Ha nem szeretlek, nem tudom ki vagy …
Ha nem szeretlek, sohasem látom meg, ki vagy Te! „Szívvel látni” nem azt jelenti, hogy nem látom a hibáidat, esendőségeidet, néha még a legtaszítóbb, legmegvetendőbb tulajdonságaidat is. Nem azt, hogy nem látom meg a „gonoszságodat”, amitől, mint minden ember, te sem tudtál vagy nem akartál megszabadulni – hanem azt, hogy mindezeknél följebb is nézek benned, és tudom, hogy több vagy, mint a démonaid! Nemcsak ravasz vagy, hanem igaz is. Nemcsak nagyravágyó, hanem az is, aki emiatt szerencsétlen lesz. Nemcsak gyenge, de nagy ritkán bámulatosan erős is. A gyilkosban ott van a rémült áldozat, s lelke legmélyén a jobbá válás kényszere. A hiú sikerhajhászban a boldogtalanság és az elkerülhetetlen kudarc. És ott van mindenkiben a megtisztulás lehetősége. Még a megállíthatatlanul zuhanó emberben sem csak azt látom, hogy a poklok fenekén köt majd ki, hanem azt is, hogy kimászik majd onnan valahogy. Ha azt mondjuk, „reálisan” látunk valakit, illúziók nélkül, az azt jelenti, hogy nem szeretjük. „Reálisan” a szeretet nem egyéb, mint illúzió. Lehet úgy is mondani, hogy „szép illúzió”, lehet úgy is, hogy „hülyítjük magunkat” – de ennek a mai világszemléletnek, akárhogy fejezed ki magad, az a lényege, hogy a szeretet irreális állapot.
Ezzel szemben, ha csak egyszer is sikerült már a „szív szemével”
látnod, azt tapasztaltad, hogy bár ez Egyetlen Szem, mégis kettősen lát – egyszerre látja a hitványt és a magasztost, a benned lakó istenit és gyarló emberit. Látja nemcsak azt, hogy ki vagy, hanem azt is, hogy ki leszel. Vagy még inkább, hogy kivé kellene lenned…..
Müller Péter
SzeretetKönyv ( részlet )
http://mullerpeter.hu/2015/04/15/ha-nem-szeretlek-nem-tudom-ki-vagy/
Ha nem szeretlek, sohasem látom meg, ki vagy Te! „Szívvel látni” nem azt jelenti, hogy nem látom a hibáidat, esendőségeidet, néha még a legtaszítóbb, legmegvetendőbb tulajdonságaidat is. Nem azt, hogy nem látom meg a „gonoszságodat”, amitől, mint minden ember, te sem tudtál vagy nem akartál megszabadulni – hanem azt, hogy mindezeknél följebb is nézek benned, és tudom, hogy több vagy, mint a démonaid! Nemcsak ravasz vagy, hanem igaz is. Nemcsak nagyravágyó, hanem az is, aki emiatt szerencsétlen lesz. Nemcsak gyenge, de nagy ritkán bámulatosan erős is. A gyilkosban ott van a rémült áldozat, s lelke legmélyén a jobbá válás kényszere. A hiú sikerhajhászban a boldogtalanság és az elkerülhetetlen kudarc. És ott van mindenkiben a megtisztulás lehetősége. Még a megállíthatatlanul zuhanó emberben sem csak azt látom, hogy a poklok fenekén köt majd ki, hanem azt is, hogy kimászik majd onnan valahogy. Ha azt mondjuk, „reálisan” látunk valakit, illúziók nélkül, az azt jelenti, hogy nem szeretjük. „Reálisan” a szeretet nem egyéb, mint illúzió. Lehet úgy is mondani, hogy „szép illúzió”, lehet úgy is, hogy „hülyítjük magunkat” – de ennek a mai világszemléletnek, akárhogy fejezed ki magad, az a lényege, hogy a szeretet irreális állapot.
Ezzel szemben, ha csak egyszer is sikerült már a „szív szemével”
látnod, azt tapasztaltad, hogy bár ez Egyetlen Szem, mégis kettősen lát – egyszerre látja a hitványt és a magasztost, a benned lakó istenit és gyarló emberit. Látja nemcsak azt, hogy ki vagy, hanem azt is, hogy ki leszel. Vagy még inkább, hogy kivé kellene lenned…..
Müller Péter
SzeretetKönyv ( részlet )
http://mullerpeter.hu/2015/04/15/ha-nem-szeretlek-nem-tudom-ki-vagy/