Szinte pontosan 2 héttel ezelőtt itt tartott a lila akácunk: (Hiányzik a kép, mert úgy tűnik, eltüntettem, pedig direkt lefényképeztem... 🫣😅🙈 ... de kb. Sehol nem tartott, az a lényeg 🤗) ... viszont ilyen volt ma... és olyan illata van, hogy oltári! 🙏
Az egyik kedvencem... két hete még éppencsak fakadt a rügy... (nagyon fújt a szél, ezért ment ki a képből)... 🙃 Közben a repce is gyönyörű majd még szerzek róla is fotót.
Két hete amikor petúniát vettem, senki nem értett: 'el fog még fagyni'... hát, elárulom, hogy tegnap este újra kellett éleszteni meg az árvácskát is, mert kezdtek gutát kapni a tavaszi 27 fokban... Aggódom is, hogy mi lesz velük hétfőig, de az történt, hogy jó egy hét alatt bimbóba borult A petúniám, reggel óta pedig két virága lett. Az illatos szekfűm meg szinte meg van őrülve... :)
.... ma úgy alakult, hogy lett egy-két - ajándékba kapott - szabad órám, így azt magamra fordítottam. Felmentem busszal a várba, végigcsodáltam A sétányt, ahova mostanság 'mindenki' megy, álom a természet, komolyan. A fények már furák voltak, ezért nem lettek igazán igaziak a képek, de jól esett. Végül meghívtam magam egy szelet sütire és egy koffeinmentes Vár Capuccinóra.
Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi ének Isten, köszönöm ezt a szép napot, Az enyhe friss földillatot, Köszönöm ezt a csudás fényözönt, Mely ragyogóan rámköszönt, S bearanyozza magas, karcsú fák Bimbót ígérő száz gallyát. A mosolygó, szép tiszta kék eget, Köszönöm, hogy van kikelet, Köszönöm, hogy még szépséges a föld, S tavaszi köntöst, újat ölt, Minden fűszálban Reád ismerek, Köszönöm, hogy most élhetek.