berno

Íme, a negyedikes Bernike az ünnepi egyetlen farmerjában és a kedvenc felsőjében... Erre emlékszem, ezt nagyon szerettem. És aki ezeket a képeket megosztja, még van neki két napja, még vajon mit kerít elő? ;) Sosem voltam vele talán jóban, azt hiszem ekkora riválisom még sosem volt, mint amit ő művelt nyolc éven át velem, ott fúrt és utált, ahol tudott. Jó, hogy az általánost is csak egyszer kell kijárni. :)

Már az első ciklus óta készülök ebbe a cukrászdába. Vagy ünnepelni vagy csak úgy. Van belőle néhány a városban - elvileg, de eddig vagy nem találtam meg, vagy nem vitt oda az utam. Azért szeretem, mert van egy (most már kettő) szakácskönyvük itthon és abból még mindig minden próbálkozás sikeres volt. Nekem is megvan mind, és amikor otthon voltam volt amit ebből csináltam nektek. Tegnap ahogy közelítettem a Royal Albert Hall-hoz, egyszercsak megfordultam és ott volt mögöttem. Döbbenet volt! :) pedig csak annyi történt, hogy nem a 'megszokott' aluljárón engedték ki a népet, mert azt lezárták. És ennyi. :) Az  más kérdés, hogy nagyon kicsi, be is mentem, de szinte az utcán állt a sor és erre a találkozásra már túl régóta vágyom és várok ahhoz, hogy elhozzam papírdoboz-zacsiban a sütit és valahol összenyomódva megegyem. Majd legközelebb. :)

Tegnap ért ide az egyik legjobb "ivócimborám" képeslapja, nagyon megörültem neki, sejteti a jövőt talán. :))) Nagyon jó az idézet ebben is, és a másik képeslapban is, mutatom is: Az élet útja nagyon csodálatos, soha nem könnyű, nagyon gyakran nehéz, de tele van örömmel, reménnyel és győzelemmel. Norman Vincent Peale Nem tudom, mit rejt a sorsod, mosolyt hoz-e vagy könnyeket. Tanuld meg hát feledni a rosszat, s őrizd meg a boldog perceket. Ernest Hemingway

Amikor ma délelőtt ezt a képet megláttam beugrott valami, amire talán már nem is teljesen emlékeztem. Gyerek-lánykoromban nagyon sokat olvastam az otthoni szobám nyitott ablakában ülve. Pont elfértem benne összekucorodva, valamiért nagyon szerettem azt. Persze sem a komfort, sem a kilátás, sem a hajhossz nem ilyen volt, de szerettem.

Tegnap a Bernadett-nap folytatásaként elmentem az ajándék jegyemmel az Amaluna-ra. Hát, az állam leesett párszor, a maradék időben tátva maradt a szám. Ez valami káprázat amit csináltak, a gravitáció ellenében, izomból, erőből, koncentrációból. Voltak betétrészek, ahol kvázi bohóckodás volt - hogy ezt hogy utálom, meg amikor inzultálják a közönséget, de igyekeztem kizárni ezt. Viszont amit kötélen, gerendán és a levegőben láttam, hát az színtiszta döbbenet. :) Azt még nem mondtam, hogy gyönyörűek a jelmezek, a zene pedig már szinte kemény rock, és a végén újabb döbbenet, egy szimplán nőkből álló rockbanda jelent meg a tapsnál, tehát élőzenével történt az egész. Itt van egy hosszabb rész, aki szeretné, bele tud nézni: https://www.youtube.com/watch?v=ZdJJv5-1FOA A csapatról:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Cirque_du_Soleil

Ezt fontolóra veszem: https://www.royalacademy.org.uk/exhibition/painting-modern-garden-monet-matisse

Kit találtam kiplakátolva tegnap? :)

:) http://www.evamagazin.hu/psziche/43730_szinezes.html?utm_content=buffer8f87a&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=eva_facebook

