berno

Hétfőn dobta fel emléknek a párizsi képeket a guglim, úgyhogy újra olvastam az akkori blogbejegyzéseket, hogy vajon ehhez képest milyenek az emlékek. Sokszor eszembe jut, hogy vajon végül miért nem lett az én városom... az érdekes az, hogy egy-egy kép most is beugrik, és általános óta oda vágytam, az összes tátikás játékba föl volt írva nekem Párizs, szóval ennyit a vágyakról. :) lehet, hogy csak vissza kellene menni szerelmesen és akkor másként látni. Linkelgetek, ha van kedvetek olvasni. 2012. június 29-július 2-nél járunk időben (és még az okostelefon előtt) én jót szórakoztam saját magamon, magunkon, kb mint az éhezők diadala tájékoztatás nélkül...  :) és már látom, hogy mennyit változtam ennyi idő alatt utazásilag... amikor ez itt történik, még nem vagyok 32 sem... Már akkor is szörnyülködtem 10 eurón, sajnos nem írtam oda az árfolyamot, hogy most (2024-ben) megfogadom, hogy a következő külföldi utaknál beírom az árfolyamot, hogy majd emlékezzünk, mint amikor még a Billában 6-al é

Kommentár nélkül: https://bernoblogja.blogspot.com/2015/11/konyv-es-parizs.html

Óh, ezt de megnézném! :) http://www.lakaskultura.hu/kert/belesnenek-a-francia-riviera-legszebb-kertjebe-mutatjuk-a-rotschild-villat-7916

Na, alig telt el pár perc az előző poszt óta és mi jön elém? :) http://www.evamagazin.hu/mai_tipp_program_es_utazas/43547_advent_rahangolodas.html?utm_medium=social&utm_campaign=postplanner&utm_source=facebook.com "Egy pohár forrócsoki a Szajna-parton, a Palais Galliera pompás kiállításai és egy finom clafoutis a Montmartre egy picike kávézójában. "Párizs mindig egy jó ötlet!"- tudjuk már Audrey Hepburn legendássá vált megjegyzése óta. És mennyire igaza van!"

Bár nem posztolok minden könyvet most már, de azért mondom, hogy az 50-es kihívásban benne járok bőven. :) Tegnap éjjel értem a végére a 35. regisztrált könyvnek. Anna és a francia csók volt a címe. Imádtam. És azért mondom ezt most, vagyis írom, hogy túl azon, hogy jó a történet és Etienne-től elájultam az első mondat-leírás után; az fogott meg igazán és pluszba, hogy nagyon jól ír a szerző a környezetről, tehát Párizsról. Annyira, hogy annak ellenére, hogy Párizs valahogy csalódás volt, vissza akarok menni és lejárni ahol a könyvben járnak. Fura, nem igaz? Három és fél éve volt már, és sokszor eszembe jut, hogy bár azt mondtam, elég volt belőle, mégiscsak mocorog bennem, hogy helyre kéne tenni, hiszen gyerekkorom óta vágytam oda. Lehet, hogy pont emiatt valami igazán felfokozottat vártam és ami meg előttem volt, nem éltem meg, vagy túl sokat akartam attól a pár naptól. Lehet. Sőt, minél messzebbről nézem, annál inkább ezt érzem. Szóval Annának és Etiennek hála, Párizst szeretn

Ez tetszik. :) Francia ABC a nevezetességekkel. Hozott néhány emléket. :)

Anno jártunk itt :) Ez a kép nem az enyém, de pár saját nekem is van a párizsi albumban: https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Parizs3Nap?authkey=Gv1sRgCOelgaupw_K_Bw# 766 évvel ezelőtt ezen a napon szentelték fel Párizsban a Sainte Chapelle-t.

Egy kis utózönge Párizsról meg úgy a franciákról- nagyjából ezt éreztem ott is és amikor hazajöttem is, de gondoltam jobb ha ültetem még pár napot, de az eredmény ugyanaz. :) Azt gondolom, hogy Párizst érdemes megnézni, megtapasztalni, megszagolni, de közben nem került be a kedvenc városaim közé valahogy; és nem is érzem azt, hogy vissza szeretnék menni, de azonnal. Más francia területek továbbra is érdekelnek, de ez így 'kipipálva'. Amióta a forint olyan amolyan, nehéz eldönteni, hogy a ft a gyenge de nagyon, vagy minden más drága. De most fontból csináltam eurót, és az eredmény ugyanaz, Párizs egy drága város és aránytalanul. A legtöbb belépő 9 euronál kezdődik és nem mindegyiknél érzem, hogy ért annyit. Persze ezt előre nem lehet belőni. Pl. az Opera ért ennyit :)) bőven :)) Hemzseg a turistáktól a város, mégis jobb ha szólal meg az ember semmilyen nyelven, ha csak nem franciául - de angolul semmi esetre se!  Alapvető problémának tartom, hogy a belépőjegyes,

