berno

Ebéd utáni fűbenhátonfekvős felhőnézős ...

Mai hangulat, az állat a képen az, aminek látszik: vaddisznómalac 🐗 a hegyszomszéd telkén...

Vergődöm egy ideje sok dolog között és már egy ideje érlelődik bennem, hogy keressek közösséget, új kapcsolódásokat hasonló értékek mentén. Hónapok óta nekem jön a NEK-önkéntes (Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus) hirdetése hol innen, hol onnan, ahogy az egész kongresszus. A pápai misére az egész családot (mármint anyukámat és keresztanyámat) beregisztráltam, mert úgy éreztem, hogy ez a legkevesebb. Aztán azt éreztem, hogy nekem ez nem elég, ezért elgondolkoztam, hogy hova vegyek jegyet. Aztán nekem jött egy ma reggeli idézet, majd addig kavirnyáltam a weblapon, amíg büszke  regisztrált önkéntes lettem és kiválasztottam több rendezvényt, feladatot, amit szívesen vállalnék. Persze a legtöbb hétköznap lesz, és ez egy olyan program, feladat, egyfajta tanúságtétel, amiért jó szívvel be fogom áldozni a szülinapi szabadságokat, vagy annak egy részét. Most ennek van az ideje, ez az én (fel)vállalásom. A kongresszust tavaly már elhalasztották, bízunk benne, hogy idén talán megt

Hetekig, vagy talán hónapokig sem volt eső, most meg központi ügy lett, főleg szabadtéri rendezvények előtt, közben sokadszorra fogadom meg, hogy nincs több szabadtéri bohóckodás. Eljött a Szabad ég alatt - Oper Air - musical/operett gála, amit tavaly egyébként nagyon szerettünk. A péntek estének érdekesen indultunk neki, én többnyire minden pontján morogtam jó előre. Tényleg kellett-e jegyet venni (jóval drágább lett, későn kezdődik), most tényleg nincs/nem lesz esőnap, tényleg nem lehet kinyitni az esernyőt -ha esik se, én ugyan hazamegyek majd, amint esik, miért kellett operetteseket hívni, tuti ugyanaz a műsor lesz, meg különben is, stb. stb. ... Indulás előtt újabb veszekedés a szekrénnyel, szóval na... :) Előadás előttre szerveztünk közös vacsit, végül megegyeztünk a nemrég nyitott Vapiano-ban, ahol az aldente tészta az aldenténél is aldentébb lett, de amúgy nagyon finom volt... Aztán egész jól bejutottunk (helyfoglalás), egész jó helyünk lett és szerencsére időben el

Vajon mennyire lehet egy hétfő nagyon vacak egy tízes skálán? Az én mutatóm ma biztosan kiakadt. Reggel még csak-csak elindultam valahogy, nagyjából saját magamhoz képest időben is lettem volna, ha nem derül ki a metróról átszállva a villamosra, hogy az mindjárt nem megy tovább, szálljak át erre 👇a buszra (ami elég kicsi, ilyenkor mindig tele van és kb tíz percenkét jár), vagy menjek a 4-6-os villamossal, ami szintén nem túl jó, de további kellemes utazást kívánnak... (nem pestieknek írom, hogy ha már az aluljáróban kiderül, hogy nem jár a 2-es villamos (akkorra már jó ideje), a metrópótlót választom, és ugyan ugyanúgy a Nyugatihoz jutok, de jó fél órával korábban és akkor megúszom az esőt) Úgyhogy mégis a 4-6-os villamost választottam, mert az akkorra legalább már járt, igaz, elég lassan, de jobbnak tűnt a busznál, bár +10 perc gyaloglás. Nyugatinál már ömlött az eső, gondoltam, hogy innen még helyre tudom hozni a napot, ezért kivételesen szereztem reggeli a Bite-ból, aztán elindulta

A hétvégének számos pontja és időpontja megváltozott, kivéve, hogy korán lett vasárnap este és 2 hónap maradt a 40-ből... Eredetileg 17-én lett volna egy családi ebéd (Keresztanyám pénteken volt 77), majd 18-án lett volna ez a kirándulás, az egész júliust eköré szerveztem, nagyon bosszantott, hogy elmarad. http://vivalditravel.hu/reszletek/sajat/355/eszterhaza_rozsai__latogatas_a_fertodi_kastelyban_es_seta_gyorben  Azt most már le sem írom, hogy milyen nehezen lett meg az út, a dátum, a leszervezés, stb, és közben az utazási iroda áttette 25-re az utat, ami meg nekem dátumban nem megfelelő. Szóval nem néz(t)ünk rózsákat és a szombatra tervezett kirándulásból sem lett megint semmi, úgyhogy sajnos mínusz egy nap, ami utazásos (csak belföldi) feltöltődésre lett volna használható - és az időjárás előrejelzés is átvágott. Aztán eljött a tegnap délután és megérkezett az októberben 2. évét betöltő legkisebb emberke a családban: Dominik. Hozta a kicsi praclijában a kis matchboxait, egy nagyobb