Nem nagy titok, vannak filmek, amiket időről-időre újranézek. Most a Mindenképpen talán volt soron. Will Hayes, a harmincas manhattani apuka épp egy válás közepén jár, amikor tíz éves kislánya, Maya - egy iskolai felvilágosító óra hatására - faggatni kezdi õt a házassága elõtti életérõl. Maya mindent tudni akar arról, hogy a szülei hogyan ismerkedtek meg, és hogyan szerettek egymásba. Will végül is kötélnek áll, de egy feltétellel: megváltoztatja a neveket a történetben, és Mayának magának kell rájönni a végén, hogy Will szíve hölgyei közül ki is az õ anyukája... Vajon Will egyetemista szerelme, a megbízható, nyílt szívű Emily? Vagy régi barátja és bizalmasa, a vidám és cserfes April? Esetleg a szabad szellemű, bohém, de ambiciózus újságírónõ, Summer? Amint Maya elkezdi összerakni apja románcainak összekeveredett darabjait, lassan rádöbben, hogy a szerelem sem nem egyszerű, sem nem könnyű... Vajon kiderül-e a végén, hogy ki is a nagy szerelem? És vajon lesz-e happy end? Mindenkép

Mondtam már, hogy szeretem az egy szál gitár-dalokat? :)

Ezt a cikket az anyuka oldaláról, ránézve is érdemes lenne átgondolni - hogy is tudja az ember legjobban megőrizni magában a magyarságot a Csitári helyeken túl is... ;) http://wmn.hu/2016/02/02/magyar-lesz-a-gyerekem-ha-kulfoldon-no-fel/

Ez a második évad főcímdala volt, de érdemes a többit is meghallgatni, nagyon jól eltalált zenék. És igen, megnéztem a 2*13 részt, borzasztó, nem tudtam abbahagyni. Bernadett vagyok, sorozatfüggő (is ) vagyok. :) Azt hiszem, hogy most az Aranyélet jön, de már rég láttam a Szívekszállodája összest is, de ne hagyjam ki a Háború és békét, stb, stb... ;) Na, ezért nem merek nekiállni a Downton Abbey maratonnak, mert nem tudnám abbahagyni és akkor aztán semmi alvás nem lenne. :)))

Az elmúlt napokban kivégeztem a Terápia 2. évadát, ez is olyan jó volt, mint az első, bár kicsit másabb, de még mindig nagyon élveztem és jó lenne egy újabb évad belőle. Aztán jött a Társasjáték. Az első évad volt meg Bagirán, a másodikat le kellett vadásznom, mert nem tudtam nem továbbnézni. :) Teljesen rákattantam, pedig amúgy borzasztó. Mindenki mindenkivel. Ármánykodás, sz.rkeverés, hűség talán sehol. És senki nem tud igazat mondani, (talán) ilyen az élet is. Egy nagy társas játék, avagy társasjáték. Viszont tökéletes színészi játék mindenhol. Nem is értem, hogy a sok ócskaság hogy tud menni a tv2--, Rtl-en, stb-n, ha ilyet is lehet gyártani, vagyis ilyeneket is. És ez a sok zseniális színész még csak töredéke azoknak, akik vannak. És a Társasjáték második évadának közepében gyalogolva újra csak azt tudom mondani, hogy a legszebb magyar férfiszínész-hang Fekete Ernőé. :) -és még hazámszülötte is, hiszen vazsmegyei gyerek :) /oké, van még néhány hang, amit szeretek, de az övé eg

Ezer éve vágytam egy olyanra, hogy amikor szülinapom van vagy névnapom van ne kelljen dolgozni. Végre ma sikerült. :) Miután megint fél éjszaka olvastam, aztán reggel meg filmeztem, azt láttam, hogy  a tervekkel ellentétben nincs szép idő - esett. Milyen meglepő, pedig egy cipőmet épp avatni akartam. Szóval gondoltam ebből punnyadás lesz :) Jöttek-mentek az SMS-ek, az e-mailek, face-posztok, stb. (azt hiszem senki nem felejtett el ma. :) Aztán zörgött a postás, lemásztam pizsiben meg köntösben (lassan tíz óra volt) és odaadott egy pakkot. :) a szüleim meglepi pakkja volt nyalánkságokkal. :) Jól meglepődtem, és nevettem, mert épp tegnap találtam meg egy karácsonykor elhozott macskanyelvet (az volt a szülinapi), becsúszott a szekrényben hátra. Tök elfelejtettem. (Ennek az az érdekessége, hogy mindig ilyet kaptam gyerekkoromban is, jó, hogy újra lehet kapni.) Aztán ahogy töszmörögtem mit látok, kisütött a nap. :) Úgyhogy elmentem névnapozni. Holnap folyt.köv.

