berno

"A társas világ akkor alakul a legrosszabbul – némi költői túlzással és általánosítással – ha az embernek irreálisan magas és törékeny önértékelése van. Egy irreálisan magas és instabil önértékelésű ember a leghajlamosabb a konfliktusokat agresszióval megoldani. A stabil, reális önértékelés, önbecsülés döntő módon járul hozzá a kapcsolatok minőségéhez. John McEnroet, egy nagyon érdekes ember, zseniálisan tudott teniszezni, és hihetetlen sok balhéja volt a pályán, meg azon kívül is. Egyszer egy riporter kérte tőle, hogy mondja meg, miért volt ennyire kibírhatatlan, miért törte el kétmeccsenként az ütőjét, vágta hozzá a hálóhoz, bíróhoz...stb. Ez idősebb korában volt, már tudott reflektálni magára, s azt mondta: “Tudja, engem úgy neveltek, hogy te vagy a legjobb. Neked kell lenni a legjobbnak, mert te a McEnroe családba születtél, én vagyok az apád, anyád se piskóta, úgyhogy fiacskám, odamész és lerendezed ezt a Wimbledont. Amilyen sokat köszönhetek en

Szeretném :)

Szerencsére, volt már ilyen és kész vagyok a következőre: Tökéletes nap... Mert annyi jó dolog történt. Élmények. Találkozások. Beszélgetések. Új dolgok. És élvezem. Jól érzem magam. De mégsem ezektől tökéletes. A nap legszebb pillanata az, amikor csoda történik. Megmagyarázhatatlan csoda. Az, amikor az egyik lélek megérinti a másikat... amikor mosolyt tud csalni az arcodra, megnevettet, és érzem, ahogy szívedben felenged a jég, múlik a feszültség. Igen, ez. Ez a nap legcsodásabb, legszebb pillanata. Titokzatos csoda. Csitáry-Hock Tamás

Ezer éve nem ettem ilyet, pedig nagyon szeretem. Így aztán amikor hétfőn megláttam a boltban, muszáj volt venni egyet és el is hozni. :)

Egyik helyszín csodálatosabb, mint a másik és akkor még a zenéről nem is szóltam. :)

Tessék. Még a nap is lement,mire beszálltunk. Tökéletes, izzó korong volt,csak nem tudtam elohalászni a telefont... Ez az utolsó itthoni poszt egy ideig.

Érdekes átmeneti állapot, amikor itt várakozom,még itthon, de már mégsem itt. Mégcsak útközben sem... És a landolás utáni időre és a holnap reggelre,pedig igazán nem akaródzom gondolni.. Ilyenkor eszembe jutnak az elmúlt napok,hogy mi fért bele,mi nem, vagy megint nem. Köszönöm mindenkinek, aki időt bírt rám szakítani,és még mindig kitart. :)

Pár nappal ezelőtt volt egy nagyon fura (rém)álmom,órákon át keringtem,de nem találtam az indulási oldalt,mentem -mentem a hülye kissé gurulóssal,mindenkit kérdezgettem,mindenki segített is,de közben mégsem voltam soha jó helyen, végül lekéstem a gépet. Alig bírtam magamhoz térni,miután valagigy felébredtem. Valójában nagyon is értem az álmot. Ma először a reptéri busszal jöttem ki a reptérre, ami egy szinttel lentebb tesz ki,mint ahol keresztapám szokott,és majdnem megint kérdezni kellett... ;) Nagyon sok időm van az indulásig,mindjárt neki is állok egy új könyvnek, de előbb mutatom azt a helyet, Ami a legjobban izgat a reptéren. Ez a torony.

Színház előtti ötye c ukormérgezéssel... :) & és utószülinap. :-P

Az egyik lelkemnek -szívemnek legkedvesebb helyen újra, és nagyon nagyon nem akarok a holnapi repülésre gondolni még...

Ma délután becsomagoltam a karácsonyi ajándékokat... Tudom, hogy korai,de most még tudtam, hogy kinek mit szereztem,és hol kell még valami. Roppant elégedett vagyok magammal. :) És ma azt láttam a körúton,hogy kint vannak a karácsonyi díszek,amikor majd felkapcsolják őket,nagyon szép és hangulatos lesz. :)

Mondom mindig,hogy az ősz a kedvencem. :)

Az óra átállításban az (is) a jó, hogy mivel még mindig nem vagyok jó alvó,reggel +1 órám volt olvasni. :)

Ma voltam helyben,tehát most... Mindenkiért egy-egy gyertya égjen...

Tegnap varrtam egy "keveset",és a képen nem szerepel az abrosz &párna szett... :) A csuklóm is emlékszik,és közben tervezem-gondolkozom a logón és a 'művész' nevemen... :) Lehet ötletelni - jogdíj nélkül. :)