berno

Jonas Kaufmann most kicsit pikszisen kívül van, de mindig szeretettel gondolok rá, mert voltak idők, amikor csak a yotuube-ról vagy cd-ről hallgatva is kvázi életmentő volt, nagyon szükségem volt rá. A könyvét olvasva arra jutottam, hogy bár mindenki, aki énekhangot akar kiadni a torkán, annak kötelező lenne elolvasni, már sok helyen terítettem a könyvet. Hálás vagyok az Úristnnek, hogy Londonban hallhattam őt élőben (még ha egy előadást sajnos le is mondott), a MÜPÁ-ban már kétszer is, és a tavaszi dalos koncert máig a legkedvesebb élményem vele, azt bármikor újra átélném. https://bernoblogja.blogspot.com/2018/02/vastapsos-este.html https://bernoblogja.blogspot.com/2018/02/nevnap-jonas-szal.html Tavaly nyáron pedig az Urániában voltam két koncertjén is, nagyon nagy élmény volt úgy is. Otthon is van cd is, dvd is. Ha ajánlanom kellene a youtube-ról két dalt, ez a kettő lenne az: A Nessun Dormát szinte csak tőle szeretem, sokszor és sokféleképpen elénekelte, most a koncertes v

Air - és nekem elakad a levegőm, a lélegzetem - mert ahogy ez a pasas tudja ezt játszani, hát úgy senki sem... Egyik reggel hallgattam a pótlón és hát ott is alig kaptam levegőt közben, hát még ha valaki nézi is közben ezt a videót (ami egyébként Budapesten készült).... Muszáj leszek elmenni majd Hauser koncertre, nincs más út, minden korábbi neheztelésem ellenére is. Arra már csak halványan merek gondolni, hogy ha ezt így eljátszotta volna kb 15 évvel ezelőtt és énekelt volna mellé még 3 ember az A-ból. hát.... Mostanában arra is sokat gondolok, hogy van két dolog, amit nagyon szívesen kipróbálnék már nagyon régóta, az egyik néptáncolni újra (kb 30 év után), a másik megtanulni csellón játszani. A zongora megvolt, a gitárt csak nézni és hallgatni szeretem, korábban a hegedű nagy csábítás volt, de most ilyet szeretném, amit érezni is lehet így testközelből. ez pedig hiába ugyanaz, időben nem is túl távol egymástól, mégis egész más érzés, más hangulat... Ez az egyik legszebb a z

Tegnap volt egy 77 éves ünnepeltem és mára is jutott egy, bár ő jóval fiatalabb. :) Az egyik ajándékot elfelejtettem az otthoni rohanásban lefényképezni, de hosszú idő után újra 'dekopázsoltam' egy tálcát és egy hasonló stílusú üdvözlőlapot kapott, mint a mai ünnepelt. :) A mait viszont - a mai idézettel együtt - végre megmutathatom, az ajándék hétvégén készült és már nagyon vártam, hogy átadjam és megmutassam, főleg hogy kedd óta az irodai szekrényemben várakozott. Az ajándék (a képeslap mellett egy könyvjelző, a többi három pici kép azt mutatja, hogy lehet egy szimpla fűszertartóból egy igazi kis mindenest összehozni a varrógép mellé, a kalap (vagy cupcake) pedig igazából tűpárna). Az idézet: Mindannyiunkban van egy gyönyörű virágoskert - a lélek kertje. Itt magunkba szívhatjuk minden egyes virág illatát és felfedezhetjük saját belső énünk valódi szépségét és határtalan szabadságát. Minden leckével, amit az élet tanít, lélek-kertünk növekszik és ragyog.

Krka jó esélyekkel indult, hogy bekerüljön a nosztalgia utazás sorozatba. Már úgy volt, hogy kiesik a listából, de mivel Hauser éppen elvonult oda, ahova jó pár évvel ezelőtt én is, hát bónuszként ideteszem. Hauser sokat javított a koronázási időszak alatt a renoméján, ha jönne a szóló koncertjével, kénytelen lennék megnézni... :) Nagyon szép és a zene is gyönyörű. El sem tudom képzelni, hogy milyen élmény-érzés lehetett neki ott játszani ezeket a nagyon szép tételeket. Az én élményeim-képeim itt vannak: A képekhez a link a posztban nem jó, ezért külön idemásolom: https://photos.app.goo.gl/vu3n5eFH9TicHAxr8 blogposzt: érdemes volt újra olvasnom, már sok minden kiesett (szerencsére), döbbenet, hogy hányszor utaztunk igazán ócska utaskísérőkkel... https://bernoblogja.blogspot.com/search/label/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g

Az elmúlt hónapokban listákkal és átgondoltan készültem az emlékezésekre, de úgy látom, hogy a nosztalgia sorozat csak nekem volt fontos, úgyhogy lassan kifutnak. Ettől én még olvasgatom magamat is, ahogy eszembe jut ez-az, vagy ha van valami gondolatom, de nem duplázok posztokat a blogban. Így tehát az utazós blog június végén, a koncertes július végén, a színházas pedig augusztus végén fut ki. Ezeken már dolgozom egy ideje, tehát ami megvan, vagy meglesz az felkerül.

Néha egyszerűen csak ki kell venned egy napot azért, hogy elhallgattasd a világot, és képes legyél önmagadnak megnyílni, és kezdeni valamit a saját gondolataiddal. Kikapcsolni és élvezni önmagad társaságát. És emiatt nem kell, hogy bűntudatot érezz, elnézést kérj, vagy megpróbáld igazolni, hogy szükséged van egy kis magánszférára. Egyszerűen csak azt teszed ami kell ahhoz, hogy megfelelően törődhess magaddal, és ez nem szorul magyarázatra! Dele Onalubi

Tudom, tudom, megint Cornwall, de minden szegletét nagyon szerettem, leszámítva talán Trurot és a sok esőt. Egy igazi gyöngyszemet és természeti jelenséget mutatok: Marazion/St Michael's Mount.:  https://goo.gl/photos/QG5w5xqMK6pZW8yMA Kikerestem hozzá a blogposztot is, jó volt újra olvasni:  https://bernoblogja.blogspot.com/2016/09/st-michaels-mount-marazion.html Óh, és hát az egy és lélek csodája, hogy néhány nehézséget hogy el tud feledni vagy homályosítani. Erre az incidensre nem is emlékeztem utolsó napról, pedig ahogy most elolvastam a hideg futkos rajtam. Szent ég, mekkora mázlim volt végül! https://bernoblogja.blogspot.com/2016/09/negyedik-utolso-nap.html

Tegnap kaptam ezt a képet, hogy bár hiányzik a zé, de... 😉🤫

Nos, pandémia még van, veszélyhelyzet már nincs... 3 hónappal a szülinapom előtt megszűnt a különleges jogrend. Az alábbi posztomat még azzal egészíteném ki, hogy Csonka Bandi karantén adásait érdemes lenne mindet nézni, jó beszélgető társakat választott. https://bernoblogja.blogspot.com/2020/05/a-veszelyhelyzet-alatt.html ... és akkor itthoni hétvége lévén leleplezem a cetliket, sokat sikerült már időközben megvalósítani, néhány már nem is olyan fontos, van ami nem pótolható, a maradékot meg majd bepótlom, igazából egyik sem olyan, ami élhetetlenné tenné a mindannapokat, mégis minden cetli nagyon fontos volt amikor felírtam. Kifejezetten zavar, hogy a sikeresen lelassított életemet fel kellene (?) pörgetni, de mindenképp igyekszem a karantén adta jó dolgokat megtartani, vigyázni rájuk. A tömegbe, emberek közé továbbra sem vágyom, a bögötei hétvége tele volt friss levegővel, munkával, kreativitással - eszembe sem jutott nagyon a vírus, de igyekeztem a távolságot nagyon tartan

Benne vagyok az utolsó negyedben... 🙏💝🧶

Ez még a péntek-szombat,csak elfelejtettem kitenni.