berno

 # Olyan kellemes, jól eső, kedves történet. Szerethető kisváros, ahova be akarok költözni és megnyitni a magam is üzletét, amire már rég nem is gondolok. A szemközti könyvesboltos fickónak meg nem volt nehéz beleszeretni.

 ... békés, tömegmentes visszautazás 16 perces késéssel, ezúttal normál hőfokon.

 9 éve van dedikálásom. 🙃 https://bernoblogja.blogspot.com/2017/10/harmincegyedik-nap-ami-amolyan.html

 # Sablonosnak tűnhetnek a táppénzes napjaim, pedig nem olvasok állandóan.  🙃 Keddtől dolgozom, szóval ennek mindjárt vége, remélhetőleg addigra százasabb is leszek. Szóval, Cinnamon Latte... és lesz második része is, remélem hamarosan, hogy még egyben legyen a történet. Izgalmas volt. Sokkal inkább mint amit vártam tőle. Összetartó társaság, a múlt fájdalmas sötétségével és nem lehetett nem megszeretni a teljes bagázst.

 # Almás sütik, cider, fahéj illat, kisváros, őszi fesztivál, Szívek szállodája az autós moziban, rendezvényszervezés, szüreti bál a pajtában... egy Aiden... egy üvegház, nem is folytatom. Ott akarok lenni és pontosan ezeket a hangulatokat, ízeket, illatokat és érzéseket akarom... Remélem, hogy lesz folytatása, mert jó karakterek vannak benne, kíváncsi lennék, hogy mi lesz velük.

 

 # Ez egy újabb sorozat, újabb 5 testvér egy családban, már most nagyon bírom. A második rész előrendelhető (közben a másiknál meg várni kell a következő kettőre). Az esküvőn találkoztak a másik családdal, így már ott volt az ötödiknek is társa, illetve az ő esküvőjük volt, várom, hogy velük is találkozzam. Bírom ezeket a kisvárosi sztorikat, a barátságból átalakuló élettörténetek, a családi szoros szálakat, stb. Ebben is volt sírós rész, közben éjszakába olvastam és ha már táppénzen vagyok, megadtam azt a luxust, hogy fel se keltem addig reggel, amíg nem értem a végére, úgysem eresztenek addig el.

 Ha valaki szeretné a könyvkihívást naplózni is, ezen a linken eléri október végéig: 2026-os könyves napló

 # A sorozat 3. kötete és most van gond, mert még nem jelent meg a következő 2... 😅 remélem legalábbis, hogy lesz, mert 5 lány van. Ezen nagyon sokat bőgtem, amitől nehéz is volt olvasni, ráadásul amúgy is be van dugulva az agyam. Olyan igazán fájdalmasan volt szép ez. Annyi gond azért van, amikor rövid időn belül olvasom a folytatásokat, hogy sok az azonosság az előzőkhöz képest, ismétlődő ez-az.

 Nos, végre elkészült a felhívás, a lista és a napló is elkészül hamarosan, ha majd valaki szeretné.

 #... A második része egy remek sorozatnak. Szinte egy az egyben elolvastam, főleg hogy a köhögés miatt nem tudtam aludni, így aztán hajnali olvasás lett, a betegállomány megadja az ilyen luxus lehetőségét. 🙃 Ez is tetszett, bár az elsőnél nem jobban. Szívesen megismerkednék velük.

 # Kicsit nehezen indult, se lehet csak azért, mert amikorra olvasni tudtam volna este, fél oldal után bealudtam. Nagyon megtetszett, ősz, farm, őszi szülinap, tökök, a lány szereti a Szívek szállodáját, stb... 🎃jó, hogy már vannak direkt őszi könyvek is.

 # Ez a könyv utazta végig Dalmáciáig oda meg vissza az 5 napot a bőröndben. Ez volt a tartalék könyvem, de nem is baj, hogy nem maradt rá idő, mert csodás volt ezt ma reggel elkezdeni (valójában tegnap este, de akkor 3 oldal után elaludtam, mert előtte későig horgoltam) és most este 8-ra kiolvasni. Nagyon bagy szükségem volt egy ilyen olvasós napra (pedig ebédet is főztem és horgoltam is, vasalatlan sincs). Ráadásul sorozat 🙏 úgyhogy azt hiszem, októberben jól fog menni a kikapcsolódás.  Annyira szép és szoros kötelékű történet, nagyon várom, hogy a többiekkel is megismerkedhessek.

 # Cristina Rivera Garza: Liliana legyőzhetetlen nyara I. rész, Azcapotzalco - augusztus 20-25. Ezekben a napokban olvassuk, és beszélgetésfolyamokat indítunk majd az első résszel kapcsolatban. Nagyon nehezen tudtam elkezdeni a könyvet. Napokon át tettem-vettem,félre tettem. Az első fejezetet végül csak szeptember 6-án olvastam el, de közben kellett aludnom. Fárasztott, nyomasztott. A könyv fizikailag is nehéz. Nehéz tartani, nehéz olvasni a kicsi betűket, nem fehérek a lapok, szélesebbek a sorok.  Az első rész egy (több) hivatali kínlódás, eredménytelen küzdelem a bürokrácia útvesztőjében.  "Soha nem vagyunk olyan védtelenek, mint akkor, amikor elfogynak a szavaink."  A hétvégén nem haladtam a kendővel sem, úgy áll, mint amikor elkezdtem és rájöttem, hogy nem tetszik a sötétkék fonal... pedig csütörtök este lett hozzá egy másik szín. II. rész: Ez a bosszantóan kék ég - augusztus 25-30. "Minden a krumplival kezdődött" Mintha egy családi fotóalbumot kezdenénk lapozga...

 #... A nyaralós könyvem. 🙏 Ettől az írótól olvastam korábban mást is, mind jó élmény volt. Az elején néhány karakter olyan ismerős volt, hogy azt hittem, olvastam... de nem, viszont ők már egy korábbiban tényleg voltak. Lehet, hogy végig fogom olvasni mindet, vagy legalábbis azt. Nagyon szerettem ezt a történetet.  🤩 Zavart is, amikor időnként félre kellett tenni. 🙃

Olyan hamar elkezdtem magam öregíteni, hogy a könyves kihívás felénél ugrottam egy évet és csak most lett gyanús. :)

 #... A felénél több volt hátra, amikor véget ért az előző kihívás, úgyhogy ez már ide kerül, vár még meg kell szerkeszteni magát a kihívást. Nehezen haladt, de tetszett az alapötlet, ezért majdnem letettem, de örülök, hogy mégsem, mert szép lett, kedves lett.

Tegnap ért véget a tavalyi kihívás, szuperül sikerült.  https://bernoblogja.blogspot.com/2025/09/konyvkihivas-2025.html Ha igaz, 58 könyvet olvastam ki az elmúlt egy évben, szinte hihetetlen. Még nincs kész az értékelés, várom nagyon, hogy legyen rá időm, mert úgy lett ennyire sok, hogy voltak száraz hónapok is, most is félben van 2, bár inkább harmadban, de túl feszült voltam (vagyok) az olvasáshoz (is), ez ellen dolgozom a hétvégén.  ... hamarosan jön az új kihívás megújuló témákkal. 📚🤩 

Nem kell lehunynunk szemünket, hogy álmodjunk; elég, ha olvasunk. Michel Foucault

 Uh,nagyon várom!