berno

Nagyon utáltalak január...

Érdemes megnézni, meghallgatni. ❤ https://www.youtube.com/watch?v=fISFFeJPuXA&t=1699s

Akinek van kedve olvasni és még szórakozni is közben, ajánlom az alábbi poszt alatti kommenteket: https://www.facebook.com/LidlMagyarorszag/?__tn__=kCH-R&eid=ARBU4Cb9vwsbZgz8iQ98gzO7UC2rYZ5C7JjJtCmH1LgZW66_RbIDI_DMWppLv4mUUgtJW84I8Hj8VRp5&hc_ref=ARQMuKtChy9K9VjJ5pmjz4WFR5VZWKCBIa8JsVZZcF93R41SubqSbYrUBuGXncOWurM&fref=nf&__xts__[0]=68.ARBp_jE7W6qTJgQ4VGAWQZ5Vl1bEnxRHbFYZsYq5LRaO8MeBW2Ni-TQuupxhnZbJ6cQRSetHfwWC8ey4lhbUuy6OzNQjzZ-qkJFcGSZKJH54gXtalJFw-PPWSIkp8E-32tNRNUWf1a7E52rtyJ3BXVgwOiU_ZSAhZ3x3slQUtBJKH9XkKi_pw40gB20BWnntV-vk320iF2SrFxjt-jaCfoTFWLxpoD9SJtIo5EZ02TvNwf0byhJqiF_L6h9h9qmIsnkqEiP-5kT3lNMHDRCsKDQNO6dvMeB4pGyUZVDbVALMY9kEm18oQjttgCgUqwd0O76FxzIriMKtD8RjR9g

Nos, ha minden igaz, naprakész vagyok a blogolással. A mai posztolást támogatta:  https://www.youtube.com/watch?v=sC4WLQUoF9U

Ki találja ki, hogy manapság ki az útitársam - és miért?

Van manapság egy kedvenc virágboltom. Nagyon szeretem, letisztult, fantasztikus hangulata van (nem a szép kirakatú - oda még soha nem mentem be érdekes módon), hanem ami előtt minden este elmegyek és mindig megállok és nézegetek. Néha, amikor nagyon úgy érzem, hogy már nem megy tovább, be is megyek. :) Több növényem is van már onnan, az ottani Mikulás virágom még mindig gyönyörűszép. Szóval ott láttam meg ezt, hát mekkora ötlet! :) Ja, és egy srác van az üzletben - azt már mondtam? :)

Legyek fair, NS-ról is posztolok :) https://wmn.hu/podcast/52054-egy-csomo-dolog-amin-mi-rohogunk-vallalhatatlan--feke-pal-es-nagy-sandor-a-popfilterben?fbclid=IwAR1bjCe4j8F2jeEobdqb4NZRqmIW9KkwHHZ_trnBdhR6v3qJx0j81oXzA8A (néha már majdnem sok a vihogás és már majdnem közönséges, de jó interjú)

Az egyik legjobb interjú Vele: https://marieclaire.hu/kultura/2020/01/20/a-ferfi-aki-bejon-nekunk-sandor-peter/?fbclid=IwAR3Nq-eFAcpv2XGhxlY2yP-NB6vr1ACluU6yBfu9OjXZ1vcXJNcYnK8NjiE

... és a világ legkényelmetlenebb vonatülései

Valamiből Valami lesz :)

... és ez már az erzsébeti SZTK folyosója, lehet böngészni amíg az ember kivárja és éhgyomorra el nem ájul vérvételre várva. :)

Jonas Budapesten járt, hát én is elmentem. Nagyon vártam, kellemes, dalos este volt - bár én jobb szeretem, ha leénekli a hajamat... :)

Ezt még a hónap elején gondoltam így, azóta a Túró Rudi sem túl megengedett:

A repülés nemcsak oda, hanem vissza is nehéz volt. Az odáról már írtam, hogy mennyi késés volt, mennyit kellett várni - ezt főleg azért sajnálom, mert ez az együtt töltött időből vesz el és ezek nagy ajándékok, vigyáznék rá, ha rajtam állna. Nagy megtapasztalás volt, hogy az új, friss ropogós útlevelem (aminek a megszerzési nehézségéről még nem is meséltem mindenkinek) már úgy van szkennelve, hogy elektronikus vámvizsgálatra is jó, az arcom-fejem körvonalainak kell passzolni, különben nem nyílik a kapu. Egészen félelmetes - kb úgy képzeljétek el, mint a QR kódot. Aztán amit még soha nem tapasztaltam a londoni reptéren, hogy kb 10-15 fős gépfegyveres alakulat áll sorfalat "köszöntve" az érkező utasokat és már jön a kutya is, hogy végigszimatoljon… Majd' elsírtam magam, hogy mi történt a világgal... pedig még mind EU-n belül voltunk … vajon mit hoz a nagy kíválás 'kettőnk' között szombattól...? Talán nem lesz még több akadály és tudok továbbra is menni a Mucikákh

Az egyik karácsonyi ajándékom a Tutankhamon londoni kiállítására szóló jegy volt. Nagyon érdekes, nagyon informatív, nagyon gazdag kiállítás volt. Iszonyatos tömeget engedtek be sajnos egy időben, de amit bírtunk próbáltunk megnézni. Mindenképp kíváncsi lennék a budapesti kiállításra is, pedig azért egyiptom és ez az időszak nem a kiemelt érdeklődési területem (túl messze, túl rég volt - és az egész hihetetlen, stb) https://tutankhamun-london.com/ képek a kiállításról:  https://photos.app.goo.gl/ZN16MtFmqSd5495s9 Ez volt a londoni napom is, tehát ebben az albumban még valamennyit sikerült hozni a karácsonyi hangulatból, dekorációból is:  https://photos.app.goo.gl/4vxtttNswZ5NK4DY6

Ez az egyik londoni próbafülkében fényképeztem. Az angolok mindenre gondolnák, tudják milyen az, ha az ember lány tipródik a vállfákkal és tanakodik, hogy akkor most melyik kupac melyik... :) (biztosan megveszem - még gondolozom - a saját ruhának és táskának)

Nem titok, hogy álláshirdetéseket nézegetek - megint, ez egy igazi gyöngyszem:

Legközebb fogom vinni a műanyag flakonomat, így nem kell a drága ásványvízet venni a reptéren, hiszen már vannak ivóvízes "kutak" és az üres kulacsot átengedik a vizsgálaton. Ez külön nagyon pozitív, amit az Easyjet ajánl (olcsóbb a forró ital, ha saját utazós bögrébe kéri valaki), és egyébként a Frei kávézóban is feláras lett a papírpohár.

A tavalyi év nagyon jól zárult és jól is indult - na nem a reptéri késésekről beszélek... ;) Budapesti reptéri hangulat még évvégén: A kinti napok most is nagyon jól teltek és gyorsan szálltak, hálás vagyok azért mindig, hogy ez egy jó kapcsolat lett, örömmel várnak és örömmel megyek. Munka van benne, nehézség és lemondás, de megéri.

Jótékonysági fotó https://www.facebook.com/musicalplusz/photos/a.162952877055094/3280806421936375/?type=3&theater és egy közepes M+

Újra itt, igaz, hogy ehhez januárban már másodszor is le kellett esnem a lábamról - ezúttal szó szerint. Sok a nehezítő körülmény így január elején, nem mondom, hogy nem unom. Az első kör az volt, amikor pár héttel ezelőtt napi gyógyszerszedő lettem és kontrollált diétás - amit megelőzött egy vakbélnél is rosszabb tünetegyüttes és hosszú, fájdalmas nappalok és éjszakák. Aztán tegnap este egy hirtelen hasító fájdalom és reccsenés a bal bokámban az utca közepén - még most is alig hiszem el, hogy tényleg nem tört el a bokám. Szóval, második szobafogság már idén, de mindjárt vége a mindig gyűlölt januárnak. A terápiás tevékenységet megkeztem: