berno

Ma van 7 éve annak napra pontosan, hogy másodszor is Angliába költöztettem magam, ahogy ezt olvastam, sok minden eszembe jutott ezzel kapcsolatban. Bárhogy volt is az összes nehézségével, sok mindenért hálás lehetek, ha éppen nem jutna eszembe konkrétan egy-egy momentum, elég ha csak ránézek akár otthon, akár bent a mucikák fényképeire, vagy eszembe jut akár csak mindig a legutolsó magyar óra, máris hála önti el a szívemet, ők nyilvánvaló, hogy nem maradhattak ki az életemből. Ehhez kétség nem férhet, pedig tudom, hogy azokban az években sok mindenről és sok mindenkiről lemondtam, mégis így gondolom.

Az elmúlt napokban számos facebook-oldal követését állítottam le, több hirdetést is letiltottam. Saját időt szeretnék nyerni magamnak, hogy nekem lényegesebb, fontosabb dolgokra is maradjon időm. Ehhez első lépés, hogy kevesebb görgetni valóm legyen, kevesebb linket fogok megnyitni és megosztani, több órát lesz némán a telefonom, stb... és majd folyt.köv...

 

Nagyon sok évvel ezelőtt vettem ezt a kincset Angliában (nagyon rég, főleg ha azt nézem, hogy több mint 3 éve eljöttem). Igazából egy hála napló, nagyon sok oldallal, amibe évtől függetlenül lehet írni tételenként dátummal, hogy éppen miért tudok hálás lenni. Ehhez jól kapcsolódik a mai #aktívnaptár bejegyzés is, de szerintem ezt minden nap lehet(ne) vezetni, vagy ahogy adódik - jelenleg egyre nehezebb a víz fölött maradni, jobban kell figyelni a meghálálható dolgokra, pillanatokra, eseményekre, bármire.

Részlet a tegnap esti Duolingo-s feladatból: :)