berno

Nahát, nahát, nahát... az történt, hogy bár szerdán azt hittem, hogy elmentünk élményben a falig, DrMrSP tekert még egyet a gombokon, a torkán, a lelkén és a tehetségén és akkor élményt adott, hogy jaj!!! Isten áldja ezt az embert a tehetségével együtt, mert még sok ilyet szeretnék. (a bal alsó képen az ajándékom, amit ma kaptam, lesz mit bele írni ;) ) Tanulnom kellene új pozitív jelzőket, hogy ne csak ismételjem magam, mert ez ma tényleg nagyon-nagyon top-élmény volt. A széria utolsó előtti és Peti utolsó J&H-előadása volt a mai, biztos ez is benne volt, de most azt érzem, hogy rögtön szeptembert szeretnék. Persze még nincs meg az őszi műsor, de a 42-esre én bizony vagy egy VViszonyt szeretnék vagy ilyenből ismételnék, na jó, lehet István is. Nehéz is mit írni, na. :) Csodás tempója volt, szépen, érthetően csinált-mondott mindent, a hangját se kímélte, mélyen játszott. A karmester szépen kivárt mindent, a zongorista kivárta a lassabb dalt, szóval mindenki nagyon együt

Ma ott vagy, ahova a gondolataid hoztak, holnap ott leszel, ahova a gondolataid visznek. James Allen

Tegnap csak úgy elém került pakolászás, takarítás közben ez az interjú, viszont nem tudtam háttérként tekinteni rá. Nagyon őszinte, nagyon mély és nagyon fájdalmas ahogy a férjéről mesél, akinek a hiánya minden írásából ordít, ugyanakkor gyönyörű, hogy két embernek ilyen együttlét, ilyen szerelem megadatott (megadathat). De az egész 26 perc nagyon értékes.

Oda meg vissza szeretem. :) 😍 és egy félig-meddig hozzá kapcsolódó interjú:  #Sándor Péter: A La Mancha lovagja egy korát megelőző alkotás ... egyszer még hátha összetalálkoznak és énekelnek nagyon sokat együtt ;)

Lehetséges  hogy annak idején (2018-NL) is megosztottam, de ilyet jó újra olvasni🧑‍⚕️

Interjú SPetivel, ha valaki szeretne többet tudni róla (2022június). 🤗🎭💝 #estibroadway

 

" Nem tehetünk mást, az esetleges pusztulás reménytelensége ellenére hinnünk kell a könyvekben, az olvasásban, a kultúra maradandóságában, abban, hogy a mi égi könyvtáraink is fontosak lesznek majd egyszer valakinek." (A teljes beszéd itt, meg kell nézni előtte egy fél perces reklámot.) Dragomán György megnyitó beszéde a (szegedi) Könyvhét megnyitóján:  Könyvtárak a levegőben

 Nos, ki kezdi Budapesten a nagy-nagy turnéját decemberben...? Bár igazából Prágában, de nem baj, nekünk az első lesz.  https://hauserofficial.com/new-events/

 ... minden nap ezt szeretném... 

Múltkor leültem a János vitézre és lám ki nézett vissza? :) Végre lesz néhány István-előadás, nagyon remélem, hogy nem lesz kutyulás, mert nekem másik király nem kell, viszont másik napon meg nem tudok menni. Szóval.... de nem, nem nézegetem a szereposztást (...még...) . :)

 Íme egy csodálatos interjú, az Isten kezében c. műsor 2022. május 8-i adása: Isten kezében - 220508 vagy ugyanez YouTube-on:  https://youtu.be/gJk4STWmZi8 Szeretem ezt a sorozatot amúgy is, nyáron persze kicsit mindennel jobban le vagyok maradva, de ezeket érdemes pótolni.

Íme, ilyennek kell lenni 94 évesen. :)  https://mediaklikk.hu/almarium-video/video/2022/06/08/61-ev-munka-utan-vonul-nyugdijba-az-mtva-konyvterjesztoje/ A Covid-ig még én is rendszeresen találkoztam vele, Editkével nagyon sokáig voltunk egy Oriflame-csapatban, nemrég hagyta azt abba, nagyon szerettük, egy pici tündér és mindenkit kenterbe vert a forgalmával. Jó látni. :)

  hm... nagyon szeretem... de a virágboltot, papírboltot is és a kedvesebb könyvesboltokat is :)

Ha nem úgy ébredsz reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod. Mike Wallace

