berno

Áldott húsvétot! (Ez még otthoni képem, indulás reggelről.) #Serenade

Azt mondják, a földi boldogsághoz a következők kellenek: legyen kit szeretnünk, legyen mit csinálnunk és legyen miben reménykednünk. Tom Bodett

Az eső csak 'súrolt' ma, újabb remek nap, ma L-bácsival kettesben. 😊

Mai áradó kegyelem 2 montázsban: Ettal: és Garmisch: ... a többit majd jövő héten. Igen, ma mégsem esett... 🙏 sőt a nap is sütögetett, amíg ájulva néztem ezt a 2 csoda helyet és ami még útközben is körbe vett. A hála végtelen bennem, ennél többet most nem is tudok mondani. 🫶🙏♥️ ... és ezt muszáj még megmutassam: nemcsak Bögötén van hegyünk... 🤭🙃

Urunk, Jézus Krisztus, te a halál sötétségébe elküldted világosságodat. A legmélyebb magány örvényében most és mindenkor szereteted elrejtett hatalma lakik, s titkaid közepette a megváltottak allelujáját énekelhetjük. Add meg nekünk a hit alázatos egyszerűségét, mely nem hagy tévelyegni minket, s ha a sötétség és az elhagyatottság óráiba hívsz, amikor minden bizonytalannak látszik, adj abban az időben is, amikor ügyed halálküzdelmet vív, elegendő fényt, hogy téged el ne veszítsünk, elegendő fényt, hogy másoknak is fény lehessünk, azoknak, akik még jobban rászorulnak erre. Hadd világítson be húsvéti örömöd titka, mint a hajnalfény, napjainkba, hadd legyünk igazán húsvéti emberek a történelem nagyszombatjain. Add, hogy a világos és a sötét napokban egyaránt, a mai időkben is, vidáman járjuk utunkat, eljövendő dicsőséged felé. Ámen.

Mai pár órás, 15ezer lépéses erős érintődések München közepén: A nap csak ma sütött, tehát sietni kellett. 🙃🤞 Rengeteg képem és élményem van,  rengeteg helyen voltunk ma (E-nénivel kettesben), ezért úgy döntöttem  hogy a képek feltöltése és a hosszabb beszámoló majd otthon készül el. Igyekszem kevesebbet is nyomkodni, így csak ilyen montázsokat fogok hozni esténként. Azt azért leírom, hogy nagyhéten, főleg nagycsütörtökön ennyi gyönyörű templomban járni és tömjén füstöt szívni az Isteni kegyelem egyik legkivételesebb formája. 🙏 Egy helyről nem is lesz igazán jó fotóm (mert lemerült a telefonom), de a szívembe égett a kép és az érzés, egy igazán megindító keresztút ábrázolást láthattam. A könnyeim gyülekeztek, olyan tapintható volt a fájdalom...

Tegnapi 3 országos és 9,5 órás utam csak villanásokban: Ausztriában át Németországba:

Milyen egyszerűen néz ki, nem igaz? 🙃 Pedig nem túl kényelmes, nagyon ronda és kétes nemzetiségű emberek vannak... aggaszt, hogy semmi bilétát nem kaptam a táskákról és még nem is segítettek... és hirtelen nem tudom, hogy az igazolványos tartómat hova dobtam be, de remélem, hogy megvan... Igyekszem megteremteni a magam jól létét, cserélgetem a maszkot majd, van zeném, könyvem és filmem is, ha akarom. Egyszer aztán fél 8 lesz... 🤞🙏    

Naagyon izgulok...  Nagyon komoly turista anyagom van, Salzburgra majd menet közben fogok felkészülni, arra még van néhány napom. Nagyon kedvelem a vendéglátóimat, de azért izgulok, hiszen más együtt lakni valakivel és más leülni a fűnyírás után fél órára vagy átugrani megbeszélni a horgolást...  Az időjárás nem akarja a szebbik arcát mutatni sajnos...

Eszembe jutott ennek kapcsán egy-két szakma, amiről gyerekkoromban fantáziálgattam vagy szerettem volna. Óvó-tanító néni sokáig szerettem volna lenni meg fodrász. Ezek voltak a gyerekkoriak. Aztán jött a stewardess és/vagy idegenvezető. Majd a szállodásdi, kb. ezzel egyidőben a kertész is. Ehhez képest... Nektek mi volt ilyen? :)

Már a harmadik ilyen 'adás', amit megnézek. :) Pedig egyiket sem akartam eredetileg, mert szegény Lilut nem annyira kedvelem. Az első Polyák Lilla volt, ott inkább azt bírtam, ahogy felsminkelte magát. Ebből kiindulva Balla Esztinél is ez volt a cél, de ott már úgy elkapott, hogy nagyon kellett nézzem. És ez a harmadik. Abszolút háttérzajnak szántam, mert millió dolgom volt pakolás előtt-közben és ez a Zsófi úgy sodort magával, hogy elképesztő. Van benne élet, tudja mit akar, élvezi amit élvez, szóval valahogy így kell(ene)...

Az élet rövid, élj. A szeretet ritka, ragadd meg. A harag rossz, engedd el. A félelem szörnyű, nézz szembe vele. Az emlékek édesek, tartsd meg őket. Pascal Campion

Érdekes beszélgetés, itt-ott kicsit lehet, hogy jobban leül(t), de szerintem érdemes meghallgaltni.

Nagyon szeretem ezeket az adásokat, érdekes ahogy a színészek a színházzal kapcsolatban gondolkoznak, beszélgetnek, mesélnek.