berno

Pokoli fárasztó és terhelő hét volt sok ilyen- olyan érzéssel, érzelemmel és vegyes élményekkel. Talán a fitbit egyszer képes lesz a lelki adatokat is gyűjteni, de addig is  a zaklatott lépéseim... (az alvást meg se mutatom, több napra is no data van - tehát nem volt igazán mérhető...)

Most még így, aztán lássuk mit ad Szeged nem egészen 24 (kb. 22) óra alatt: ... ha lenne busz vagy vonat, akár éjjel 2-kor is inkább a hazautat választanám, nem nekem való az elvonulás, pakolás, mászkerálás, egy éjszakát kínlódni valahol és újra utazás. Nyilván segít ebben, hogy átlag havi két hétvégén úton vagyok, nem vagyok magamban, stb Szerintem ebben a műfajban és formában ez az utolsó ilyen nekiindulásom. Nem beszélve a szabadtérre pakolásról... 🙈😅 ... mivel tegnapelőtt kellemetlen volt fázni, mára túlpakoltam és melegebb öltözéket pakoltam... eredetileg tettem be B verziót (nem annyira meleget), de helyhiány adódott... igen, viszem a párnát is! 🙈🥴 Valószínűleg melegem lesz, de próbálok nem meginogni (és valami tuti itthon marad így is): Ugye ha kocsi lenne alattam, vagy el se indulnék... Nem bírom már a komfort hiányt... 4 év kollégiumban, 3+1 év Erzsébeten, 1+4 év családnál... most sincs minden cuccom egy helyen, de legalább van egy saját privát szférám a lehetőségekhez kép...

Nos, elértük ezzel a drága emberrel a kritikus hetest... :)  Eléggé megingathatatlannak érzem a helyét, dehát sosem lehet tudni... Mindesetre fontos, nagyon fontos az egész, minden ami közben történt, amit általa vagy miatta átélhettem vagy át kellett élni. Saját magának köszönheti ezt a helyét és hát ugye már berno-díjas is. :) ... Egy pillanatig sem bánom, hogy övé a díj, mármint övé is... ;) https://bernoblogja.blogspot.com/2023/08/jubilalunk.html Ezt a dalt (amit amúgy nagyon sokat hallgatok) eredetileg máskor akartam megosztani, de hol lehetne jobb helyen, mint a mai jublilálós posztnál, ami egyféle szülinap, pár nap múlva igazi is lesz neki, nekem talán mégis ez az. Íme, egy dal, amit nem tanult meg teljesen, el is rontja, viszont a hang, az a hang... és hogy tanulgat újakat, meg időnként rogyásig énekel valamit... Ez ő... aki papírból is képes rontani (mert belekeveredik), de aztán odateszi magát... Tökéletlenül tökéletes... Isten áldjon Peti, nagyon sokszor hetet kívánok mé...

 Nem volt egyszerű, mert közben kellett dolgoznom is, de legalább az Insta és Fb este 6-tól nem lett megnyitva és nagyon igyekeztem a messengert is mellőzni, mert szon is nagyonott tudok ragadni (és ez már így marad reggelig)... Igazából ez a kettő volt 'kötelező', de nagyobb körben szerettem volna ezt megtenni (e-mail, blog, canva). Nem amiatt volt nehéz, mert nem bírnám nélküle vagy nincs más, hanem mert megszoktam, hogy x időnként kinyitom... Mostantól rendszeresen lesz digitális detox, be fogom írni a naptárba kéthetenként kb. ✅️ https://bernoblogja.blogspot.com/2025/08/30-nap.html

 Megint sikerült lépni egyet. :)

 Ha minden jól megy, Sándoros hetem lesz :) ... így amikor az ebédlőben megint megálltam a hűtő előtt, felnevettem... :) Később ebéd közben kiderült, hogy a NagySanyi-klubnak van újabb tagja is... ;)

 ... amikor a Kötődés karkötő egyszer csak elszakad... :(

Pénteken munka után elindulsz fodrászhoz, de előbb megint veszel egy esernyőt,mert fölnézel és váratlanul ezt látod... és este szabadtér jegyed van...

