- még mindig visszavágyom. Firenzébe mindenképp.

Nyilván legalább ennyi mínusz oldala is van, de akkor is. :) http://olaszmamma.blog.hu/2011/06/22/50_ok_amiert_jo_olaszorszagban_elni

"Firenze elesett? Bevették az újhullámos csapatok Frei Tamás írása Olaszországban mindig keserű lesz a kávé – mondják ottani ismerőseim. Aztán hozzáteszik, hogy a következő években azért a kesernyésség mellé ici-pici citrusosság is érkezhet, mert egyre inkább belátják, hogy az olasz fiatalok körében is hódítani kezdett az újhullám, a szinte savanyúra pörkölt, világos, amerikai espresso divatja. A dolog persze nem ilyen egyszerű. A kérdés nem úgy merül fel, hogy a jó kávé keserű-e, vagy savanyú? Annál azért komplexebb ez a kérdés, minthogy az olasz kávé keserű, és kész, az amerikai újhullámos viszont savanykás, citrusos, csak alig érezhető kesernyésséggel a mélyén. Firenzében sétálgatva például alig képzelhető el, hogy aki ott jár, még ha csak turistaként is (nem kell tehát kávérajongónak lenni), az ne botoljon bele az olasz kávészínpadot a feje tetejére állító barista-bajnok, Francesco Sanapo egyik kávézójába. A legújabb, legszebb és legnagyobb kétemeletes csoda u

Hát, akkor bővítsük az álom-listát. :) http://handluggageonly.co.uk/2016/08/29/10-amazing-castles-you-have-to-visit-in-italy/

Ez egy igazi örök emlékes út, az első igazi utazásom volt és főleg az első repülős. :) Nagyon vissza tudnék menni és újra megnézni amit láttam és újakat felfedezni. http://vilagutazo.net/top-10/2014/01/13/top-10-latnivalo-romaban/ http://vilagutazo.net/kepekben/2014/05/27/21-kihagyhatatlan-latnivalo-romaban/

http://vilagutazo.net/kepekben/2014/04/28/verona-a-szerelem-varosa/

http://www.nlcafe.hu/utazas/20150214/velence-utazas/ Tényleg csodás város, láttam karneválkor és nem karneválkor is, és bármikor újra nézném. 6 éve, szerelem volt első látásra: https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/VelenceiElsoElmeny?authkey=Gv1sRgCNLIgoOukO6uXQ Aztán 4 éve is gyönyörű volt: https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Velence?authkey=Gv1sRgCJq6rOzchKWGIQ

Firenze (Prága mellett) az egyik kedvenc városom. Négy évvel ezelőtt már nagyon vártam a nagy találkozást vele, de akkor még gondolni sem mertem, hogy milyen nagy szerelem lesz. :) Ez egy saját képem, és a héten belefutottam pont egy cikkbe is, ami Firenze top tízét mutatja be: http://vilagutazo.net/top-10/2014/09/08/top-10-latnivalo-firenzeben/

Az első igazi külföldi utazás volt, az első repüléssel. Maga volt az álom. Újrajárnám az egész Rómát, és azt is, ami kimaradt. Valamelyik nap akadtam erre a linkre, csak aztán elmaradt, hogy posztoljam. http://vilagutazo.net/top-10/2014/01/13/top-10-latnivalo-romaban/ És most megint magamat linkelem :) http://bernoblogja.blogspot.co.uk/2013/12/roma.html

https://www.youtube.com/watch?v=PE6rjt-w5TQ&feature=youtube_gdata_player

Csemegét hoztam! :) Sokszor utaltam már a 2010-es nagy Toszkán utamra. Különlegessége, hogy szinte utol pillanatban találtam rá, döntöttem el és a legutolsó jegyet vettem meg. Ja, és pont 2010. szeptember 18-án hajnalban indultam. Nehezen voltam akkor magammal, a korommal, a körülményeimmel. Tehát egy dolgot tudtam tenni, oda menni, ott lenni - ahol és amit szeretek. Tehát Toszkána. Tudtam, hogy szeretni fogom. :) Egyedül, társas utazással. A legjobb hetem volt. Állítom. Nos, régóta halogattam, de most feltöltöttem a Toszkán-út képeit, napok szerint. :) Élvezzétek és járjátok utánam az utat. :) 1. nap - utazás Egész úton szakadt az eső, de a szlovén magas hegyek között ez is egy élmény volt egész Olaszországig. Este nyolckor már vacsora volt a helyszínen. Soha nem felejtem el, valahol Bologna határában jártunk, amikor a hegyek között a 'semmiből' megláttam a fényt. Az idegenvezető (nagyon jó volt!) azt mondta, hogy mindig ott a horizont, ahol a fény, ahol a legfényes

2007-ben volt az első igazi külföldi utam (az osztrák látogatásokat leszámítva) - harmadmagammal. Február végén, ez volt az első repülésem is... Ami még emlék, hogy előtte pár héttel kiment a bokám, tehát nagyon kérdéses volt, hogy nem lesz-e gond... Bokavédővel azonban végigjártam az egész régi Rómát. Nagyon meghatározó volt az az út sok szempontból. A főnökömtől kaptam két oldalas leírást, hogy mit kell mindenképpen megnézni. :) Arról az útról bár lehet, hogy volt valahol írásos beszámolónk, nem találom. Viszont pár évvel ezelőtt valaki készült Rómára és akkor írtam neki én is egy kis útravalót, azt most véletlenül (mást kerestem teljesen) megtaláltam, annak egy-egy részét idemásolom, na meg persze jönnek a képek! Amikből csak néhány az enyém, telefonnal! És akkor még a régi gépem volt, a hangos, filmes. :) Szóval amikor ezt az útravalót megírtam az irigy illetőnek, akkor előszedtem a Rómában vezetett kis rózsaszín füzetemet (azóta sem írtam bele semmi mást), így fel t

Első karneválos és Velencés élményem 2009-ből való. Non-stop utazással nyomtuk le, és hihetetlen, varázslatos élmény volt, emlékszem. Hazatérés után napokig elméláztam még, hogy tényleg ott voltam, vagy álmodtam csak egy szépet. Álom volt vagy sem, Velence létező vagy sem, ki tudja? :)  Akkor még a zörgős normál fényképezőm volt, tehát kicsit csalok most, mert nem az én szememből jövő képeket hozom, de valamennyire így is visszakapható az élmény. Aki az enyémeket szeretné látni, tudom mutatni még a valódi papírképeket albumban. :) Szóval akkor, 2009-ben és februárban egy péntek este valamikor 8 körül volt a találkozó pont a Hősök terén és havazott. Végre ott volt az imádott hó, én meg (mi) elhagyni készültem a hót. :) Rengeteg busz volt, mert se szeri se száma az ilyen utaknak (nem is drágán) a farsangi szezonban. Végre elindultunk, volt nálam néhány túlélő eszköz a hátizsákban (hogy utáltam mire másnap este lett),meg kispárna és egy pléd. Mert hogy igen, két éjszaka b