Valaki igazán naprakész blogolvasó, így tőle ezt (is) kaptam névnapomra. :) Köszönöm, igazán találó ;)

Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek. " 1825. 02. 18. - 191 éve született Jókai Mór író

Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk." Wass Albert

És akkor egy kicsit valami más, mint amit linkelni szoktam, bár nem is annyira. :)

Ne tarts haragot! Ne éld az életedet gyűlölettel a szívedben! Az lesz a vége, hogy neked jobban fog fájni, mint azoknak, akiket gyűlölsz. A megbocsátás nem az, ha azt mondjuk: "Nem baj az, amit csináltál velem", hanem amikor azt mondjuk: "Nem fogom hagyni, hogy az, amit csináltál, örökre tönkretegye a boldogságomat." A megbocsátás a válasz. Engedd el, lelj békére, szabadítsd fel önmagadat! És emlékezz, a megbocsátás nem csak más emberek számára fontos, hanem neked is. Ha kell, bocsáss meg önmagadnak, lépj tovább és legközelebb próbáld jobban csinálni! Marc Chernoff

Hetek óta terjed a facebookon. bár már lecsengőben van a fényképes kihívás. :) Örültem volna, ha tökre elkerül, de annak is, ha nem kerülnek elő az óvodás, iskolás képek... :) Kb két hete mégis felkért valaki, hogy tegyek ki 15 évnél korábbi képet, és pont abból az irányból jött a kérés, amire nem gondoltam volna, a kedvenc általános iskolai tanítónénim nagyobbik lányától - együtt jártunk zeneiskolába. :) Őt mégsem akartam lerázni, de május vége előtt ebből nem is lesz semmi, mert a régi képek otthon vannak. De csak egy, egy kép lesz. Nem öt és nem hívok ki senkit - bár ha szeretnétek, e-mailben küldhettek nekem ilyet. :) Aztán közben rájöttem, hogy 15 év bizonyos értelemben nem is olyan nagy idő, hiszen egy csomó mentálos idős zsenge, fiatal képem van a gépen, hiszen 2000-ben kezdtem ott, de ezeket mégsem tenném közszemlére. :) Elég, hogy van aki emlékszik rám még abból az időből... ;) Aztán ma előkerült egy ovis kép... szent ég! Ez még egészen jó, mert ez szerintem már a nagycso

Bár sok(féle) szerelmem van, most a legerősebb érzelmek RK-hoz fűznek, de azért az 'Öreg' a háznál, az is egy igazi dolog. :) Ezt a dalt különösen nagyon szeretem:

A világmindenség semmit sem adhat a markodba, amíg olyan dolgokat szorongatsz, amiktől meg kellene szabadulnod.” (Randy Gage)

Müller Péter: "Aki önmagát legyőzte, azt nem lehet legyőzni" Ahhoz, hogy egy rosszindulatú bírálat ne hasson rám, az önvédelem rengeteg erőmet emészti föl. Nem tudok önismerettel foglalkozni. Ha mások bántanak, nem marad erőm benső háborúm megvívásához. Visszaütök, vagy visszagyűlölök. Igaz ez? Nem! Ez a gyenge ember kifogása!  Olyané, aki nem tudja, hogy milyen erős belül. Olyané, aki belemerevedik az ártatlan áldozat szerepébe. Te légy erős! És függj önmagadtól! Ne mások gyűlöletétől, rosszindulatától, véleményétől. De ne is a simogató dicséretétől, jó vagy rossz szavától. Ha gyűlölnek, ne gyűlölj vissza. Tudom, nehéz. Harcolni harcolhatsz, de ne gyűlölettel, hanem benső erőddel, hiteddel, önbizalmaddal! Aki önmagát legyőzte, azt nem lehet legyőzni! Az verhetetlen. Erős. És derűs. A gyűlölettől, a rosszindulattól, az aljasságtól, az igaztalan bírálattól egyvalaki védhet meg: önmagad. Ha erős vagy, nem hat rád. Lepereg rólad. Nemigen érint. Aki lélekben gazdag, nem ko

