berno

Edit néniék nyáron nagyon megszerettek egy macsekot, aki a falu egyik macskája - nem az egyetlen -, és nagyon szomorúak voltak, amikor elutaztak. Azóta látom, hogy a macska hol itt tűnik fel, hol ott napozik. Múlt hétvégén leült a teraszon a szarvasunk mellé. Anyukám csak müncheni macskának hívja, pedig pont hogy bögötei. :)

 Nem sok ilyenem van, erre már nem is emlékeztem, hétvégén került elő egy albumból.

 Egy éve ilyenkor, ha kicsit is, de havazott. Eped a lelkem a hóért és tiszta fehérségért. https://bernoblogja.blogspot.com/2021/01/zik-zik.html

 A napokban mutatott készülődés tárgya egy album volt, amely a szüleimnek készült, akik ma 50 éves házasok. Aha, 13-án esküdtek. :) 50 évvel ezelőtt, szombaton és oltári nagy hó volt. A családi ünnepség múlt szombaton volt, az albumot ma vitte a postás meglepődés céljából. Az albumot úgy találtam ki, hogy nagyjából benne legyen az elmúlt 50 év így vagy úgy. Persze nem vagyunk egy fotózkodós család, régebben pláne nem, úgyhogy nem volt egyszerű úgy találni képeket titokban, hogy jól összeálljon. De sikerült. Isten éltesse őket együtt szeretetben, békességben, egészségben, türelemben, sok örömben, jókedvben. 🙏

 #13.  Egy könyv, ami valahogyan kötődik az élethelyzetedhez Mondhatnám azt, hogy ez a cél, úgy kötődik az élethelyzetemhez... Emlékeztetőül a kihívás, bármikor lehet hozzá(m) csatlakozni. Nem a listához nézem a könyveket, hanem a könyvek elolvasása után passzítom hozzá valamelyik kategóriához. https://bernoblogja.blogspot.com/2022/09/konyves-kihivas-2022.html

A legutóbbi - kifelé tartó - repülésem előtt mondogatta itt nekem valaki, hogy jó utat és jó útitársat, stb... és ennek kapcsán meséltem el neki, hogy a elmúlt 11,5 év során talán egyetlen egyszer volt olyan, hogy kedves, illatos és nagyon szimpatikus utas ült mellettem. Amúgy mindig, mindegyikkel volt valami, pedig ez nem két repülés volt azóta és előtte sem.  Az én fejemben is végigfutott nagyon sokszor - persze lehet, hogy nem kellene annyi limonádét olvasni és Hallmark-os filmet se nézni... - hogy annyit vagyok úton, hogy akár mázlim is lehetne az útitársak terén. (Van olyan ismerősöm, aki a 15-ös busz megállójában ismerte meg a későbbi férjét!) Szóval régebben még mentek a fejemben a kis novellák és fantáziálások, de már elengedtem ezeket... Aki valamennyire ismer, tudja, hogy nem bírom a szagos embereket a közelben, vagy ha rám ülnek, ha tízprcenként a vesémbe könyökölnek, stb... Undorodós utazó vagyok, ez van. Egyszer talán vezetek és autóval oda megyek útitársak nélkül, ahova c

Megszámolni sem tudom, mennyi ilyesmi ajándékot készítettem már. Ez bizony egy album lesz... de kinek és miért...? Holnap elmondom. :)

A ma reggeli adag: És nem, nem lesz buli este. Pedig minden egybe esik, ma este lesz a 100. Én, József Attila előadás, Sanyi még egy kicsit, egy dal erejéig színre lép. A tipikus eset, amikor mennék is, meg nem is. Visszaadta a Covid előtt az előadást, még pont egy olyanra volt jegy, amelyik sorozatban már nem akart játszani... Nem köszöntem el ettől a szívemnek kedves előadástól úgy, hogy még ő volt József Attila. Tavaly megnéztem Szemenyei Janival, de több ilyet nem teszek. Közben a Magyar musical napja van. Hát ilyet... pedig mi lenne méltóbb ünneplés, nem igaz? - így marad a YouTube-ról nézés vasalás közben. Jövőre talán eszébe jut valakinek, hogy erre a napra csináljon egy nagy gálát, tele magyar musical-ekkel.

Teljesen megértem medve barátaimat, legszívesebben én is ezt csináltam volna ma... csak én q barlangomban... 🙃🤭