A hotelről: A hotel-nél az igazság az, hogy már nem is nagyon emlékeztem, hogy melyiket is választottuk, mert már megvolt egy másik döntés, amikor az utazási iroda azt mondta, hogy egy jobb hotelnak jobb környéken jobb ajánlata van. Gondoltuk, jó, hát legyen. De ekkorra már meg voltunk keveredve. Szóval a hotel (ami egyébként egyáltalán nem annyira a város szívében van):  http://www.lequartierhotelbs.com/ Tisztának tiszta volt, és reggelire is volt bőségesen minden, de egy nagyon modern, nagyon szögletes valami volt szűk szobákkal. A hotelos képeket itt találjátok: https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/ParizsHotel?authkey=Gv1sRgCKu9-Yi_ypDcsgE

A közlekedésről Egy ismertetőben ezt találtam, meg a többi részt is azt hiszem ugyanott:  „Párizsi utazásunk során Párizsban bárhol is van a szállásunk nagyon egyszerűen juthatunk el a nevezetességekhez. A Párizsi tömegközlekedés kiváló az egész várost metro-, busz- és villamos vonalak hálózzák be.” Az lehet, hogy behálózza, de hogy nagyon rosszul metszi egyik a másikat, az egészen bizos.  Ráadásul torzak a térképek, ezért igazán tájékozódni csak az aluljáróban lehet és még ezután is újra kell nézni a megállós táblákat, hogy biztosan van –e olyan. Metro „ Az elsõ vonalat az 1900 évi Világkiállításra építették. Párizsban ma 16 metro vonal található 214 km hosszan, 300 megállóval és naponta 4 millió utassal. Minden látnivaló elérhetõ valamelyik vonallal. Érdemes napijegyet vagy gyűjtõjegyet vásárolni, annak ellenére, hogy egy jeggyel is addig lehet utazni bármennyi átszállással, amíg fel nem jövünk.” Hát persze, ez is ki van találva, mert az ember annyiszor megy más

Aki esetleg nem bír (nem akar) ennyit olvasni, amit itt lentebb leírni, vagy csak elveszik már a linkekben, annak linkelem most külön az albumokat is. 1. nap  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Parizs1Nap?authkey=Gv1sRgCM7p6JbeoaznTw 2. nap  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Parizs2Nap?authkey=Gv1sRgCNO0_MqmzPrwCA 3. nap  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Parizs3Nap?authkey=Gv1sRgCOelgaupw_K_Bw 4. nap  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Parizs4Nap?authkey=Gv1sRgCOvT7Ljy0Jml_QE Párizsból nekem mára elég :) , de ha lesz majd időm, megpróbálom feliratozni a képeket is, hogy melyik micsoda.

Máskor is próbáltam már fekete-fehér (homokfúvott) képeket csinálni, de most Párizsban valahogy többet is. Kiválogattam néhány jobban sikerültet, egész más hangulatot hoz, mint a színesek, ezért is tettem őket külön albumba.  Íme:  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/ParizsFeketenFeheren?authkey=Gv1sRgCJ-wvZGAypfIywE

4. nap július 2. (hétfő) Hajni elment korán reggel, én meg kicsit visszaaludtam, elpakoltam, megreggeliztem és elindultam az utolsó sétákra. A csomagot a hotelben hagyhattam, ez azért nagy könnyebbség volt. A vonatom csak este negyed 8 előtt megy csak, tehát van időm bőven – gondolom én… Az volt a fő cél, hogy a Luxembourg –negyedet, Operát, Pantheont megnézem, meg amibe botlok és KÉNYELMESEN, átadva magam a pillanatban, élvezem a városnézést. Ez volt az első elgondolás, mert közben mindig valamire kedvet kaptam és mentem és mentem és néztem és fizettem. Még nem volt 9 óra, amikor már úton voltam. Egész könnyedén megtaláltam és ahogy beléptem a kertbe, elállta a szavam, gyönyörű volt és hétágra sütött a nap. Jó lesz ez – éreztem. A Palota nem látogatható egyénileg, de kívülről is csodaszép, a kert meg óriási. Jardin du Luxembourg - Luxembourg kert „ Ez a gyönyörűen gondozott, körbekerített park a latin negyedben található, nem messze a párizsi Magyar