 ... bár csak kedd van, de érzelmileg olyan intenzív hét, hogy már reggel szerdát éreztem, most meg nem is tudom, mit... Éles hét (eleje) éles, fájó és bántó érzésekkel, nehéz gondolatokkal... ... két hete gondom van egy Ügyfélszolgálattal, végül írtam egy levelet,  miután 10 perccel fel tudtak hívni... ... aztán tegnap délután szörnyen rossz hír jött valaki édesanyjáról és ez folyamatosan ott van a fejemben... (imákat és jó energiákat kérek, kinek miből van) 🙏 Uram, irgalmazz!!! 🙏 ... aztán ma törölni kellett egy eseményt, amiben nekem és másoknak is sok munkája, várakozása volt... ... aztán egy információ, amit ha elkezdek kimenetelben végiggondolni, el se tudom képzelni, hogy mi lesz a végeredmény... ... majd pár órával később valaki úgy csapkodott(e-mailben), hogy bár közvetve, de engem is szörnyen megbántott, nagyon fájón és nagyon nehezen tudom kivárni egy válaszlevéllel, hogy kicsit tompuljon ez a fájdalom, rettenetes csalódás... Nagyon lefagyasztott. Utána elmentem s...

 ... hajnalban nem volt meg a szemüveg, amit szemüveg nélkül elég nehéz keresni még lámpafénynél is... 😅🙃 nem feküdtem rá, nem volt a párnák alatt, végül az ágy és az éjjeli szekrény között találtam meg, ahol annyi hely sincs, hogy a kezem se fér be... csak a szemüveg, igyekeztem a lámpa zsinórral kiügyeskedni, hogy minél kevesebb sérülés legyen. Majd visszafeküdtem beállított ébresztő nélkül,  persze elaludtam, de amúgy is többszörös rémálommal: szinte megfulladó kutya, aki még be is szólt(!!!); az autóba beülő kisebbség, akik el akarták lopni az autót, de visszavettem  a kulcsot és még ki is lökdöstem őket, majd szinte letaroltam a jobb visszapillantót -önmagában egy rémálom, hogy vezetni próbáltam-, mindezt Angliában a mocsóták előző autójában... Utána még átrendeztem egy lakást és hullafáradtan végül felébredtem. 🙈😅💪✅️ Napközben megúsztam kisebb gikszerekkel, de az előbb a takarítás utolsó pillanatában úgy döntöttem fel a virágtartót (már kijárt az egyik lába), h...

Megérkezett a jelenleg legfontosabb e-mailem hétvégén Indul a csoport - szeptemberben tárggyal... :) Elképesztően megnyugtat és örülök, hogy fel tudtam ismerni, hogy valamire szükségem van és tudtam lépni, tenni ennek érdekében. Szeptembertől 16 kedd estém foglalt (havi egy) egészen 2027. januárig! Elképesztő. :) Augusztus végéig még ki kell töltenem egy ún. sémakérdőívet, nagyon kemény, 244 kérdése van és 6-os pontozással kell választ adni.

Péntek késő délutáni program... 🙈😅 ... nyaralás előtti/közbeni/utáni cuccok... igen, én vasalok. Nem a kedvencem, de a vasalatlan cuccokat nem szeretem, abban az esetben sem, amit csak én látok. De egész jó időt futottam (úsztam 😅), direkt lemértem stoperrel (dupla ennyi időre számítottam, érdemes volt előtte rápihenni) 😀 a fitbit pedig megtette a magáét. Persze ebben az időben nincs benne, amíg minden a helyére kerül. 

 ... még mindig vannak ilyen szemétládák, akik (híresebb/ismertebb) emberek hivatalos oldalát újra kreálják vagy hamisítják... ÉS ráadásul írkálnak... ÉN tudom, hogy Sanyi ilyet nyílt színen nem írna - amúgy sem :)), de más esetben egy fiatal ennek/hasonlónak bedőlhet.