A pénteki délutánom nagyon szerencsésen alakult, mert hivatali ügyben kellett mennem a Vár egy részébe, és az így kapott ajándék órákat igyekeztem minél jobban kihasználni. Már régóta vágytam, aztán amikor a Lánchídat lezárták, kicsit alábbhagyott lelkesedésem, mert nehezebb feljutni. Igazából bentről nem is, de ha otthonról indulnék neki hétvégén, az nagyobb macera.  Múltkor, a könyvkötés után is terveztem, de akkor teljesen lefáradtam. :) Szóval teljesítettem a kötelező dolgot, aztán feltankoltam az információs irodában és elsétáltam a Mátyás templomig. Akkor már tudtam, hogy be fogok menni a Mátyás templomba, ahol évekkel ezelőtt egyszer már voltam, de vágytam vissza, főleg így, hogy most alig van turista. Mindennek van előnye. Érdeklődőknek írom, hogy bár már 2000 Ft lett a belépő (akkor még 1000-ért voltunk), viszont elfogadják a Szép kártyát. (Előtte még tettem egy kis kitérőt a réteseshez! :) ) Mindent megnéztem, volt lehetőség igazán elcsendesedni, gyertyát gyújtani, utána olva

A titkos estére július 15-én, múlt csütörtökön került sor. Nagyon régen megvettem a jegyet - ahogy kiírták - és elsőre az volt a gondolatom, hogy mi hárman 'dragománosok' megyünk, végül ketten mentünk és nagyon jól éreztük magunkat. Ez a jó megoldás, jobb napjaimon, amikor föntebb van a lelkierőm rátervezek a naptárra és cselekszem, így biztosítom a lelki töltést, töltődést. Nagyon meleg volt a múlt hét is, szerda éjjel komoly vihar is volt, ha azokon a napokon kellett volna jegyet venni, biztosan nem teszek két lépést se, csak elterülök otthon a hűsítő zuhany után, aztán nagyon bánkódhattam volna. Szóval megvolt a jegy, hazarohantam meg vissza, közben csúnyán összevesztem a ruhásszekrénnyel... :) de időben ott voltam a kedves Benczúr kertben, ahol már korábban is kedves emlékeim születtek. Abban a helyben azt is szeretem, hogy jó belépni, úgy érzem, hogy szívesen látnak.  Ha röviden írnék - de most nem ez a terv -, akkor csak azt írnám, hogy igazán inspiráló,értékes esténk vol

Először a szatyor tűnt fel, ahogy kúszódott föl a villamosra, csak úgy csörögtek a kerekei... Aztán megláttam a picivel nagyobb tulajdonost. Samunak szólítgatta anyukája, nővére pedig a nyuszis nyunyókáját szorongatta (nem sokkal volt nagyobb ő sem, sem a szatyorhoz, sem öccséhez képest), bőven elfértek ketten egy ülésen. Kis csokibarna gombszemeivel csak úgy pislogott kifelé Samu a kalapja alól és a kincses szatyrot egy pillanatra sem engedte el. Traktorok és pótkocsik laktak benne. Én pedig ámulattal néztem a birtoklást és tulajondlást.

 Nem jól viselve, hogy a 40-re sem jutottam el sehova és lehet, hogy a 41-nél is így fogok járni, jobb napokon mégiscsak tervezgetek aszerint, hogy a szülinapomon ott legyek, ahol ÉN szeretnék. 2 hónap van addig, meglátjuk... Bőven lehet, hogy az országot sem hagyhatom el leszámítva a csodaoltásomból adódó nehézségeket, de álmodni lehet és kitartóan őrzöm oda azt a pár nap szabadságot. És szerencsére vannak utak a fontos szempontok szerint és a többség árban még kiböjtölhető. A 40-es alapvetően szigorúan Toszkána vagy legalább 'csak' Firenze lett volna a 30-as emlékére, kb most is ott tartok, de kicsit mozdulva. Erdély maga egy nagy adósságom magam és mással szemben, tehát egyszer az is meglesz, ahogy az olasz tavak is, ahogy majd Koppenhága is, de van azért kínálat bőven: Észak-Olaszország gyöngyszemei: Garda tó és Milánó - Olaszország - Észak-Olaszország (vivalditravel.hu) Svájc és az Északolasz tóvidék - Fehérvár Travel - HIVATALOS HONLAP (fehervartravel.hu) Haris Travel - T