berno

A ma délelőtt programja: bérmálás. Egész más felnőttként, 25 évvel a sajátom után részt venni egy ilyen ünnepen. Megindító és felemelő. Hálás vagyok.

Vannak filmek, amelyeket bár nagyon sokszor láttam, dvd-n is megvannak, de ha tv-ben látom, muszáj megnézni. Ez is ilyen... pint most kapcsoltam ide. Igazából szerelem. ♥️

4 hónap van a 38-ig, ezért kivételesen összeírtam egy nem megszokott kívánságlistát. :) Azért most, mert nagyon sok minden (nem) történik körülöttem, a lelkemre annál több minden van hatással. Nincs helyem tárgyi dolgokra, viszont vágyom élményekre. A 4-es egy semmilyen szám nekem, viszont a május 18 így egyben nagyon meghatározó időszak kezdete volt 18 évvel ezelőtt, sok minden kezdetét jelentette, minden évben eszembe jut ilyenkor, szívesen gondolok vissza rá és szívesen állítok ennek emléket is. Íme a listám - nem fontossági sorrendben: Berno 30+8 1.       Pál utcai fiúk (Vígszínház) 2.       Dorian Gray (Operettszínház) 3.       Chicago (Átrium / Kultúrbrigád produkció) 4.       A hattyú – Örkény Színház 5.       Szegény Dzsoni és Árnika (Operettszínház) 6.       A régi nyár (Operettszínház) ...

Mit szólnátok egy ilyen bejárathoz a boltomhoz...? :)

Még mindig volt egy ajándékom névnapom óta, amit nem váltottunk be, ezt pótoltuk hétfőn este. Még nem esett, káprázatos volt, amit a lebukó nap művelt. Íme a hajókázás előtti és közbeni képek: https://photos.app.goo.gl/tpYUtl6G0O9zIqY82

... hát nem tudom, de én ezt annyira nagyon szeretem... :)

Megelevenedik sok régi emlék, elmosódott képek új színeket nyernek, régi szavak szólnak elő a csendből százszor és ezerszer. Ilyenkor az álmodozás szétnő, s az elmúlt idők fölé emelkedik, kijavít hibákat, miket a lelkiismeret eléje tesz, mint szabó elé a rosszul varrt ruhát. Csak ilyenkor lehet mindent elölről kezdeni s másképpen, megnyugtatóbban rendezni rég elvégzett dolgokat, csak ilyenkor lehet színes csodává álmodni a múltat, s igaznak, szépnek hinni a jövőt. Wass Albert

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron

Tegyétek ki nagy (teljes képernyőre) és fel a hangerőt, elképesztő, gyönyörű. Pedig a zene nem is új, de mégis...

Saját utadat csak akkor találod meg, ha követed lelkedet. Joseph Campell)

A tegnapi napot hajnali takarítással és szekrénypakolással töltöttem (ide tartozik, hogy valami cuccokat kiszedtem a bőröndből, másokat benyomorítottam); aztán elmentem könyvbemutatóra, majd kiváltottam a jövő évadra a meghosszabbított Operettszínházas bérletemet, aztán bóklásztam kicsit, és huss, máris elment a szombat.

A nap javát a Gellért-hegyre történő fel-, illetve lejutás jellemezte. :) És a szörnyülködés, hogy a város közepén egy ilyen hely hogy lehet ilyen elhanyagolt és koszos... Pedig csodás felfelé és lefelé is, a kilátásról nem is beszélve, és közben úgy vagyunk a városban, hogy nem is vagyunk ott. Menjetek fel a hegyre! :) Íme a képek (itt 39 képet kell találjatok, többször futok neki a feltöltésnek, mert valamiért nem akarja, ha nincs kb ilyen mennyiségű kép, gyertek vissza később): https://photos.app.goo.gl/ZeYkCTLOwvvbjta03 p.s.: direkt megnéztem, a helyesírás alkalmazandó szabályáról megoszlanak a vélemények és a /szabályok is./ A sikerességünket nyilván meg kellett ünnepeljük. :) A süti maga volt a gyönyör... ;)