Önkéntes

Vergődöm egy ideje sok dolog között és már egy ideje érlelődik bennem, hogy keressek közösséget, új kapcsolódásokat hasonló értékek mentén. Hónapok óta nekem jön a NEK-önkéntes (Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus) hirdetése hol innen, hol onnan, ahogy az egész kongresszus. A pápai misére az egész családot (mármint anyukámat és keresztanyámat) beregisztráltam, mert úgy éreztem, hogy ez a legkevesebb. Aztán azt éreztem, hogy nekem ez nem elég, ezért elgondolkoztam, hogy hova vegyek jegyet. Aztán nekem jött egy ma reggeli idézet,

majd addig kavirnyáltam a weblapon, amíg büszke regisztrált önkéntes lettem és kiválasztottam több rendezvényt, feladatot, amit szívesen vállalnék. Persze a legtöbb hétköznap lesz, és ez egy olyan program, feladat, egyfajta tanúságtétel, amiért jó szívvel be fogom áldozni a szülinapi szabadságokat, vagy annak egy részét. Most ennek van az ideje, ez az én (fel)vállalásom. A kongresszust tavaly már elhalasztották, bízunk benne, hogy idén talán megtartható lesz, nagyon úgy készül az egyház.

#Önkéntesnek lenni jó