Nosztalgia színház - Nyomorultak
Szerintem nincs olyan, aki a Nyomorultak-at nem szereti, akár könyvben, akár filmben vagy musicalben.
A könyvet annak idején középiskolában olvastam ki az érettségi szünetben. Finom, melengető május volt, ültem a házunk bejáratánál a lépcsőkön (amíg át nem fordítottuk a bejáratot, imádtam ott ülni) és nem tudtam letenni a könyvet.
Később nem tudom, hogy mi jött nekem előbb, a film vagy a musical vagy csak egy dal. Nagyon sokat kellett várnom arra, hogy színpadon lássam - a Madách első bemutatójánál még nem voltam Pesten, később pont nem voltam, olyan dvd-ket néztem a régiből, hogy erősen ki kellett találni, hogy a vhs-ből digitalizált csíkos, recsegő-ropogó felvételen kit látni. Az előadást színpadon így Angliában láttam először, nem is egyszer. Káprázatos volt, nem is tudom, hogy tudtam hazamenni. :)
Linkelem az első ilyen találkozásom emlékét:
Aztán itthon is láthattam először egészen Kecskemétig mentünk, aztán jött végre a Madách. Áprilisban is láttam volna, csak hát ugye... Pedig annyira ritkán adják, nem is értem, miért nem lehet rogyásig műsoron. Kellene, nagyon kellene. A könnycsatornáimnak is. :)
Kecskeméten 2010-ben mutatták be, van egy nagyon jó medley Feke Palival: https://www.youtube.com/watch?v=CdbJ8NayrKI
A 2012-es film is nagyon jó, vonultunk rá a moziba és alig bírtunk kijönni.
Nem igazán találni a legjobb szavakat rá, de a koncert verziója is emberfeletti. A 25 éves jubileumi nagyon jó, de a 10-es. A 25-öst a napokban találtam meg a dvd-k között, nem is emlékeztem már rá. Azóta nem jön ki onnan....
10 éves: https://www.youtube.com/watch?v=0c2sx47p31M
25 évesből egyetlen dal, amit szerintem mindenki rajongásig szeret: https://www.youtube.com/watch?v=K5PzJhU8iI0
Az egész történet és előadás magával sodor, az elején az ember feszülten ismerkedik mindenkivel, az első felvonás végén ha minden klappol szerintem az egész színház indulna a barrikádra, sajnos jön a szünet és utána az ember szinte a végéig levegőt sem vesz annyi érzelem és erő következik, és fájdalom.
Szóval nézzétek, hallgassátok.
Még idetenném a saját korábbi posztjaim linkjét, magam is meglepődtem némelyik esetében.
2016. (épp bemutatták a Madáchban, én még Angliában voltam akkor): https://bernoblogja.blogspot.com/2016/09/nyomorultak.html
2012. (erre végképp nem emlékeztem, hogy kint így láttam először; ekkor volt az első hazatérés): https://bernoblogja.blogspot.com/2012/08/bucsuajandek-2.html
A kecskemétiről nem fogok találni sajnos semmit, az még a blog előtt volt, ha írtam is a fórumba (bár szerintem akkor már nem fórumoztam), már nem kerül elő.
Utólag azt is látom, hogy néha annyi az érzelem és akkor a katarzis, hogy nem tudok írni róla, pl utólag látom, hogy a novemberi előadásról sem írtam bővebben, néha meg az történt, hogy nem címkéztem a posztot és most már nehéz megkeresni, 7000 felé robog a posztok szám a blogban. Ha majd újra hozzáférek a színházas mappámhoz, készítek a jegyek segítségével egy kis (óriási) statisztikát.
A könyvet annak idején középiskolában olvastam ki az érettségi szünetben. Finom, melengető május volt, ültem a házunk bejáratánál a lépcsőkön (amíg át nem fordítottuk a bejáratot, imádtam ott ülni) és nem tudtam letenni a könyvet.
Később nem tudom, hogy mi jött nekem előbb, a film vagy a musical vagy csak egy dal. Nagyon sokat kellett várnom arra, hogy színpadon lássam - a Madách első bemutatójánál még nem voltam Pesten, később pont nem voltam, olyan dvd-ket néztem a régiből, hogy erősen ki kellett találni, hogy a vhs-ből digitalizált csíkos, recsegő-ropogó felvételen kit látni. Az előadást színpadon így Angliában láttam először, nem is egyszer. Káprázatos volt, nem is tudom, hogy tudtam hazamenni. :)
Linkelem az első ilyen találkozásom emlékét:
Aztán itthon is láthattam először egészen Kecskemétig mentünk, aztán jött végre a Madách. Áprilisban is láttam volna, csak hát ugye... Pedig annyira ritkán adják, nem is értem, miért nem lehet rogyásig műsoron. Kellene, nagyon kellene. A könnycsatornáimnak is. :)
Kecskeméten 2010-ben mutatták be, van egy nagyon jó medley Feke Palival: https://www.youtube.com/watch?v=CdbJ8NayrKI
A 2012-es film is nagyon jó, vonultunk rá a moziba és alig bírtunk kijönni.
Nem igazán találni a legjobb szavakat rá, de a koncert verziója is emberfeletti. A 25 éves jubileumi nagyon jó, de a 10-es. A 25-öst a napokban találtam meg a dvd-k között, nem is emlékeztem már rá. Azóta nem jön ki onnan....
10 éves: https://www.youtube.com/watch?v=0c2sx47p31M
25 évesből egyetlen dal, amit szerintem mindenki rajongásig szeret: https://www.youtube.com/watch?v=K5PzJhU8iI0
Az egész történet és előadás magával sodor, az elején az ember feszülten ismerkedik mindenkivel, az első felvonás végén ha minden klappol szerintem az egész színház indulna a barrikádra, sajnos jön a szünet és utána az ember szinte a végéig levegőt sem vesz annyi érzelem és erő következik, és fájdalom.
Szóval nézzétek, hallgassátok.
Még idetenném a saját korábbi posztjaim linkjét, magam is meglepődtem némelyik esetében.
2016. (épp bemutatták a Madáchban, én még Angliában voltam akkor): https://bernoblogja.blogspot.com/2016/09/nyomorultak.html
2012. (erre végképp nem emlékeztem, hogy kint így láttam először; ekkor volt az első hazatérés): https://bernoblogja.blogspot.com/2012/08/bucsuajandek-2.html
A kecskemétiről nem fogok találni sajnos semmit, az még a blog előtt volt, ha írtam is a fórumba (bár szerintem akkor már nem fórumoztam), már nem kerül elő.
Utólag azt is látom, hogy néha annyi az érzelem és akkor a katarzis, hogy nem tudok írni róla, pl utólag látom, hogy a novemberi előadásról sem írtam bővebben, néha meg az történt, hogy nem címkéztem a posztot és most már nehéz megkeresni, 7000 felé robog a posztok szám a blogban. Ha majd újra hozzáférek a színházas mappámhoz, készítek a jegyek segítségével egy kis (óriási) statisztikát.