berno

 Szűrő nélküli 🙃

 Egy szatyornyi rózsaszínség: ... és egy árva:

 

Ez a világnap se maradjon ki... (fel se lehet ma sorolni őket a tiramusutol a Down-világnaptól) AZ  ERDŐK  VILÁGNAPJÁRA    ·  WASS ALBERT  Az erdő meséi 🌳🐦💚 Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett. Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniök kell. A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündérke les rád. Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e? Azoktól félnek. De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen reád kacagnak. De akkor a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről... Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltala...

 Igaz, hogy úgy tűnik, hogy inkább hideget hozott Sándor és József (Benedek még megmentheti a renoméjukat), de azért a tavasz az csak itt van és a természet éled és újra próbál reményt adni a sok sz@ág között...

 🙏

Első ibolyaszirmok idén: Nagyot kacag tavaszkor a Föld, Ha kitelelt, földetlen gazdák, Gazdagok gazdái, magyarok, Ekéiket beleakasztják. Nagyot kacag tavaszkor a Föld, Nagyúrtól, paptól így tanulta: Milyen jó bolond is a paraszt, Új tavaszkor robotol újra. Nagyot kacag tavaszkor a Föld: Ezer úrnak kell a kincs télre S ezer éve ezért robotol Sok-sok millió cseléd-féle. Ady Endre: Kacag a föld

 Ő itt nem egy tipikus téli balkon növény... mégis, hónapok óta viseli a viszontagságokat, a mínusz hetet, a plusz tizenötöt, mindent... és most újrakezdi a virágzást...

 ... épp ismétlek a Bridgerton-ból, ezért nem azt írom, hogy a parkba mentem sétálni (igazából a boltba és a képeslaposhoz), hanem korzóztam... valójában mindegy, a lényeg, hogy délután nem esett az eső, sőt 4- re a nap is magához tért... volt is rengeteg ember! Ma egy mókus és kacsa sem maradt élelem nélkül... ... és ha már így belejöttem és előcsalt a nap, fordultam egyet a kertészetben is:

  A téltemető története Egyes botanikai feljegyzések szerint Közép-Európába dísznövényként került be még a középkor folyamán, és számos más dísznövénnyel együtt a kolostorkertekből indult meg az elterjedése. Valószínűleg ennek a korai betelepítésnek köszönhető sikeres megtelepedése a Kárpát-medencében. Egyes kutatók egyenesen úgy vélik, hogy hazánkban őshonos állományai is vannak a téltemetőnek. Megint mások úgy vélik, hogy a XVII. században jelent meg hazánkban, dísznövényként hozták be és terjedt el. Gumója kissé mérgező A téltemetőt 1982-ben nyilvánították védetté. Vigyázzunk rá kirándulásaink alkalmával!

 ... de gyönyörűek... Edit néni bögötei virágai: És onnan nézve a nap vége:

Megállt a hóvirág előtt. Lehajolt, nézte. Mitől ilyen a hóvirág? Mitől ilyen fehér? Mitől zöld a zöldje? Mitől búvik elő a föld alól? Ezt a Jóisten csinálja? Valaki kell csinálja mindezt, az biztos. Mert magától miképpen nőhetne ki virág a földből? Miképpen lenne madár? És ki tanítaná meg a madarakat annyi szép hangra? És ki festené meg a tollukat annyi mindenféle szép színre, a madarak tollát és a virágok szirmát és a fákat és a napsugarakat és mindent, ha nem a Jóisten? WASS ALBERT Egyáltalán nem jó kép, de nekem idén ő az első... aztán majd jönnek a többiek.

 Tartja magát. 😊

 

Márai Sándor: Mosoly játsszon az arcodon Álldogáltam a tenger partján, A víz színén a hold pihent. Mélységes nyugalom áradt Odafent és idelent. A pillanat elvarázsolt. Szívemet béke járta át. Ott kint a végtelen, nagy tenger, Lelkemben bent a nagyvilág. Hogyan lehetnénk boldogabbak? Álmodjunk együtt szebb jövőt! Tenger nyugalma ránk ragadjon, S hagyjuk elmenni a múlt időt! Éljünk a mának! Ma is, és holnap. Élvezzünk órát, s perceket! Mosoly játsszon arcunkon mindig, És szeressünk, hogy szeressenek!

 ❄️🙏❄️🫶🎁

 Nem volt időm minden nyíló csodát lefényképezni, de néhányat azért elhoztam, mai képek. 🙏

Úton hazafelé tegnap, a Bakony még ma is porcukros volt kicsit,  és jó látni, hogy még mindig születnek ☃️ek.  És otthon (a kertben több volt, de nem volt időm hátra menni, a délutánt elkérte a teraszunk 🙃 ):

Milyen jófej a Mindenség, hogy a műtétem hatodik évfordulóján havat küldött reggelre, az idei első hómat, mégha ebbe a kerületbe nem is túl sokat. Pont azon tanakodtam már, hogy mivel ünnepeljem a hegemet, hát íme... nem kell túlgondolni a dolgokat.... Közben annak meg 32 éve, hogy nagyapám már nincs velünk, tehát ez egy emlékezős  péntek. 🙏