berno

  A 7. fejezetben találunk egy listát, melynek minden egyes darabját érdemes külön megvizsgálni. Minden egyes szava méltó arra, hogy elmélkedjünk rajta, amikor imádkozunk. A Bölcsesség 7,22-nél kezdődik: „ Benne ugyanis lélek van, amely…” – ezután jön a lista, ami felsorolja a kulcsszavakat, melyek a Bölcsesség egy-egy jellemzőjét emeli ki. Így szól: „ Benne ugyanis lélek van, amely értelmes, szent, a maga nemében egyetlen, sokrétű, finom, könnyed, mozgékony, átható, tiszta, világos, sérthetetlen, a jót kedveli, éles, akadályt nem ismer, jótékony, emberbarát, állhatatos, szilárd, bátor, mindenható, mindent lát és áthatja a szellemet, a gondolkodó, a tiszta és a legfinomabb lényeket” (Bölcs 7,22-23). Majd így folytatja: „ Mert a bölcsesség mozgékonyabb, mint bármi, ami mozog, tisztaságánál fogva mindenen áthatol. Hiszen Isten erejének lehelete és a Mindenható dicsőségének tiszta kicsordulása…” (Bölcs 7,24-25).

 # Ezt nagyon szerettem, az első rész egy sorozatból. A szerzők miatt vehettem meg ki tudja mikor. Vacak a cím és a borító is, mert olvasva nem ez volt a benyomásom.

 

  Mindenszentek ünnepe November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel. Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére. „Mindenható örök Isten, te megadtad, hogy egy napon ünnepeljük minden szented dicsőség...

  A bölcs azért lát tisztán, mert tisztán is él. A bolond pedig azért nem lát tisztán, mert őrülten él. Tehát „a törvények megtartása a halhatatlanság biztosítása, s a halhatatlanság eljuttat az Isten közelébe. Így vezet a bölcsesség utáni vágy az uralomhoz” (Bölcs 6,18-20). Tehát a bölcsesség utáni vágy elvezet az Isten Országába. Ez az egyik gyönyörű rész, amikor a Szentírás bölcsessége feltárul előttünk. Ha tehát bölcs akarsz lenni, van egy nagyon egyszerű, hat lépésből álló munkaterved hozzá: 1. Vágyakozz a bölcsességre, 2. szeresd a bölcsességet, 3. tartsd meg törvényeit, 4. így bebiztosítod a halhatatlanságot, 5. ez eljuttat az Istenhez való közelséghez, 6. végül mindez elvezet az uralomhoz, Isten Országába. 

 ... de gyorsan megjöttél!