3. nap július 1. (vasárnap) Az utolsó közös napunkhoz érkeztünk, (mivel Hajni gépe hétfőn korán megy) – így ma még amit csak lehet, bele kell szorítani a napba. Újra megpróbálunk 7-kor kelni, de nem könnyű feladat, sem a járás… Reggeli után gyorsan indulunk a tegnapról lemaradt St. Capelle és Notre Dame felé, majd tovább. Az éjszaka folyamán kitehettek néhány táblát, mert elég könnyen odatalálunk. Sainte-Chapelle : „A Cité-n magasodó gótikus kápolnát a gótikus építészet csúcsának tartják. A kétszintes imahelyet 1246-ban kezdték építeni, és az építkezés mindössze 2 éven belül, 1248-ra befejeződött. A Sainte-Chapelle-t Párizs legszebb, és a világ egyik legszebb belső terű egyházi épületének tartják, különösen figyelemre méltóak rózsaablakai, és színesüveg-táblái, melyeket a világon a legszebbnek tartják.” A Sainte- Chapelle kápolna a Notre Dame-mal szemben áll. A karcsú, égbe nyúló, gótikus épületet az Igazságügyi Palota (Palais de Justice) falai veszik körbe. A

2. nap június 30. (szombat) 7-kor kelünk, megreggelizünk, megpróbáljuk összerakni, hogy mi mindennek kell(ene) beleférnie a napba, és indulás előtt még igyekszünk „tankolni” a boltban. Ami csak 9-kor nyit – igen, szombat van! Előtte már állnak a népek. Próbálunk rájönni, hogy mi lehet a nyitvatartási idő, de olyat nem találunk (és nemcsak itt nem); mígnem egy plakátból és némi sms-es segítséggel rájövünk, hogy szombaton bár 10-ig vannak nyitva – meg máshol olvasta Hajni korábban, hogy vasárnap meg az ilyen boltok nem nyitnak ki. Magyarul, este tízig még kell tankolni úgy, hogy hétfőre is jusson. Az első utunk a Montparnasse-toronyhoz visz. Újabb – szószerint – szédületes élmény következik: (a tetejét látva eszembe jutott a kb. harmad ekkora Nagyvárad téri szépségesnek nem mondható épület, amihez az egyik professzor külső liftet szeretne, mert jó kis turista-célpont lehetne – szerinte. Szerintem meg még mindig a vár ehhez a legjobb és legszebb környezet.) Montparn

nap június 29. (péntek) Mivel a vonatom 7,01-kor indult London egyik óriási pályaudvaráról (St. Pancras), nagyon korán kellett indulnom. Előző este R-rel értekeztem, hogy melyik útvonal a leggyorsabb és a kevésbé kacifántos. Hozzátartozik a történethez, hogy ekkor lassan egy hete nem volt ugye internet a házban, ami nemcsak a tanulásban, a világgal való kapcsolattartásban, de a párizsi út tervezésében is nagyon-nagyon hátráltatott. (pl. az e-mailekben volt még az is, hogy mi a szálloda neve, vagy egyáltalán milyen megállóhoz van közel) Tehát a „vekker” (=mobil) 3.55-kor vinnyogott, pedig valamikor éjfél után aludtam csak el, mert még próbáltam legalább kevésnyi infot összeszedegetni a kis útikönyvből (a térképesből), meg az előzetes munkaanyagból. Összeszedelőzködtem és a 4,48-as busszal bementem Bromley-ba (rajtam és a sofőrön kívül) egy szem ember bólogatott a buszon, aztán az 5,20-as vonattal elmentem London –Victoria-ra; majd elmetróztam a St Pancrasra. Kb 6- ¼ 7

Párizs 2012. június 29-július 2. Az útikönyvekben valami ilyesmi dolgokat lehet olvasni rendre: „Párizs megér egy misét, Párizs a fények városa, Párizs a divat fővárosa, Párizs a konyhaművészet hazája, Párizs a művészetek, kiállítások otthona... ezek nem csak szólamok, de ahhoz; hogy átérezzük a párizsi életmódot mindenképpen személyesen kell megtapasztalnunk.  Ha Párizsban járunk, akkor érthetjük meg igazán, hogy a párizsi ember joggal büszke városára.  A látnivalók, nevezetességek sokaságának megtekintése mellett szakítsunk idõt arra is, hogy sétálgatunk a Champs Elysées-n, a Latin negyed hangulatos utcáiban, a Bastille-nál, üljünk le egy kis idõre a Szajna parton, térjünk be egy hangulatos kávézóba, valamint semmiképp ne mulasszuk el az éjszakai nyüzsgõ életet, a show-k, kabarék világát. Mindezekre sajnos egy hétvége kevés! De már pár nap eltöltése után megérinti az embert Párizs szelleme, így biztosan rendszeres látogatója lesz e gyönyörű, lüktetõ városnak.  Ha tö