berno

A kedvenc csapatommal teamben dolgozva  az album kb. 80%-os állapotig jutott... 🙏🤗 Ez a DVD se volt elől ki tudja mióta... de még mindig tudom kívülről az egészet... félelmetes... 🙈🙉... azt hiszem, hogy ez a darab ültette el bennem a rommá bőgni magam este 10-re szuper érzését... de a Fantomnak (illetve Raoul-nak) is komoly szerep jutott ebben, meg még néhányaknak... úh, de nem ugrálok előre, mindent majd a maga idejében... most örülök  hogy egyre szebb az album... 🤗👏

Olyan ritkán gazdag márciusom volt... sok-sok nevetés, mosolygás, sírás... Kátyára emlékezéssel kezdtük a hónapot, vele is szeretném zárni... 

Hónapok óta biztos vagyok a születésnapi ajándékokban, mégis utolsó percesre marad(t), ami közben meg már szorongat(ott)... az ilyennek viszont vagy neki tudok ülni vagy nem... nem tudom erőltetni -és jem árt itthon lenni hozzá... 🙃😉 Aztán ilyenkor egyszer mégis jön az ihlet és rekord idő alatt vagyok nagyon jó, csak kell mindig egy kis plusz. Ma délelőtt ugye őrült mennyiséget sikerült varrni (ezt amiatt volt ',muszáj', mert nagyon elvonta a kreatív erőket), ebéd után kicsit bólintottam és megnéztem a filmet, amit eredetileg alváshoz kerestem. 🙃  Aztán már az album jött... de nem volt hozzá zeném vagy sorozatos ötletem, most a podcast-eken se akartam a lelkemet gyötörni... ilyenkor - ebben a fázisban - két dolog szokott jól jönni (nagyon óvatos is vagyok velük): Szívek szállodája vagy a féltve őrzött kincseim... utóbbi győzött, mert ha már a képekkel úgyis nosztalgiázom, hát ne kíméljem magam... 🙈 2 ilyen dvd-s tok van itt, az egyikben általános színházas kalózkodások vann...

Ő itt az én kedves mamám, aki ma lenne 104 éves, még mindig sokat emlegetjük, nagyon... Már reggel mesélni akartam róla, csak a laptopon vannak a képek, muszáj volt hazaérni előbb. Nagyon bírná a színházi előadásokat is, amiket nézegetek. :) Meg sokat beszélgetnénk úgy mindenféléről (elszörnyedne, ha látná, hogy kifordított és milyen érték nélküli világ lett)... mélyülnék a hitemben, mert már akkor is olyan erős istenkapcsolata volt, amikor még nem tudott vallási műsorokat nézni és plusz könyveket olvasni, egyszerűen hitt... Aztán varrnánk, közben mindig az igazi nagy szerelméről mesélne - mert ma is hallom, amikor azt mondta, "kislányom, igaz szerelem az csak egy van..." ... aztán valami finomat össze dobna nagyon lazán inspirációból és abból amit kiolvas valahonnan - aztán tök máshogy készítené el... újra csinálna nekem madártejet, meg töltött zsemlét... a cukrászdában választanánk valami finomat - vagy maradnánk a piskótatekercsnél... ... és szerintem ő a repülőre is felül...

  ... ahogy minden ünnepen, évfordulón azok is elevenen 'bejelentkeznek' (ma is), akik már nem lehetnek velünk... Szeretünk  Kátya! 🖤❤️ Hrutka Robi ebbe a dalba szerintem mindent beleírt, amit ezzel kapcsolatban érezni vagy gondolni tudok... https://youtu.be/Ojn0pusyLYA?si=ErqnPaRmJqQMjrVq Nem tudom nem idetenni főleg ma megint a dalszöveget: Viszlek Haza - Színházak éjszakája dala Mondd te mit viszel magaddal, Vigyed örömmel, ne haraggal, Az élet egy színház, egy színpad, hol könnyen elégsz, A nagyfőnök fentről az megrendez, A végén majd ő dönt, hogy tetszett-e, S, ha úgy érzi jól játszol megnyílik fentről az ég, Bridge: Ha ez az első, vagy utolsó felvonás, Mindegy mi jön, én játszanék tovább, Refr.: Tudod itt van bent, ami velem marad, Mint a világot rejtő bűvész kalap, Ha a színpadról látom az arcod, hát viszem haza. Tudod itt van bent, ami velem marad, Mert itt van az otthon és itt a haza, Szívemben őrzöm, én így maradtam szabad. Mondd te mit viszel magaddal, Formáld a da...

