berno

Igaz, hogy teljesen beszorultunk a lakásba és be kellett kicsit fűteni is, de egészen termékeny délutánom volt.

#szülihét- szombat Közös ünneplés a névnapos Edit nénivel. Finom ebéd a kedvenc bögötei éttermemben, aztán pezsgőzés a szomszédban. Mindenekelőtt tortázás reggeli után.🙏🎂🥂💝 ps: a bögötei emlékek album telitalálat volt. Óriási sikere volt. 💝🙏

Ez bizony kész lett. Még messze nem tökéletes, bontani is kellett, de kész, és saját. Nem sikerült volna a horgolás szakkört vezető mentorom, Edit néni nélkül. 🙏♥️

Álomszép képei lettek a múltkor mutatott új Havasi-tételnek. Nekem még mindig igazán filmzenés. #out of the woods 'Közeleg' A nagy koncertje (december), kell is vennem jegyet még,  pedig tanakodtam ezen már, legutóbb már majdnem túl sok volt az elektronika és a show. Meglátom.

Az eső beszorított a műhelybe... a szezont mindig úgy kezdem, hogy felmérem a muníciót... 🤗🙃🍁🍂🍃🤭

Szabadságos péntek. Vonatozós reggel. Nincs egy pont a felsőtestem jobb oldalán ami nem fáj a tegnapi kezelés óta. Legalább az eső nem esett induláskor. A vonaton persze megint ülnek mellettem végig és még az orrát is fújja, úgyhogy én kb. egyedül a vonaton maszkban ülök. Én sem szeretem, nekem is nyomja a fülemet. Aztán jön egy telefon, hogy keresztapám covidos. Majd valaki elmeséli, hogy van romokban a párkapcsolata (ronda megcsalás) . Majd valaki meghív szülinapi ajándékba egy októberi Jekyll-re. Alig van térerő, sőt leginkább nincs. Dugig az IC-kocsi. Temérdek németül beszélő fiatal lány csak vihog és vihog és egy percre sem hallgatnak el. Akkor az éppen működő Spotify elér a listán ehhez a dalhoz és nem tudok tovább a könyvre figyelni (ez még mindig az a könyv, amit augusztus 4-én hajnalban vettem a reptéren),és néhányszor 3.42 percre kisimul a lelkem. Ami nem rajtam áll, nem tudom megoldani. Mindent nem vehetek magamra. (És ahogy pötyögök, a vállizmaim 'finoman' szúrkálód

Ép testben ép lélek. Gyógytorna előtt beugrottam ide, elcsendesedni egy kicsit és letenni pár gondolatot az Úristen elé a születésnap kapcsán (is). A gyógytorna egyébként olyan ártatlanul hangzik, de nem egy pihentető kis simizgetés. Nagyon is fájdalmas, és bár van eredmény, a kezelések utáni 1-2 napon leginkább beburkolnám magam egy nagy puha és meleg vattabármibe. És közben lassan arra is rájövök, hogy ugyan az izmok merevek és azok tapadtak le és ettől vagyok olyan, amilyen... de nagyon is tudok találni párhuzamot lelki síkon...

Találkozásom Huncut Szilva Herceggel:  Azért el kell mondjam, hogy a Szamos-élmény erősen átalakult az elmúlt év(tized)ek során. Mindig biztosra mehettünk, nem volt gond azzal,  hogy hova menjünk ünnepelni vagy csak úgy, pl. színház előtt. A mai élményem egészen szürreális, hogy mást ne mondjak. 🙉🙈 Nos, kikértem a Herceget és leültem, elhelyezkedtem. Nem olyan régen este 5 körül itt nem igen szokott ennyi szabad hely lenni. Szóval leültem, levettem a fóliát tortáról a tányér szélére tettem. Épphogy elkezdtem ízlelgetni, közben legyeztem a muslincákat (!), amikor egy kezet láttam közeledni... a tányérgyűjtögető fiú odanyúlt és elvette a fóliát...! Pocsék napom volt, így nem kezdtem el reklamálni a modor miatt, hogy a higiéniai dolgokról már ne is szóljak... de azért nagyon megdöbbentem... még az utolsó falatot nyeltem le, amikor már el is vette ugyanaz a kéz a tányéromat... azt már nem is mondom, hogy a házi szörp dl/áron van kiiŕva, de 1 vagy 2 dl-t nem kérhet

Nagyon érdekes dolog történt, egy-két kép egy bizonyos helyről napok óta be-bekúszik. Kerestem valamit a blogban ma délután és szemet szúrt valami a bakancslistámon, 2014. augusztus 10-i bejegyzés:  https://bernoblogja.blogspot.com/2014/08/uticel.html  - nem most volt... Arra már nem is emlékeztem, hogy ezt így leírtam. És íme a megvalósítása 2017. május 6-án (milyen az élet, nem igaz...?):  https://bernoblogja.blogspot.com/2017/05/pemperley.html  (utólag látom, hogy van benne néhány elütés - szokás szerint -, de direkt nem javítom magamat visszafelé) Ez volt az otthontól a legmesszebbi egynapon belül járható utam. Nagyon nehéz volt, nagyon rizikós, közben nagyon kevés időt tudtam ott lenni. Erre nagyon emlékszem. Ahogy az eufóriára is, ahogy ott feltárult előttem az egész kastély. Nagyon szép emlék. Nagyon élénk és nagyon igazi. Most újraolvastam a posztomat, el is érzékenyültem, hogy mennyire igazat írtam magamból magamnak és a képeket is megnézegettem. Álomszerű az egész. Így vissza

 A hétvégén épp nagy rendrakásban (is) voltam, megint a kezembe került A színezős könyvem, de el is tettem, pedig volt egy gondolatom, hogy de jól esne, csak hát mindig az idő, ugye... Egy kis motiváció, a cikk alján pedig egy színezőkönyvet is találtok, ha nem lenne, vagy nincs kedvetek keresgélni pl a Pinteresten.  https://megoldaskozpont.com/szinezes-felnottkorban/?fbclid=IwAR3hA0pP5wbG9yHx0P_Rn_IJ7ANypgKijpAvQ092zsQ9i4LThNeFKftLU2M

Az első:  Ennek itt története van: H-val egy-egy nehéz nap után/alatt/közben szoktuk mondogatni, hogy most aztán már tényleg jól jönne egy igazi mochito vagy egy jó martini... :) Íme a muníció (otthonra :)) használati utasítással együtt. 🙏🥂

Mivel úgy jönnek ki a napok, hogy a 6-os lottó számait a héten akkor húzzák, amikor már 42 leszek, kigondoltam valamit. Persze nem mindenki napi blogolvasó, de szombat estig hátha jártok még erre: küldhettek (az első 6) egy-egy számot és most egy ilyen szelvényt is játékba küldök, amin a blogos (nyerő!)számok lesznek. :) Aztán reméljük a legjobbakat. :) Köszi!

A tavasz csak elmúlást hozhat, az ősz viszont biztosan szívderítő megújulást jelent. Föltétlenül és csak azt. Az ősz feléleszti a szerelmeket, rutinossá és magabiztossá tesz, az ősznek van ritmusa, míg a nyár szertelen, szédült és vágyakozó. A nyár a kötelező nagy érzések évszaka, míg az ősz a spontán és valódi örömöké. Grecsó Krisztián

Edit (néni) napra sokfélével készülünk, ez az egyik: Szombaton ünnepelünk (együtt) és vasárnap el is utaznak és minden reménység szerint jövő tavasszal találkozunk újra... Mindig nehéz az elszakadás. 10 éve vették a házat Bögötén és akkor úgy számoltak, hogy ha 5 évig tudják jól használni, már akkor is nagyon örülnek. 78 és 82 évesek, fiatalabb sajnos senki nem lesz, egészségesebb se és hát a világbéke, az infláció, a pandémia, a rezsiárak, stb... stb miatt végképp bennünk van a félsz, hogy hogy tudunk jövőre újra találkozni - és persze mi is hogy leszünk. Ezért ebből az alkalomból még személyesebb ajándékot találtam ki, mint amúgy is tettem volna. Találtam egy nagy albumot és néhány képet már beletettem indításnak, afféle sorvezetőnek. amik Bögötén készültek, vagy Bögöte van rajta, illetve az ő házuk. Tudom, hogy sokat fényképeztek, mert az elkészült képek mentek Amerikába a legidősebb fiuknak e-mailben. :) A hosszú és hideg télre ezt jó programnak gondolom, feltölteni az

Regisztráltam pár napja egy új online - app-os angol tanulásra, persze elkezdeni nem volt időm és máris rám szóltak. :)

Amikor tipródsz, hogy melyik (1!) könyvet vedd meg magadnak ajándékba és kiderül, hogy nagyon nagy akció van, nem is kicsi, így vehetsz 2 könyvet. :) A csodálatos Cornwall... Ps: a #szülihét-hétfő embermentes nap volt

Hm...

Szeretettel osztom meg, igazán erőt adó, útmutató! #lemondás, fölajánlás, túlélés, el/fönntartás

A hétfőt én szeretném horgolós vagy kreatív nappá változtatni. Vagy legalább embermentes nappá. :) Minden hétfőt. Pont.

