berno

Házi feladat a fővárosban élőknek. :) http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-kove-valt-mesehos-budapesten/

Na most van gond, nincs kerítés, nem tudom megrázni és itt mindenhol bent lakik a kutya, nem hallanék semmit... http://hobbikert.hu/kalendarium/marcius/marcius-7.html

Érzed? Jön a tavasz, a fák alá már tarka-fátylú verőfényt havaz. .A messzeségből hírnök érkezett: madár lebeg a rónaság felett s fény szállt a holt avarra: Hóvirág. Ugye testvér, csábítanak most halk melódiák, ezer kis visszatérő róna-dal. S ugye neked is tarka a világ, s az álmaid megannyi könnyű lepkék: már nemsokára zöldül a levél, és visszaszáll a tavasz és a fecskék, és a fecskékkel ő is visszatér... Ha jönne már... ugye testvér, megálmodod mi lenne? S egy kis meleg belopódzik halkan a szívedbe. ‪#‎WassAlbert‬ Tavasz-várás

Ma itt jártam, ide indultam már múlt vasárnap is, csak akkor nem sikerült. A kedvenc virágaim szédítő mennyiségben, egy gyönyörű ház és top10-es időjárás, simogató langyos szél szikrázó napsütéssel. Kellett ez már, hálás vagyok érte (annak ellenére, hogy reggelre elért egy erős torokfájás fejfájással). http://www.english-heritage.org.uk/daysout/properties/chiswick-house/ Járt már itt más is rajtam kívül:  http://www.ongo.hu/elmenybeszamolok/6962?req=elmenybeszamolok%2F6962 A mai képeket itt találjátok, néhány erősen természetrajz jellegű képeslap :) :  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Chiswick?authkey=Gv1sRgCK-_uaKWg5XQEg Ma néha nem volt jó a szimatom, mindig másfelé indultam, mint kellett volna, így a ház helyett a mólónál kezdtem, de igen, meg lehet nézni, hogy van akik hol tudnak lakni... Hm, a franc... :) A ház után a visszafelé tartó utat, vagyis a buszmegállót volt nehéz eltalálni, így történt, hogy most először láttam egy itteni temető

A dinós torta óta tudom, minden lehetséges, hát valaki csinált nyulasat is:

Némelyik tényleg nagyon ötletes - praktikák a háztartásban: http://lakbermagazin.hu/praktikus-lakberendezesi-otletek/2229-25-kreativ-otlet-a-haztartasban-fellelheto-targyak-praktikus-hasznositasara-1-resz.html

Hát, ez így fair: :)

Az egyik kedvenc Zorán-dalom, de valamiért ő nagyon ritkán énekli, hát akkor most mutatom mástól:

2001 tavaszán a kolozsvári Korunk folyóirat körkérdést intézett több mint száz költőhöz, irodalomtörténészhez, irodalomkritikushoz. Azt kérték, nevezzék meg a XX. század tíz legszebb magyar versét. Íme a lista, ahol lehet, ott videóval. Jó szórakozást hozzá: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-10-legszebb-magyar-vers/

Az első ciklusból emlékszem még egy mocsótára, aki akkor volt valamivel több, mint másfél éves, amikor megismerkedtünk. A következő listából néhányat (a többsége) ő is írhatott volna. :)) Aki emlékszik a környezetéből 1-2 éves korú csemetére, az a következőkben fejben pipálhat. :) Akinek eddig ez nincs meg, gyanítom, hogy a jövőben nem marad ki a jóból. :) Tipegők listája a napi teendőkről: 1. Nézd meg, hogy elérkezett-e már a felkelés ideje. Ha igen, akkor kelj fel. Ha nem, akkor kelj fel és ébreszd fel a szüleidet is. 2. Rajzolj a kanapéra. Használd bátran a színeket. 3. Ürítsd ki a játékos dobozt és gondosan ügyelj rá, hogy egész nap üres maradjon. 4. Rejtsd el a tv távirányítóját. 5. Osonj be a kamrába, szerezd meg a gumicukrot és szórd bele apa cipőjébe arra az esetre, ha büntiben vagy és nem ehetsz édességet. 6. Állítsd át a telefon menüjét kínaira. 7. Figyelmeztesd anyát egy elmaradt ígéretére. 8. Teszteld a mosogatógép ajtajának teherbíró képességét azzal, hogy ráál

