berno

 Jutifalat Berninek. 🤗👏

 

... péntek 2 óra ... Napok óta, de tegnap este óta főleg azt kérdezgetem magamtól, hogy mit tegyek magammal hétvégén, mi nyugtatna meg... hol ez a hely, hol ez a tevékenység, egyáltalán mennyi erő maradt magamban, hogy szórakoztassam magam... nem találom a töltőt az akkumulátorhoz... Egyelőre nincs válasz, nem felel bennem a Lélek, tehát szabadon hagyom magam, elvárások és listák nélkül...

 ... este fél 8-ra kerültek elő a cuccok... és most először nincs meg mindenünk... Ma reggeli kezdés: Negyed 9-kor újra eltört a mécses, de aztán megjött a kegyelem, muszáj volt megrázni magam és tovább menni... 11-re nagyjából ki- és elpakoltam, fél 1-re lett egy másik asztalom, az már a negyedik volt tegnap óta, az is karcol, de legalább elég nagy, így leragasztottam a peremét... hétfőn feljavítom dekortapasszal és azt is leragasztom... #minisztérium 26 #nemluxy Délután 2-kor úgy jöttem el, hogy viszonylag elfogadható munkaállomást alakítottam ki. Sza@ból várat... ki tudja már hanyadszor...

  "Ments meg, Istenem, a víz már torkomig ér, belesüllyedtem a mély iszapba, lábam nem talál talajt. A vizek mélyére kerültem, hullámok csapnak át felettem. Elfáradtam a kiáltozásban, a torkom berekedt. Szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom. [...] De én hozzád küldöm fohászomat, Uram, kegyelmed idején, Istenem. Nagy jóságodban hallgass meg, segíts rajtam hűséged szerint! Húzz ki az iszapból, ne hagyj elsüllyedni, ments meg azoktól, kik ártani akarnak! Ments ki a vizek mélyéről engemet, nehogy átcsapjon fölöttem az ár, s a mélység magába temessen, a szakadék szája zárjon be örökre! Hallgass meg, Uram, hisz kegyelmed jóságos, irgalmad bőségében tekints reám! Ne rejtsd el szolgád elől arcodat, bajban vagyok, hallgass meg mihamar! [...] Zsolt 69

Miközben nekem az egyik legrosszabb napom volt a ...&9 hónapos 'ünnep' (és az idejét se tudom, mikor sírtam ennyire sokat és mélyről mégbitthon is késő estig), azért van amire tudok jó szívvel gondolni, emlékezni:  

Nos, sikerült! :)  Előzmény:  https://bernoblogja.blogspot.com/2025/09/konyvkihivas-2025.html ... hiába, kevesebb színház, több könyv... kevesebb híradás, több csönd, még több könyv... belső igény és sokszor létszükség az eltűnésre, egyfajta felszívódása...  ... de szülinapig megy tovább a számláló.

  #14. Egy könyv, amiből készült sorozat is   5. Az Eden családi ötödik része... egészen más volt, mint eddig bármelyik. Krimisen indult, sok fájdalommal, sírással is... aztán végig izgalmas maradt és nagyon megszerettem őket. A borító még mindig eszelős zseniális. 🤗👏

 "Minden döntés, amit hozol az úton, elmozdít onnan, ahol vagy." (James Norbury)

 ... lesz még folytatása ennek a sorozatnak... #miniszterium2026 #nemluxy Igen, "képileg" kilóg a blogból, de mivel jelenleg (még) befolyásolja a hangulatomat, az életminőségemet, a napi 9 órámat, nem maradhat ki.

Rájöttem, hogy nekem tulajdonképpen magával a változással van gondom... ma vagyok 45 éves, 9 hónapos, épp ideje volt ezt megfogalmazni... Feri vasárnapi beszéde is erről szólt, még újra meghallgatom és linkelem. ... persze reggel még ilyen megengedőbb hangulatom volt  délutánra fuldokoltam a tehetetlen méltatlanságtól. De lássuk... Fél 9.  11.15. - a sírás határán 11.50 - korai (utolsó) ebéd 12.41 12.45 A lift, ami nem hogy nem beszél angolul, magyarul se... kb. annyi idő alatt zárja be az ajtaját, mint amennyi alatt a másik felért a 4-re és vissza... (persze ma még legalább működik) Ez persze fontos volt... szimbólumra csomózni az új (!) zsinórt... A dedikált irodám... amúgy teakonyha kellene legyen, de a lefolyó miatt (a túloldalra és lentebb szintekre is szivárog)... de ide rendeztek be (nincs ablak, hogy egyértelmű legyen). Eléggé egyértelműen... A mellette lévő, ami amúgy a 345, mert az előző igazából a 345/a... ki volt x-elve és még asztalom sincs... Itt még visszatoltam...

 

 Mennyit szivatott november 25. óta, és még ma reggel is jó soká indult, hiába indultam el tök korán, hogy jó időben beérjek... és még alig bírtam föl/lemászni... 😅😆🙃

 

 ... el tudom ott képzelni magam:

 Az életerőt már a puszta emberi kapcsolat is feltámasztja, különösen ha szeretet táplálja. Azok az emberek, akik a legfontosabbak nekünk, elixírként hatnak ránk, örökké megújuló energiával töltenek fel. Daniel Goleman

 

Tavaly novemberben, vagyis december elején az új padtársak az első közös napon együtt kávéztak... így ma ebéd után, az utolsó közös napon is együtt kávéztak... ... és még búcsúajándék is volt...

 ... búcsú a hatodik irodától, ha jól számolom (a 8,5 év alatt) 

 ... mert a kenyérporitót nem érdekli, hogy vannak-e kuponnapok vagy sem...

 

 Nem voltak jól már vasárnap sem, írtam is... de erre kelni hajnalban, miután széthúztam a függönyt... Kaptak friss vizet, de gyanús... ennyire még nem volt meleg... Nagyon gyanús nekem, hogy nem tetszett nekik a permet, amiről írták, hogy kell a juharnak meg még valaminek... hogy éjszakai permetezés lesz és csukjuk be az ablakot június 6-19-ig... :(

Reggel a trolin velem szemben egy debella nő nagyon telefonált, en közben Duolingoztam, de végül már muszáj volt odakapjam a fejemet, mett már gyereket és nőt is utánozott... pont mielőtt leszálltam volna, épp azt mondta: ... hallod ilyen gyereke csak a szőke irodistáknak lehet... A szőke nő státusznak tehát vannak szintjei... vajon az irodista lét ront vagy javít az átlagszinten...?

 Ez így akkor rendben is lenne... 🙃

Amikor ezek szembe jönnek, egyszerűen jó nézni és legszívesebben kidönteném a fonalaimat és turkálnék közöttük, aztán horgolnék zsibbadásig... 

 Akartam is meg nem is, végül vettem jegyet, de már magam sem tudom, hogy miért... viszont jó dalokra számítottam jó hangokkal (leszámítva a Tassonyi-gyereket). Csak remélni mertem, hogy nem ugrálnak majd mindenhol páviánok... 🙈🫣 Igazából nem tetszik ez a műfaj, mert a jó színház önmagában is varázsol, nincs szükség hókuszpókuszra... a Tassonyi-gyereket 3 perc alatt szerettem volna kifütyülni és hazaküldeni, főleg, hogy ismételt, óbégatott és túl sok a nyál vagy a fog a szájában... Szerencsére úgy ültem, hogy úgyse láttam a színpadot, esetleg kicsit, ha akartam, de többnyire nem igazán akartam.... 🙃 Baromi nagy sikere volt egyébként a cirkuszi számoknak... annak, aki szereti... aki meg nem, maradt volna otthon, ugye ... 😉 Peti nem énekelhette egyedül Quasimodó dalát, hát nem is lett jó, de szép se... A zenekari árokban néhány zenész felállt, hogy nézelődjon, mivel a cirkuszi számoknál nem ők játszottak legtöbbször. A helyes fúvós és vonós srác még mindig a zenekar tagja... amúg...

 Toprongyos Operettszínház...

 Jobb óvatosan kiugrani a troli ajtón...