Jekyll és Hyde (8)

Nahát, nahát, nahát... az történt, hogy bár szerdán azt hittem, hogy elmentünk élményben a falig, DrMrSP tekert még egyet a gombokon, a torkán, a lelkén és a tehetségén és akkor élményt adott, hogy jaj!!! Isten áldja ezt az embert a tehetségével együtt, mert még sok ilyet szeretnék.

(a bal alsó képen az ajándékom, amit ma kaptam, lesz mit bele írni ;) )

Tanulnom kellene új pozitív jelzőket, hogy ne csak ismételjem magam, mert ez ma tényleg nagyon-nagyon top-élmény volt. A széria utolsó előtti és Peti utolsó J&H-előadása volt a mai, biztos ez is benne volt, de most azt érzem, hogy rögtön szeptembert szeretnék. Persze még nincs meg az őszi műsor, de a 42-esre én bizony vagy egy VViszonyt szeretnék vagy ilyenből ismételnék, na jó, lehet István is.

Nehéz is mit írni, na. :) Csodás tempója volt, szépen, érthetően csinált-mondott mindent, a hangját se kímélte, mélyen játszott. A karmester szépen kivárt mindent, a zongorista kivárta a lassabb dalt, szóval mindenki nagyon együtt volt.

Verocska ahogy csábít és amilyen pillangó tud lenni, az káprázat. Mindig szerettük a hangját, nagyon-nagyon régóta, de most valahogy mintha még szebb és erősebb lenne, valahogy érettebb, de ez nem is igazán jó szó rá.

Bálint Ádámot követni kezdtem volna a Fb-on, de nincs 'hivatalos' oldala, de magamban megtettem. ;) Annyira szépen csinálja ezt a szerepét Petivel, hogy csodálatos. (ezt érdemes elolvasni: https://papageno.hu/promocio/2022/04/egyszeruen-hiusag-nelkul-beszelgetes-balint-adammal/?fbclid=IwAR0o-z4bZ3BfGy_DOcaj_SgH6SZpEbaywbExdiosXun7rCHrmXlciDTiczw

Nellie-nek végre elkaptuk a szülinapos Siménfalvy Ágotát, ma először nem idegesített ez a karakter. Miklós Attila nagyon félelmetes Pók, Bardó viszont gyenge Emma-apu volt (szerintem a kézfogót le is késte, szerintem máskor már bent szokott állni). A megszokott Emmánk olyan fakón énekel és visítja el a kedvenc dalom végét, hogy nem csoda, hogy alul marad... ;)

Szóval végtelen hála van bennem ezért az előadásért és ezért a leg-legért... 

A tapsrendnél felugrottam, mikor SPeti jött be és mellettem a lány is... máskor körül szoktam nézni, hogy mellettem, főleg mögöttem mi újság van, de most nem érdekelt. Azt a részt leszámítva az egész színház állt és zúgott a taps, egyszercsak azt vettem észre, hogy bökdösik (emiatt fel tudtak állni) a szomszéd lányt, hogy üljünk le, mert nem látnak - ő meg volt annyira karakán, hogy azt mondta: álljatok fel ti is. :)

Hazafelé ahogy végig szemben volt velem a hold nagy arca és a csillagos ég alatt sétálgattam a meleg, virágillatú nyári estében mindez pörgött bennem, hogy milyen egy évadom lett, őrület... és milyen jól esne ülni egy hintaágyban merengeni még egy pohár borral - vagy egy HJ7-koktéllal. ;) Milyen íze lehet?

Széria-búcsúként ideteszem az egyik legkedvesebb képemet, ami nekem eléggé összefoglalja az egész J&H-ságot: