berno

Talán még nincs egy hete sem, hogy a facebookon megláttam, hogy hirdetik Andrea Bocelli budapesti koncertjére a jegyeket. Szinte hihetetlen volt, hogy akár ott is lehetnénk. Pár napja megvan a jegy! :) De még így is hihetetlen.  De igaz! Tessék, íme, Lajatico, Leeds, Santiago és Mexico City után Budapest szerepel a koncertnaptárban.  http://www.andreabocelli.com/en/#!/home http://www.zene.hu/20130628_budapesten_lep_fel_andrea_bocelli Az évet tehát novemberben Bocellivel, decemberben Havasival készülök zárni, addig még van legalább 4 hónap kiadó, ha havi szinten beérem egy ilyen nagy emberrel. :) Bár augusztus meg Feke Palié az Arénás István, a királlyal... :)

Kevés filmnézésre rendelkezésre álló időmet általában borzasztó rosszul tudom eltölteni, ezalatt azt értem, hogy általában ilyenkor nem a limonádé, rózsaszín szagú filmeket nyomom be... - mert hogy kapom őket innen-onnan, és nem nézegetem, hogy melyik miről szól, végignézem ami jön. Tegnap délután is sikerült, íme az ajánló: http://www.youtube.com/watch?v=vWXwUxLEK8Q Ha valaki akar két órát bőgni, akkor neki kötelező. Nagyon kemény történet és sajnos valódi alapja van, hál a Magasságosnak, amiért eddig ilyet nem kellett átélni még csak közelről sem, borzasztó lehetett.

Azt már tudjátok (remélem! :) ), hogy egy kis szereléstől (mindegy, hogy milyen típusú) nem szoktam visszariadni. :) Ma sem volt másként. Rémesen bosszantott már, hogy a tévében csak a digitális átállásról dumálnak, ráadásként mindig kiírta nekem a tévé, hogy legyen korszerűbb... Na, megadtam magam, pedig elsőre azt gondoltam, hogy jól ellenállok, velem már megint ne vetessenek meg valami masinát. (Ugyanígy akartam bojkottálni a gyorsvonat jegyet is, hogy aztán megyek inkább busszal, de ott is bevezették a távolsági kiegészítő jegyet, csak ők nem mondták el. Nesze neked! :) ) Szóval ugye itt is hülyeség lett volna várni, mert eddig volt (szobaantennával! - már ennek is csodájára jártak nálam páran) 3 csatornám (m1, rtl, tv2), na jó, legtöbbször csak kettő, mert ha fújt a szél, akkor valamelyik mindig elment, sőt a régi lakásban a tv2 be sem jött! :) Így hát Bernike vett egy valamit (na, azért nem a magas tarifásat), meg azt mondta az ember a MM-ban, hogy szerinte vegyek egy sc

Aki eddig nem olvasta el a kis Sámuelek blogját, már nem is fogja (ha csak el nem kéri tőlem pdf-ben); mivel ma szülői kérésre töröltem a bejegyzéseket. (Igaz, hogy részleges cenzúrát kértek, hogy ne legyenek helyileg, stb. beazonosíthatók, de én így már nem láttam értelmét, tehát levettem a bejegyzéseket.) Sajnálom, mert szerintem egy jó ötlet volt és szép is lett. (Arról már nem beszélek, hogy mennyi munka volt megcsinálni.)

"Jobb egyedül menni, magányosan és szomorúan, mint másokkal olyan úton, mely méltatlan hozzánk." Ezt te is tudod. Sokan élnek manapság egyedül, magányosan, sóvárogva, mert hiányzik valaki. A másik. Azt tapasztalják, hogy a legtöbb kitörési kísérlet kudarccal jár. Épp azt kellene odaadni, amit értékesnek tartunk magunkban: a színvonalunkat, a méltóságunkat. És mégis megteszik. Elmondok valamit. Anyámtól tanultam, aki bölcs nő volt, az élet ismerője. Főleg a női lét ismerője. Ő egyszer azt mondta nekem, ha egy nő keres, néha vállalni kell a méltatlant is. Olykor lejjebb kell adni. Bele kell menni kis megalkuvásokba. Nagyokba nem szabad, de kicsikbe igen. Amikor megkérdeztem, hogy miért kell néha kompromisszumokat kötni, azt felelte: "Azért, mert a magányban berozsdásodsz. Hozzászoksz. Megvastagszik a bőröd, érzéketlen leszel. Nem veszed észre, hogy lassacskán egyre vastagabb és magasabb falakat építesz magad körül, amiken nincs ajtó. Azt hiszed, önszántadból vagy e

Hát igen, végre itthon!!! :) Csütörtökön, a kitelepítés 24. napján hazajöhettem a kis vackaim közé. Azóta már kétszer takarítottam örömömben, Daisy-ke kb. a 9. kört futja (ő is örömében nyilván). Szintén örömömben tegnap háromfogásos ebédet főztem, de kb. nagyon sok emberre, így holnapig nem főzök. :) A hűtő dugig van :) Minden akárhonnan való hazaköltözésem után ezt csinálom. Főzök-sütök és mosok rogyásig. Innen (is) tudom, hogy itthon vagyok. És így végre véget ért a három héten át tartó álmatlanság és vergődés az ágyban; a sajátomban este 9-től alszom, folyamatosan reggelig. Mert ami jó, az jó! :) (A lebegés fölött azért elég reális képet nyújt az udvar, ami tele van a pincében és a gondnoki lakásban szétrohadt bútor kupacával; a tujákon nyújtózó két m magas iszapos sávval, vagy az agyagos fűvel, a szúnyogok vastag felhőkben létező seregével, stb...)

Minden új hónap és új elseje egy kicsit tiszta lap is és új kezdet... Hát hajrá július! "Adj lehetőséget a dolgoknak, hogy megtörténjenek! Adj lehetőséget a sikernek, hogy bekövetkezzék! Lehetetlen megnyerni a versenyt, ha nincs bátorságod odaállni a rajthoz, lehetetlen bármiben is győznöd, ha nincs bátorságod harcolni. Nincs tragikusabb, mint az olyan ember élete, aki megálmodott valamit, akiben ott él a becsvágy, de aki állandóan csak vágyakozik, reménykedik, és sosem ad lehetőséget az álmának, hogy megvalósuljon. Egy pislogó álmot dajkál, de nem tesz semmit, hogy a parázs lángra lobbanjon." (Richard M. DeVos)