 ... eredetileg most nem magyar verset akartam,aztán megnéztem korábban mit tettem ki... ez a tavaly előtti... megosztom újra, mert egyrészt még mindig ezt akarom,  másrészt érdekesen alakult, 'szegény' kisAtit hátrébb soroltam egyesek miatt, pedig hiányzik a játéka...  https://bernoblogja.blogspot.com/2023/03/kolteszet-vilagnapjara.html ... de azért ennek az ölelésnek vannak változatai:  https://youtu.be/8e2dRQ2h6H4?si=AZ33p0plrL8GN_8h https://youtu.be/PfdGhVuMaR8?si=yZBacROE0RRHnVJj

Csimótás emlék:  https://bernoblogja.blogspot.com/2015/03/nonapos.html ... és ez a drága gyermek 5 nap múlva 17 éves lesz. 

Főszerepben az összes (igazából 3) szerelmemmel:  :)  Első osztályra emlékszem, a gyönyörű kék csipkeruhámat a mamám varrta persze, és alatta azt a hímzett blúzt pedig vagy ő vette, vagy ő hímezte (vagy anyukám, mert nagyon sokat hímzett annak idején). Ha végül színésznő lettem volna (nem röhög! :) )és megkérdeznék, hogy hol kezdődött, lenne ez a csodás bizonyítékom... ;) és még elmondanám, hogy minden verset én mondtam az oviban és még alsóban is, minden falu- és egyéb ünnepen, meg ott volt a Ki mit tud? - stb... A valóság, hogy ezek igazából így voltak, de szorongtam, rosszul mondtam verset, tekeregtem, a rosszullétig izgultam magam akkor is már, és ez nem az a jóféle adrenalin volt, amiről egyébként a nagyok mesélnek... és egy életre elment a kedvem a szerepléstől, vagy attól is, hogy csak hangosan kiálljak valahova, de még inzultálós előadásra sem megyek és főleg nem ülök a szélére... :) Már ez önmagában megérne pár hónap terápiát, a többi kínom pedig továbbiakat... Nem sz...

 Kapcsolódva kicsit a szombathoz is jutott eszembe, ahogy Fila Balu emlegette a Márványtermes fellépését, hogy pár hete hoztam el a szüleimnél tárolt kupacomból egy cd-t, millió évvel ezelőtt kértem ki a Rádióból azt a Promenád adást - 2004. január 18. - ahol Sanyi Verocskával együtt lépett fel. Abból az időből, amikor még nem voltunk technikailag ilyen jól felszereltek, talán még YouTube se, de roppant rossz diktafonos (! 🙂 ) kalózfelvételek idejét éltük, a discmanben a másolt cd nagyokat ugrott minden lépésre a táskában...  Sajnálom is, mert nagyon sok kincs nem maradt így fe CD-t (sajnálom, hogy nem videó), aztán félretettem, de most nemrég meghallgattam, mert már magam sem emlékeztem rá, hogy milyen dalok voltak, kivéve egyre: Kérlek, ne menj el (ezt tényleg nagyon szeretném újrahallani), de volt még Katedrális franciául 😉 és a végén egy Éj zenéje duett és kicsi beszélgetés. Maga a történelem. 

 

Egy percig nem gondolkoztam, amikor meghirdették, hogy ezen szeretnék ott lenni... Támogatásul, mindenféle értelemben. Közreműködők: Básti Juli, Balogh Anna, Dés László, Fila Balázs, Für Anikó, Holecskó Orsolya, Horgas Eszter (végülnemvolt), Hrutka Róbert, Jamie Winchester, Kerényi Miklós Máté, Kocsák Tibor, Mácsai Pál, Nagy Lóránt, Nagy Sándor, Nagy-Kálózy Eszter, Peller Anna, Schmidt Vera, Tóth Vera, Zöld Csaba, Wégner Judit vokál, ütőhangszerek: Dely Domonkos; dob: Markó Ádám; basszusgitár: Fehérvári Attila; zongora: Galambos Zoltán; cselló: Kalmus Felicián; hegedű: Szabó Árpád; Danubia Zenekar vezényel: Bolba Tamás; házigazda: Szemenyei János;  Alkotók: hangszerelés: Hrutka Róbert, Ott Rezső Napok óta elkalandoztam már, hogy vajon milyen lesz... amikor úgy tűnt, hogy nehezen gyógyulok, erre koncentráltam, hogy ezen MINDENKÉPP ott AKAROK lenni... táppénzre mentem, hogy jobban gyógyuljak (mondjuk nem csak emiatt, mert elég sűrű, programdús hét sikeredik amúgy is) és rendben legye...

