Régóta szeretnék erre a tréningre eljutni, amiről itt ír - és tavaly végre volt jegyem, de a járvány ezt sem engedte. Ti össze tudnátok szedni öt ilyen pogácsát? :) Nem kell (nem muszáj) elküldeni, az is sokat segít, ha magatoknak összegondoljátok. "Amikor érzelmi intelligenciafejlesztő tréningeket tartok, az egyik gyakorlat keretében arra kérem a résztvevőket, hogy öt cetlire írjanak fel öt olyan mondatot, amelyeket áldásként, hamuban sült pogácsaként értékeltek a saját életükben. Ezeket mondhatták a szülők, nagyszülők, barátok, partnerek, munkatársak – bárki. Megdöbbentő, de szinte minden csoportban elhangzik két visszatérő kérdés. Az egyik: ötöt?! Ilyenkor mindig nagyon elszomorít, hogy harminc-negyven éves emberek számára komoly nehézséget jelent öt olyan mondatra visszaemlékezni, amelyek számukra erőforrást jelentenek. A másik kérdés: De pozitívat…?! Mi mást, hiszen áldásokról van szó! Aztán nagy nehezen előkerülnek olyan mondatok, hogy a fizikatanárnő hatodikban egyszer azt