 Egy ideje szembe jön Erzsinek (Limaaya - Liz) ez és hasonló posztjai, szinte kikerülni sem lehet őket. Én a rendes lélektanban hiszek és a felkészült végzettekben, de azért ezen a két kérdésen mindenképp érdemes elgondolkozni... és ha megpróbálom megfogalmazni, akkor már legalább kimondom legalább magamnak, hogy mire vágyom... (pl. erre is jó a vision bord, amit nem tettem közzé még egy hónapja sem, viszont már vannak dolgok, amit megvalósítottam, vagy legalábbis komoly lépéseket tettem felé:  https://bernoblogja.blogspot.com/2025/06/kivansagtabla.html  ) Sokszor írtam, hogy nem vagyok jóban a nyárral, de szerintem amiatt, mert nem tudom azt megvalósítani, amit szeretnék. Klassz emberrel nyaralni klassz helyen, szabadon lófrálni a napsütésben, kellő szabadidővel és szabadsággal rendelkezni egy klassz udvarban vagy szabad térben.

 Ma is jó volt belefutni Petibe :) ... de elnézve a poszter bal felső sarkát lehet, hogy valaki már megpróbálta hazavinni. ;)

 ... teljesen mindegy, hogy szabadság után az ember lánya melyik nap dolgozik először,  az a nap mindig hétfőként fog viselkedni... ....fél 3-as fekvéssel és az újra zajos szobával nehéz volt aludni, főleg egy ki nem kapcsolt 7-es ébresztő órával... 🙈😅 ... aztán bent nem tudtam rájönni a szabadság előtti utolsó hétfőn beállított új jelszó végére... zárolás... telefon... új jelszót kérni, várni, átírni... ... mire egyenesbe kerültem volna, Office telepítés jött a gépre, újabb egy órányi mínusz... Onnantól pedig nem akart eltelni a munkaidő...  Vannak napok, amelyek egyszerűen nem akarnak eltelni és ezek általában nem azok, amelyeken azt kívánjuk, hogy bár sose lenne vége...  

 Rohannak a napok, amikor itt vagyok, mindig olyan fura, hogy mindjárt vagy egyáltalán haza kell menni...

A tegnapi nap ahhoz képest is túl ócska volt, hogy hétfőt írtunk... utolsó pillanatos munkák, kétszer elázás, huszonfokos hőmérsékletesés hidegfronttal... és akkor a hab a tortán: elszúrt online csekkolás...  A wizz air-nél ha nem akarok fizetni az ülésért, csak az indulás előtti 24 órával nyit az uzasfelvétel. Ez ugye azt jelentette, hogy bent kellett megoldani. Ment is simán, be volt fotózva az új útlevél, hogy be tudjam írni... viszont! Mivel új útlevelem van, de dátumilag még a másik is érvenyes, csak fizikailag lyukasztott, a profilban elmentett útlevéllel csekkolt a rendszer automatikusan! Átugrotta az úti okmány és személyes adatok füleket, erre nem kérdezett rá, csak hogy kell-e nagyobb poggyász, több hely a lábamnak, elfogadom-e, hogy túlfoglalás esetén másik gépre tegyenek, stb... és generálódott is a beszálló kártyám anélkül, hogy felfogtam volna - az amúgy nem érvényes útlevéllel, ami ugye szerepel a beszállón... gyötrelmes órák jöttek, hogy mit lehet tenni... elméletil...

Rég volt ennyire pocsék és idegölő napom... reggel 10-re úgy éreztem, hogy jobb lenne újra elkezdeni... a hidegfront a legrosszabb hozta ki belőlem és az egész mindenből is. Holnap majd részletezem, de egyelőre örülök  hogy vége a napnak és közben a 40x30x20 cm is kitöltve... Egyre nehezebben pakolok és intézem magam, egyelőre nem tudom eldönteni, hogy emiatt kevesebb kellene mászkálni vagy pont többet, de rém macerának élem meg.

Mindenben szöveget hallok... 😅🤗 "Rudolf: Bár lenne egy esély más korban, más helyen Én újra kezdhetném az életem. Egy kis város terén ha volna egy kis ház, Hol nincs se udvarnép, se Bécs, se rács. Hol végre béke vár és a csend égig ér. Szabadon szól a dal és álmot rejt az éj."