"Bebi, akarsz te egy hug-ot?" - kérdezte annak idején oly sokszor az a törpe, aki ma is oly jószívvel osztogatja az ölelést... 🙏🤗🫶 ... és ma már egy óriás ❤️ "Egy ölelés (...) sokkal többet jelent két test érintkezésénél. Egy ölelés azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád, el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. A hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk." (Paulo Coelho)

Emlékezetes Matyuska-nap, ami ma is van... :) https://bernoblogja.blogspot.com/2016/02/vallomas.html Nem hiszem, hogy lesz alien soup, de pizzával készülök és elő-utó szülinapi ünneplésekkel (R&J-nek volt februárban, ma ugye Matyuska nap aztán jönnek a gyerekek márciusban és áprilisban, de akkor nem fogunk találkozni)... már nagyon izgulok.

... nem lesz egy könnyű este... és addigra muszáj lesz jól lenni... Minden jegy elkelt... 🖤🙏

 Így indultam egy éve neki egy kéthetes nagy kihívásnak és mennyire hálás vagyok érte, értük... https://bernoblogja.blogspot.com/2024/02/ket-nagyobb-samuel.html

... hm... hát minden idők egyik legérzelmesebb estéje, a dátumot illetően mindenképp... Nagyon sokáig ebből éltem... még mindig nagyon jó volt újra olvasni. És úgy döntöttem, hogy a 0214 innentől simán csak szeretetnap lesz velem, ameddig más valaki nem érkezik ebbe meg. Így van ez jól.   https://bernoblogja.blogspot.com/2024/02/lelekmasszazs-petivel.html

Ennek bizony 10 éve... ❤️🙏🫶 http://bernoblogja.blogspot.com/2015/02/szep-kislany.html

Úgy emlékszem, hogy általános iskolás 3-as voltam, amikor Sümegen meghalt Lajos bácsi, anyukám keresztapja és mamám legkedvesebb testvére. Úgy emlékszem, sosem találkoztunk, de rengeteg történetem van róla. Sokáig Garábon volt erdész, a mamám sokat volt nála. (Garáb is az a hely, ami elé még törlesztendőm van.) Szóval meghalt szegény és volt egy nagy zongorája. A Mama nem akarta, hogy ez az enyészeté legyen, ezért megvette. Nekem. Nagyon sok pénzért, annyiért, ami most is sok. Kezdetben otthon prüntyögtem, csillogott a szeme, bármilyen két hangot leütöttem... A Papáé is. Máig látom őket, ahogy állnak a szoba ajtóban... Utána ősszel kezdtem a zeneiskolát, öt évet jártam. Nem volt egyszerű, rém gonosz és agresszív zongoratanárom volt (de erről már meséltem), nagyon fájt járni és így gyakorolni... Minden hétfő és csütörtök délután buszoztam Sárvárra. Egyedül (első évben még autóval, mert voltak kisebbek is, akik jártak akkor, viszont más lett az órabeosztásunk és én utána egyedül jártam)....

 A lelkem még mindig beleremeg, amikor belefutok Kátyába... az oldalán megemlékezések, vagy inkább emlékezések vannak... a legfrissebbet nem tudom nem ide linkelni... ❤️  https://www.facebook.com/100044145830819/posts/pfbid0vyU32vEcFhLVSvJBWGWnp1vZ6cvuyWyBK8mchFbBrnbKQiRtk4zw35fLikatvLLdl/?app=fbl ... és amúgy gyertek a Kátya emlékestre: https://mupa.hu/program/vilagzene-jazz-konnyuzene/tompos-katya-emlekest-2025-03-01_20-00-bbnh/jegyvasarlas