Ma szinte alig történt valami úgy, hogy ahogy eredetileg tervben volt. Először is estére volt jegyem a Vígszínház 125. szülinapjára. Menet közben délutánra is lett egy program, mert rájöttem, hogy az évadot én leginkább Zsocival vagy valaki egyéb szívemnek kedvessel kezdeném, nem egy 'idegen' színházban, színházzal. Reggelre már nagyon gyengített a legfrissebb 'vidámnapos eseményem', éreztem, hogy az esti dolog lehet, hogy nem kellene, azért mégse halmozzak és dupla programozzak. Aztán hamarosan még egy dolog jött, keresztanyámék a buszpályaudvaron jöttek rá (Zalakaros felé tartva), hogy valamit bizony bekapcsolva hagytak (konnektor szinten)... és hogy még se melegedjen, nem tudnék-e kimenni. Hát, ez volt 10-kor, épp úgy fájt a hasam, hogy az ágyról sem szívesen mozdultam, mondtam, hogy hétfő este előtt nem fog menni... OK... aztán csak nem volt ez jó érzés, közben meg már morogtam, hogy már megint hogy járok... Mégis meghirdettem az esti jegyemet, hogy lássuk, egyáltal

Íme, az ablakom megint kicsit szebb lett: Meséltem, hogy nagyon nem bírtam, hogy kórókat látok, ha kinézek. 2 muskátlim (bal oldali láda) csodálatos módon feltámadt és rengeteg bimbót duzzasztanak, a középső ládában szinte megőrült az a csalános muskátli-féleség, a jobb széliben viszont már semmi nem maradt - tegnapig.  Nem bírtam tovább. Tegnap délelőtt terven felül kellett Erzsébetre mennem és visszafelé eszembe jutott, hogy szombat délelőtt van, ha a másik megállóba megyek, hátha nyitva találom a virágost. Nyitva volt, tőle szereztem a két Erikát és az (elvileg) évelő szekfűt. Végül egy másik helyen vettem egy másik Erikát is, hogy a két hős muskátlinak is legyen új kis barátnőjük. A két-két Mézikét a széleken visszavágtam és befedtem finoman új földdel, hátha ettől történik valami gyökérből. Ha már így benne voltam, vettem egy zsák virágföldet is, a bentiek közül is néhányan törődésre szorultak, főleg a bentről hazamentett kis nyomorultak, élükön a Ficus Benjamina-val.

 Ez még mindig eszembe jut ezen a napon az események mellett, amit akkori eszemmel szerintem fel sem fogtam. Az összes körülmény nagyon élőn előttem, bennem van:  https://bernoblogja.blogspot.com/2020/09/szeptember-11.html

 Az agyam, vagyis a fantáziám nem épp a barátom, mert olyan képek és álomképek tolulnak fel rendszeresen, mint pl most is, hogy pl. hogy rendezném be a műhelyemet... máskor a kiskertemen agyalok vagy az üzletemen... Rettenet és ugye a Pinterest is ott van, hogy jobban el tudjak kalandozni... Teljesen agyament dolog ilyeneken töprengeni, mert ugye... főleg mostanság... de közben meg ugye van az idézet, hogy: Amit az elme el tud képzelni s hinni tud benne, azt meg is tudja valósítani. Napoleon Hill Szóval, hogy milyen műhelyem lenne... - valami ilyesmi - bár a munkalapom/asztalom jobban (egy másik) ablak közelében lenne és szebbet választanék. ;) De ha kisebb helyben kellene gondolkozni, hát azt is lehet... :) Hinni kell... Hinned kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog légy. Az vagy, amit gondolsz, és csak azt tudod elgondolni, amiben hiszel. Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik. Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek. Ne gondolj a szomorúságra, mert lel

  Aranynapoknak ezt az időt azért neveztem el, mert a szeptember színe az arany. A levegőben apró ragyogó szemecskék tündökölnek, és ha az ember a hegytetőről a síkságra néz, úgy látja, hogy a tájat fénylő aranypor vonja be. A ragyogó ködben, a csillogó párában a kertek lustán pihennek s ettől a szendergő lassúságtól érik meg a szőlő, válik az alma habossá, ízesedik meg a dió, a mandula, az őszibarack és a szilva. Arany mézben úszik a föld és a napfény úgy fénylik, mint a sárga olaj... Reggel tavasz van, délben nyár, este ősz, az akác virágzik, a cinke szól, az erdei pacsirtát egész éjjel hallom a völgyből, olyan ez az idő, mint az egész év összefoglalása, de kimondhatatlan békével és szelíden, mintha bölcs emlékezet képe lenne, s a bűbájos melankóliába feloldaná. Valahányszor az aranynapok elkövetkeznek, én elindulok, hogy létükben részesüljek, mindig kapok valamilyen belátást, mintha az év munkája akkor érett volna meg, és szüretelésre készen állna... Hamvas Béla ~ Aranynapok (Részle

 ... mintha csak tegnap történt volna, pedig már 10 éve, hogy először hazajöttem: https://bernoblogja.blogspot.com/2012/09/az-utazas-napja.html