Megint találtam egy kuckós képet, egyszer valamilyenem lesz, de komolyan, bár nálam lesz függöny is. :)

Vadásztam egy könyvet a Charity Shopban kemény 1 fontért, hogy kipróbáljam végre az extenzív olvasást. Meglátjuk, hogy tényleg igaz-e az elmélet. Ezt a cikket már mutattam, de érdemes újra elővenni, ha valakit még érdekelne: https://otevotnyelv.com/extenziv-olvasas/

Tudom, van néhány üzletféle, ami nekem kb olyan lehet, mint amikor mások vágynak egy szál cigire vagy valami hasonlóra. A papírboltok, virág és könyv-helyek vonzanak. :) Hétvégén levegőzni voltam csak a szomszédos Bromley-ban és amikor megláttam egy szép kis füzetet éreztem, hogy csábulás lesz (viszont ma a Nutellát ott tudtam hagyni a boltban, mégiscsak böjt van vagy mi :)) ). Aztán kinyitottam és úgy éreztem, hogy ha valami, hát ez praktikus és nyilván nagyon kellett. Mondom, nyilván. :) Az van, hogy megint nagyon belustultam, vadászok mindenre, ami motiválni tud. Eddig volt simán feladatos füzetem, amibe hetente 'előírtam' magamnak, hogy mit kell(ene) csinálni. Úgy ahogy működött, necces időszakokban (pl. múlt november és december) nagy segítség. Mert amit leírok már nem a fejemet feszíti és kevesebb esély van a felejtésre és csuda jó dolog pipálni. Viszont annál rosszabb vasárnap átvezetni egy csomó el nem intézett dolgot a jövő hétre. Viszont amikor csendesebb (ráérősebb

Közben (majdnem) megfeledkeztem a januári cetlikről. Elég kevés, látszik hogy téli álmon voltam múlt hónapban. :)

Mert mindig kisüt végül a nap és újra tavasz lesz. Ma már végre hallottam madárdalt is. :) id

Akár húsvéti időszakon kívül is lehet jól használható bármelyik. Az alap mindegyiknél: tojástartó.

Alig várom, hogy már találkozzak egy ilyennel! :)

Oké, én kérek elnézést :))) ezt most találtam, vagyis most láttam a 'falon' :) Jó lesz, ha belehúzunk, márcsak 45 hét van karácsonyig!

Évek óta vágyom ilyenre, de olyan drágák voltak, ha épp lehetett valahol kapni, hogy mindig lemondtam róla, pedig annak idején a budoáromba (fürdőszoba) igazán helye lett volna, meg a lakás egyéb pontjain is el tudtam volna képzelni. Végre van egy jópofa leírás házi verzióra. Szükséged lesz hozzá vízibomba lufira (én a Dm-ben kaphatóra esküszöm smile emoticon ), színes pamutcérnára, fonalra, tapétaragasztóra egy ledes izzósorra (ezt az Ikeában beszerezheted) és türelemre. 1. lépésben fújd fel a lufikat.  2. lépésként kezdd el körbetekerni a lufikat a színes cérnákkal.  3. lépés az, hogy a bekevert tapétaragasztót egy ecset segítségével felviszed a cérnára/fonalra úgy, hogy mindenhol érje a ragasztó.  4. lépés: várj türelemmel, míg megszárad.  Fűtésszezonban tedd egy sütőpapírra a radiátorra, vagy fogj egy hajszárítót és szárítsd meg őket.  5. lépés, egy tűvel lyukaszd ki a lufit, majd húzd ki a cérnatekervények között. Ahol a lufi szája volt, lesz egy akkora