berno

Új technikával, új pénzeket vezetnek be, vagyis kezdtek kibocsátani Angliában. Elképesztő és egyébként nagyon szépek. http://www.bbc.co.uk/news/business-25427663 Egy ötöst kaptam a héten, nagyon meg voltam lepődve, de csodaszép.

Óh, ezek is nagyon jók voltak: Wasted light https://www.youtube.com/watch?v=l6BFURpghoY Lovin each day (elmondanám, hogy szerintem aznap néhányan ott már nem mostak kezet :))) ) https://www.youtube.com/watch?v=gm20zA0wbB4 ez már a végefelé volt: One more song: https://www.youtube.com/watch?v=QCJUFCd3GII

Na jó, most látom, hogy már fél tizenegy, pedig ma másról is akartam még írni. Ezt még muszáj megmutatni... Az előbb már linkeltem, a picilányt már mindenki ismeri, de az az édes ember ott kiöltözve, nyakkendőben a kedves papa. És a dal egyértelműen saját élmény, de nézzétek, hogy még mindig elérzékenyül, amikor a mamáról esik szó (98-ban halt meg).

Ezt még megosztom, mert ez egy fontos dal. Emlékeztek, amikor megnéztem a Once musical-t, gondolom utána is szétömlengtem itt mindent :) Na, ha jól emlékszem, azt mondta, hogy 44 előadást csinált, heti 8-at és nagyon hálás érte, pedig nagyon kemény volt és nagyon tiszteli az összes színészt, aki ezt bírja. De, elmondta, hogy nagyon fontos neki ez és úgy érzi, hogy azóta jobb ember lett. Szerinte a filmet is meg kell nézze mindenki, de legálisan töltsük le. :))

Egy csomó képet csináltam elvileg, gyakorlatilag meg nagyon pipa voltam magamra, hogy nem vittem fényképezőt, na szóval, érdekesek a képek, mert bár én tudom, hogy balról hányadik Ő, meg ilyenek, de az érdekes az, hogy annyi fény ment rá, hogy igazából szemmel látható a ragyogása. :)) De most már írok kicsit az előzményekről is. Egész nap és igazából előtte nap is már ment kicsit a feszültség, mivel volt némi cirkusz akörül, hogy én hétköznap hogy tudok odaérni valahova. Mindegy, fél hat után, vagy volt az már háromnegyed is, kiestem az ajtón, hogy fél 8-as koncertre odaérjek. Naná, hogy dugó, meg lekésett vonat, meg minden volt. De 7.20-kor beszédültem a színház ajtón, gyorsan megálltam a shopnál, kellett ugye a program és a létfontosságú karkötő, a pólót csak azért úsztam meg, mert egy, nagyon drága volt, kettő, nem tetszett rajta a kép. :) Na utána még klotyó meg ilyenek, fél 8 előtt lehuppantam a székemre és még tízszer ellenőriztem, hogy tényleg, jó helyen ülök-e, mert h

Na, bár az új cd-n a legtöbb dal többnyire egyértelműen a nagyon boldog pasas olvadozása (dög vagyok, mert egyébként nagyon szépek), tiszta sor, hogy az új feleség ihlette, akit egyébként Storm-nak (=vihar) hívnak, hát hogy lehet így hívni valakit? Óh, bőven emlegetésre került... ;) Na de tényleg, egyik dal szebb mint a másik és időnként nem tudok nem irigy lenni magára az érzésre. A férfi, aki a konyhában írja a dalokat: https://www.youtube.com/watch?v=-If3az7HeRs Ez egyébként különösen szép: She knows https://www.youtube.com/watch?v=IoiIehNhsrA In your arms https://www.youtube.com/watch?v=7nb1B4GWFKE https://www.youtube.com/watch?v=vgr7NPUPaEw Breathe https://www.youtube.com/watch?v=T5ikHdt961E Na ez máshogy olvasztó, és már mutattam is, tegnapelőtt a kislány nem volt, de ez olyan szép sok szempontból, hogy nem lehet nem megnézni újra és újra. https://www.youtube.com/watch?v=qwioWPjA17U

Na az van, hogy lassan, mondom, nagyon-nagyon L A S S A N megpróbálom összeszedni magam és mesélni arról, amiről igazából nem is lehet. :)) Ömlengeni, folyni, ájulni, esetleg. De mesélni és abból a fantasztikus pár órából valamit visszaadni, hát nehéz. De megpróbálom :) A programra nem tudom, hogy miért ez a rémes kép került, köze nincs Ronan helyes és sármos (khm, szexi) pofijához, de nyilván kellett nekem egy ilyen. Ahogy egy karkötő is, ami azóta nem hagyta el a kezem... :) Most keresgettem felpakolt nézői videókat, nincs sok, egy-kettő nekem is van, de nem jó minőség, arra jó, hogy időnként megnézzem, hogy elhigyjem, tényleg ott voltam. Na, az érdekes az, hogy elsőre azt linkelem, ami egyik nagyon kedvencem, nem új dal, nagyon nem, de amikor épp azt énekelte, hogy 'ha a holnap nem jön el' - lemaradtam a szövegben és kimondtam, ami jött első érzésre, hogy hát, őszintén, nem is bánnám... :) - ha tudnám, hogy az élet épp a jó hangulattal, sok-sok érzéssel érne véget.

Óh, ezelőtt álltam egy ideig, annyira szép élőben és nem is kicsi...

Ezeket a drágákat az itteni Metro szerű nagyáruházban kínálják így megvételre. Nem vicc, nagyobbak nálam. Álltam előttük egy ideig gyönyörködve... :) És az egyik annyira nevet, hogy észbontó. Pedig milyen sorsa van ott, remélem azóta már valaki hazavitte és még jobban vigyorog. :) De akkor is cukik így összebújva.

Ez mekkora ötlet! :) Töklámpás narancsból.

Múltkor az újságosnál ismerős arcot láttam egy címlapon. :)) Na, ki ismeri föl, aha Ő az a Helen Cornwall-ból a busz tetejéről. :)

Azt hiszem, a legjelentősebb döntés, amit napról napra hozni tudok, az az általam megválasztott hozzáállás. Ez sokkal fontosabb, mint a múltam, a taníttatásom, a gazdagságom, sikereim vagy kudarcaim, a hírnév vagy a fájdalom, hogy mások mit gondolnak, vagy mondanak rólam, a körülményeimről, a pozíciómról. A hozzáállás visz előre, vagy bénítja meg a fejlődésemet. Egyedül ez szítja a szenvedélyem, vagy ostromolja a reményem. Charles Rozell Swindoll

Valamikor azt hallottam, ha egy könyvet a feje alá tesz az ember, reggelre kívülről tudja. (...) Az életet kéne a párna alá tenni, így este elalvás előtt. Sóhajtani, ráhajtani a fejünket, és reggel úgy ébredni, hogy meg van oldva. Hogy minden világos: miért történt és hogyan tovább? Jókai Anna

Íme a mai színházi ajánló: Sweet Charity. :) Az egyik kedvencem abból a régi időből, és igen, ez az, amit Silló István végigzongoráz, remekül - mondhatom. /Tudom, hogy nem ezt a posztot vártátok még, de jövök majd jövök, amint sikerül, mert sok elmaradt poszt van./

Vannak dolgok, melyet ha odaadsz, akkor is a tiéd marad: ilyen a szavad, a mosolyod, és a hálás szíved. Zig Ziglar