Bár én a naplószerű blogger vagyok inkább, mivel zárt csapatom van :), de azért mégis blogger vagyok, vagy mi. :) Egyik este a Ridikül-ben ez volt a téma. Fura csapat volt, mert Ökuanyut én nem bírom, a bjúúútilány is gáz volt, viszont Kovács Vera miatt nézzétek meg/olvassátok el. http://ridikulmagazin.hu/musor-segitseg-blogger-lettem.htm

Az öreg ács tanmeséje "Az idős ácsmester egy szép napon úgy döntött, ideje nyugdíjba vonulni. Főnökének elmondta, hogy bár hiányozni fog a kereset, amit a munkájáért kapott, mégis otthagyja a házépítést, mert többre értékeli a szabadidőt, amit az évtizedek során szép nagyra nőtt családjával tölthet. - Valahogy majd csak elleszek; nyugtatta magát. A főnök nagyon sajnálta, hogy elveszíti legjobb ácsmesterét, s arra kérte őt, hogy utoljára segítsen felépíteni neki még egy házat. Az ácsmester ráállt, de nem telt el sok idő, és máris látni lehetett, hogy az utolsó házába a szívét már nem tette bele. Az elvégzett munka hanyag volt, a felhasznált anyagok minősége silány. Szomorú befejezése volt ez egy egyébként kiváló és elkötelezett ácsmester szakmai életének. A ház átadására megjelent a főnök is, aki magával hozta a ház kulcsait, s azokat átadta az ácsmesternek. - Ez a Te házad - mondta. - Ezt én adom ajándékba. Az ácsmester meg volt döbbenve. Milyen kár... sóvárogott...

Vigyázzatok hol és mit olvastok :)

Van még hova fejlődni:

Mosolyka - Kerekesszékkel a világ 7 hrs · Micsoda érzés... smile emoticon Életemben, ha jól emlékszem, egyetlen egyszer sikerült eddig leguggolnom, azt is legalább húsz éve. Őszintén, nem is emlékszem, milyen érzés. Ma éjjel viszont álmomban olyan természetességgel nyúltam, s guggoltam le a leesett holmimért... micsoda különleges élmény volt. Megtennéd, hogy mosollyal az arcodon, - hogy képes vagy rá tongue emoticon -, leguggolsz most? smile emoticon Mozgásra és értékelésre fel! S azt sem bánom, ha erre "kihívod" kollégádat, főnöködet, gyermekeidet, párodat, szüleidet... a szomszédot smile emoticon Nagy ölelés :) https://www.facebook.com/mosolykaaa?fref=nf

Túl azon, hogy naponta megingok, hogy mégiscsak el kellene erre menni, nagyon szeretem ezt hallgatni és annyira filmzene (is), hogy alig várom, hogy valami igazán nagy filmbe bekerüljön.

"Ma ott vagy, ahova a gondolataid hoztak, holnap ott leszel, ahova a gondolataid visznek." - James Allen

„Sosem tudtál elég nagy lenni, ha képes voltál feladni az álmodat egy idegen véleménye miatt.” (Paulo Coelho)

Schäffer Erzsébet: Súgd meg… Egy négyéves, érzékeny, minden idegszálával figyelő, gazdagon fantáziáló kislányról, Liliről mesélt az édesanyja. Azon a nyáron kisöccse született, Dani. Amikor hazahozták a kórházból, Lili azt kérte, először hadd beszéljen vele ő. Kettesben. Bevitték az ötnapos Danit a szobába, letették egy öblös fotelbe. Ekkor Lili odament hozzá, körbenézett, hogy valóban egyedül vannak-e, a füléhez hajolt és ezt mondta: – Súgd meg nekem, milyen a Jóisten… Elfelejtettem…

Tudom-tudom, repeat again :) A 'gond' az, hogy Pál Dénestől hallgattam ma meg, és hát most nem estem tőle hanyatt, ezek ketten meg ma nem tudják abbahagyni... :) Tudom, már ezt is mutattam, de akkor is... Ráadás :)

Hétfőnként főleg kell magam emlékeztetni...

''Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív.'' (Charles Dupoint)

Máris elérkeztünk egy újabb kerekszámhoz, ez a 2400. poszt. :)

Lassan gyűrűződnek be a kutyák az életembe, ebből még akármi is lehet... :) Naaaaaaa, de nem még nem most! :)) Szóval, már nem tudom mikor indult, de talán jó fél éve lehetett, hogy jobban el kezdtem olvasni, vagyis elkezdtem elolvasni a Deményről szóló cikkeket. Korábban csak láttam, amikor egyik ismerős kommentelte, vagy lájkolta (vizsglás gazdi), vagy amikor ő írt ezt-azt a sajátjátról, sajátjairól. Na kérem, Demény a kötsög egy vizsla, és van neki egy haverja, a Max. Ez a szegény Max ez bizony (megint) megbetegedett (sajnos nem kicsit), pedig nekem ő pofára jobban bejön, mint a Demény. Erről a vizslás csapatról már sokszor láttam, hogy mennyi túráznak, meg találkoznak, meg akármi, de most valahonnan elindult egy önszerveződő empatizáló 'Séta Maxért' rendezvény, és íme, mennyien összegyűltek (ez csak a pesti csapat). Demény írása Maxról (ismeretője):  http://www.demenyakotsog.hu/max És hogy ki az a Demény, szerintem már találkoztatok vele, ha máshol ne

Vujity Tvrtko official Yesterday at 11:51 · Edited · Tegnapi bajai előadásomra eljött egy hajléktalan férfi. Elmondta szomorú történetét, majd a zsebéből elővett egy gyűrött ezrest. Azt mondta, tudja, hogy én jó célra fogom fordítani. Nem fogadtam el, mondtam neki, hogy nála van a legjobb helyen... Előadás után tudtam meg a helyi szervezőktől, hogy otthagyta az ezerforintost egy üzenettel, amely így szólt: "A bajai gyerekeknek." Nem tudom, hogy ki ő. Nem hiszem, hogy látja ezt a posztomat a Facebookon. Mégis üzenek Neki: az Isten áldja meg magát!!! forrás: https://www.facebook.com/vujitytvrtko?fref=ts

A héten már több verzióját is láttam a húsvéti készülődésnek, megint előkerültek a tenyerek - lassan elhiszem, hogy tenyérből bármit ki lehet hozni, ha jó irányba forgatjuk. :) Már vártam a wc-papír gurigáját is. Nem is késett sokat:

Íme, a helyzet tegnap este-ma reggel. Soknak tűnik, igaz? :) Rá is nézek gyakran amolyan erősítésnek és már volt is aki írta, hogy nehezebben napokon nyissam ki a befőttes üveget, ne várjam meg az évvégét. A módszer továbbra is ugyanaz, ami már 'kicsit is jó', azt felírom, sok kicsi sokra megy. :) Nem jó napokat írok fel, hanem jó történeteket, jó pillanatokat. Megbecsülöm a kicsit is.

Gomb + zsineg = karkötő :)

Ezt a dalt minden nyelven és minden előadóval nagyon szeretem... Magyarul plusz töltést is kap, tehát újra megosztom...

Ha én egyszer gazdag leszek, valahogy így képzelem el a tálaló szekrényemet (a színétől el tudok térni) és a tűzhelyt... :)

Benne járunk már a böjtben, igyekszem is beljebb figyelni, meg aztán apránként hozok egy kis tavaszt-húsvétot a kis szobámba. Egyelőre itt tartok, de jön még a folytatás (és igyekszem nem gondolni az otthon eldobozolt 3 nagy tavaszi-húsvéti dekoros dobozomra).

Adós voltam még magamnak egy névnapi ajándékkal, íme: Így most már hárman vannak, az egyik orchidea rém lusta, fog kapni valami kis serkentőt, mert nem tudom miként gondolja ezt a lazsálást. Bezzeg a másik!  :)

Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázolunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégbõl érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdõvel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek. Ezt éneklem: üdvözöllek, Március! Idõbe telik, amíg az ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fûtünk, de már felöltjük délelõtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövõdmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene. Észreveszem, hogy néhány napja másként ébredek. Ilyesmit gondolok félálomban: mégis! Vagy: fel kell hívni! Vagy: hátha, megpróbálom! Egy hét elõtt még komoran hittem benne, hogy legokosabb, ha átadom magam végzete

Márai Sándor: Tavasz Ömlesz felém a sűrű légen át, te vagyok én, lány, te az ég, a fák. Kibontod szép virágos karjaid s a harmat átüt a két szememen: nagyon vagy, lány és mégsem vagy nekem. Te vagy a szám, ha hallgat és ha kér, egyek vagyunk és távol valakik s ujjuk hegyén bimbóba gyűl a vér.