Mindig érdekes nem civilt picit civil körben hallgatni, mindig van benne egy 'félelem', hogy vajon akit kedvelek 7-10-ig a színpadon, az vajon 7 előtt is olyan-e, hogy érdemes figyelni rá, érdemes a figyelemre? Vágó Zsuzsi sem csalódás, hanem büszkeség. Remek beszélgetős (és érzékeny, őszinte, emberi, sírós) este volt, szintén pár héttel ezelőtt. Rögtön másnap egy hasonlón voltunk, ott Homonnay Zsolt volt a vendég, akiről bár azt hiszem, hogy már szinte mindent tudok, de mégis volt néhány újdonság. Jó kis este volt, csak rövid. A Benczúr Ház díszterme pedig még mindig gyönyörű.