A tegnapi elkeseredésre jól jött A 7. Jekyll-előadás, ami úgy tűnik elég erőt adott ahhoz, hogy ne adjam fel, ne hagyjam ezt az utazás ügyet annyiban.  Minden mindegy alapon kinyitottam reggel a WizzAir oldalát, hogy mennyire rossz a helyzet és ugyan hajnali és éjszakai járatokkal, de szinte tavaszi áron meg tudom ugrani Angliát. Mivel az extra adók miatt és ki tudja mi történik még a világban idén és a közeljövőben, nem látom előre, hogy mikor lehet újra nekiindulni Angliának, átcsoportosítottam a szabadságokat és 10 nap Anglia vár rám: Az tiszta ügy, hogy a nagy olasz út nem elérhető számomra - 3 nap Firenzéről vagy a tavakról - még nem tettem le egészen, de így ez lesz az előszülinap, szervezetten, angliai csavargásokkal is.  Az egynapos utakra tegnap újra ránéztem, belépőkkel és nulla zsebpénzzel majdnem ennyibe kerülnek. Azokból egyet azét majd jó lenne, de egészen újra kell tervezni ezt a nyarat, addig, ameddig lehetséges. És most még a nyári színházi programok nem jö

Az alábbi részlet egy '18-as interjúból van (Nők Lapja), Varnus Xavér mesélte az utazással kapcsolatban egy kérdésre. Mélyen egyetértek vele, ugyanezt gondolom a színházakkal kapcsolatban is. Hogy alakulhatott át így a közönség az elmúlt években, hogy nem tiszteli a környezetét, A színházat, az előadást vagy a színészt, de leginkább önmagát. Lehet, hogy mindenki egyedül kéne menjen és akkor nem tudna beszélgetni...? 🤭 persze akkor még mindig ott vannak a flakonok, cukorkák, cipzárhuzigálások... 🙈 ... hm, és persze, hogy itt van Firenze...

... nos, messze nem tartok itt...

Nos, a 7-es szám nagy kedvencem, bár nem tudom honnan vagy mikortól lett így. Ma volt a 7. Jekyll és Hyde előadásom. A szereposztás mostanra eléggé ugyanaz, pedig a felső soron kívül én szerettem volna cserélni itt és ott. De ugye az ember ne legyen telhetetlen, főleg, ha a jegyvásárlásnál megáll az első sornál ;) - mármint a szereposztás első soránál adott esetben. A mai furcsa emberek is pipálhatók, van egy jó 50+os jegyszedő asszony miniszoknyában és neccharisnyában, és mindenkit másik ajtóhoz küld (előtte persze majdnem beenged, de közli, hogy nem szívesen... - kibírtam, hogy nem szóltam különösebben, hogy nekem ne mondjon ilyet, amikor heti 2x idejaárok...) A másik egy 60+os asszony, aki mellettem ült, de már 7-ig 3x oldalba vágott, az arcomba fújt és folyton dumált a férjének és a mögötte ülő egyéb családtagoknak. Balról mögöttem pedig egy csaj a pasiját bújta és mindent (is) kommentált neki hangosan... szünetben két lány affektálva elemezte az előadásokat, rém ideges

Áprilisban úgy váltunk el egymástól, hogy augusztusban pár napra még visszamegyek a Mucikákhoz... Szűkös a szabadságos tervben a mozgási lehetőség - főleg most - , és nem is igazán tudom, hogy hogyan tovább, de gondoltam azért egyáltalában nagyjából ránézek a repülőjegyekre... Nos, ha az ember még rosszabb napokat akar magának szerezni, nézegesse a légitársaságok oldalát... Íme...  Mondhatnám, hogy egy-egy nulla mintha hozzákerült volna az áprilisi jegyekhez... de hogy fixen háromszorosa lett a jegyek ára, azt látom... Jóval kevesebb lett a járat is, a WizzAir még valamivel jobb, de ugye ott is a vége már eléri ezt a költséget,  a Ryanair pedig pokoli messze van a családtól. Szóval úgy látom, hogy ezen a nyáron sem fogok utazni - sehova...  Gondolom a különadó lesz a ludas...

 Íme, már a 3000. idézet/novella/vers, stb került ki a gyűjteményes blogomba. :)  Nincs módunkban kitérni a hűség elől. Tamási Áron Használjátok bátran, a címkék segítenek (valamennyire) eligazodni. Persze, lehet, hogy még régről mindig vannak duplikátok, de már nagyon sokat kiírtottam. https://bernoversek.blogspot.com/

A nap kérdése: Hány darab táskával utazott Berni tegnap? :)

Hogy én hogy szeretnék egy ilyet... a kertbe vagy AZ üzletnek... - aminek a nevét is tudom már: Szirmok

Nebánts István (Pistike) és társa szirmot bontottak tegnap estére, így vártak haza: