Múlt szombat - csodás nap Doverben
Múlt szombaton egy igazán nagyon-nagyon csodás napom volt Doverben, ahogy most visszanéztem a képeket és próbáltam válogatni (és törölni belőlük - sikertelenül) még saját magamat is megirigyeltem. :)
Doverben már voltam egyszer és mostanában olyan sokszor jutott eszembe, hogy muszáj volt... Akkor nem mentem végig a fehér sziklákon, mert a város másik végében lévő várhoz volt tagságom, de most a világítótoronyhoz volt/van és ehhez a részhez és naná, lett egy újabb stemplim. :)
Szóval a múlt szombatot megelőző héten folyton beugrott egy városrész és a nóta is... Szóval muszáj volt... Az idő is gyönyörű volt, teljesen hihetetlenül gyönyörű az egész.
Nem tudom ragozni, már megint sziklák és víz és fűszál és én és a cipőm. :)
Nagyon nagy emelkedők és lejtők voltak és most éreztem igazán: hogy ahova érdemes eljutni, oda nincs rövidebb út. :)
Kivételesen kaptok néhány szelfit is - hogy megismerjetek még... :) DE igazából nem emiatt, hanem hogy én is elhigyjem, hogy ott ülök a szikla szélén szédítő magasságban és nem kicsi szélben. :)
Látszólag sok az egyforma fehér szikla, de nekem különlegesek és mind más és másik érzés volt, valamiért akkor ott is fontos volt, tehát meghagytam őket.
Szóval az egy IGAZÁN JÓ nap volt. :) Hálás vagyok érte.
https://goo.gl/photos/jDWk1uRghfUZM9JZ8
Éééés, végre van világítótornyos mécsestartóm. Elengedhetetlen volt :) Egész Cornwall-ban ilyet akartam, és nem volt, a fehér sziklák végében végre találtam.:)
Remélem messzire látszik majd a fénye... ;)
Doverben már voltam egyszer és mostanában olyan sokszor jutott eszembe, hogy muszáj volt... Akkor nem mentem végig a fehér sziklákon, mert a város másik végében lévő várhoz volt tagságom, de most a világítótoronyhoz volt/van és ehhez a részhez és naná, lett egy újabb stemplim. :)
Szóval a múlt szombatot megelőző héten folyton beugrott egy városrész és a nóta is... Szóval muszáj volt... Az idő is gyönyörű volt, teljesen hihetetlenül gyönyörű az egész.
Nem tudom ragozni, már megint sziklák és víz és fűszál és én és a cipőm. :)
Nagyon nagy emelkedők és lejtők voltak és most éreztem igazán: hogy ahova érdemes eljutni, oda nincs rövidebb út. :)
Kivételesen kaptok néhány szelfit is - hogy megismerjetek még... :) DE igazából nem emiatt, hanem hogy én is elhigyjem, hogy ott ülök a szikla szélén szédítő magasságban és nem kicsi szélben. :)
Látszólag sok az egyforma fehér szikla, de nekem különlegesek és mind más és másik érzés volt, valamiért akkor ott is fontos volt, tehát meghagytam őket.
Szóval az egy IGAZÁN JÓ nap volt. :) Hálás vagyok érte.
https://goo.gl/photos/jDWk1uRghfUZM9JZ8
Éééés, végre van világítótornyos mécsestartóm. Elengedhetetlen volt :) Egész Cornwall-ban ilyet akartam, és nem volt, a fehér sziklák végében végre találtam.:)
Remélem messzire látszik majd a fénye... ;)
