berno

Hangolódjatok, hétfőn kezdődik a Munkahelyi boldogság nemzetközi hete! https://weekofhappinessatwork.hu/ Én két nap szabadsággal nyitok (és marad három év végéig 🥴), biztos ami biztos. 🤭

'Órákig' kerestem és válogattam a mintákat és a fonalakat, hogy elkezdjek a hétvégén egy új kendőt még az őszre, közben majdnem kész vagyok valamivel, csak még kell egy szakköri óra Edit néninél a szomszédban - még épp időben, mert egy hét múlva visszamennek Münchenbe, és marad a reménység, hogy jövőre velük ugyanott... 🙏

 4 éve ilyenkor a repülőn ültem és nem láttam a könnyeimtől, annyira élénken él bennem az a nap ma valahogy egyvégtében eszembe jut (ez is). Most belenéztem a blogarchívumba, hogy megnézzem, mit is írtam ott... és van egy hét szünet, fura. Később valamennyit pótoltam, de valahogy van ott egy hiány - nem is értem. Viszont találtam ott kincset, ez akkor is eléggé összefoglalt mindent: Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, az sosem lesz elég. Dan Millman Éééés, találtam ott valamit, ami most még jobban ül, alig egy héttel a pápai találkozás után, szülinap előtt pár órával. Ki is nyomtattam, azt hiszem ez lesz a 'jövő évi' kapaszkodóm, beteszem a naptárba, hogy mindig kéznél legyen, ha épp megfeledkeznék... https://bernoblogja.blogspot.com/2017/09/egy-hete-repultem.html

 Valami tényleg történt a NEK-en, mert annyira csak 'voltam' a héten, és csak el-elkalandoztam, hirtelen lett péntek, stb... Máskor már sokkal jobban készültem a szülinapomra is, most meg valahogy csak úgy 18 lett-lesz. Be-bekúszik ez-az, közben mindig rámegyek valamelyik misére és dalokra a múlt hétből vagy újra elolvasok valamit a HungExpo-s dolgokkal - és akkor megint olyan tök jó. Kínlódom a türelmetlenségemmel és hogy a világ nem akar hozzám lassulni. Sorra néztem a héten minden képet és mindig találok újabbakat. :) Aztán persze belefutottam az online Bónum-on a szombati nagymisébe, tényleg mekkora ezt még így is látni. Aztán elém jön a kép, hogy amikor kivetítőre is néztem a Kossuth téren és a Himnusz alatt láttam lengeni a zászlót, körbenéztem, hogy vajon melyiket veszi a kamera, mert a nagy felvont meg sem mozdult... aztán fölnéztem és ott volt előttem egy és olyan finoman fújta a szél, mintha az nem is a szél lenne, hanem valakinek az lett volna  a  külön dolga, hogy a

Kőszínházi szezonnyitás  főleg ami a prózát illeti. Már rég szerettem van ezt az előadást, mert annyian dicsérték korábban. Benedek Miklós ugye egy darabig egyáltalán nem lépett színpadra, aztán tavaly novemberben már volt rá jegyem,de vissza kellett vinni a lezárások miatt. Benedek Miklós és Fesztbaum Béla brillíroztak. A második részben jött Csőre Gábor és Lukács Sándor, tyű, micsoda játék volt ott! Tornyi Ildikót nem mindig bírom,de fürdött ebben a darabban egyedüli nőként - ennyi tehetséggel a színpadon. 🎭🙏👏 A tapsrendnél mélyen megindító volt, ahogy a két nagyöreg együtt hajolt meg, ahogy egymásra hunyorogtak, nagyon jók voltak végig. Zseniális ötlettel megírt játék a játékban. Sajnos sok volt a krákogó, miért nem maradnak otthon...?! - kitartóan végig maszkoltam,pedig meleg is volt, viszont páran hasonlóan gondolkoztak (pl. Az egyik szomszéd is) Szeretném,ha újra csak védettségivel lehetne menni... Ja,és az örök témám, 2 méteresen miért ül be valaki a 6. Sorba? Ráadásul rövid

Valamelyik reggel fotóztam ezt, de ma sem állt sokkal jobban/rosszabbul a helyzet, ez a tér nehezebben adja meg/vissza magát... 🤔  Hasonlóan érzek én is, hiányzik az a sok jó dolog,amiben múlt héten részem volt.

A legédesebb ajándék címe szerintem már most garantáltan Micike kisasszonyé, aki még nincs  4 éves, viszont már ovis. 😊🌺😍👏 Szerintem minden stimmel, de azért írom: maci, szivecske, szivárvány, napocska, madarak és szivárványos (!) torta.

Nagyon nagy meglepetés, erről a könyvről még nem is hallottam, Zéné pedig egészen Pannonhalmáig ment érte. 😍🙏😉 a medvék száma jelentős... 🤭

Az első kép jó egy hete a lépcsőházban készült, ami még mondjuk (majdnem oké), a második viszont a Víg-ben ma este.

Nem vagyok egy kifejezetten irigy ember, de azért amikor ma délután valaki vigyorogva azt mondta, hogy szabin leszek jövő héten, mert nászútra megyek TOSZKÁNÁBAAA (esküvő októberben és lakodalom jövő szeptemberben!)... akkor úgy vettem két mély levegőt... majd valahogy gratuláltam..... igazából nem ő tehet róla, hogy én besz@i vagyok a Covid miatt 2 éve elindulni... akár oda, akár máshova... 🥴

 Tudom fokozni a csoportképeken engem keresést... :) 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus / nek2021 1 n   d r d g ó .    ·  Köszönjük a munkátokat! „Nagyon fontos számunkra, hogy egy összetartó közösséget építsünk és a közös munka során az önkéntes szolgálattevők is töltekezhessenek. Előfordulhat, hogy egyeseket kicsit kimozdítunk a komfortzónájukból, de ennek megfelelően talán még több élménnyel és tapasztalattal gazdagodva térnek majd haza” – mondta Perényi Szilvia. (azt én sem értem, hogy miért nem középre állítottak, hogy a kereszt előtt legyünk...)

 Mivel nyilvános lett a fotó - de azt nem mondom meg, hogy hol és nem mutatom a szemben lévő verziót -, én is megosztom.

Sokat gondolkoztam azon, hogy hol vagyok ebben az önkéntességben, mit kaptam, mit vártam, stb... Menetközben több dolgot is megosztottam ezzel kapcsolatban, a csalódásokat sem hallgattam el, és nem azért, mert minden jó, ha jó a vége, de tényleg nem bántam meg egyetlen vállalást sem ebben az időben, még akkor is, ha néha tényleg nagyon nehéz volt várni, tenni, mosolyogni, stb... A másik posztban már írtam, hogy át kellett/lehetett venni két csomagot, amelyek ezeket tartalmazták többnyire, amiket itt lent mutatok. A díszoklevél és a levél akkor is jól esik, ha ez formacucc, de akkor is nagyon szép tárgyi emlék és fontos. Nagyon fontos. Reggelre sok gondolat kavargott a fejemben és az álmosságtól tántorogtam a fürdőszoba felé, amikor elindult bennem egy dallam, de az is lehet, hogy már így ébredtem, Ati szombati (és keddi) dalából van, ha majd fent lesz YouTube-on vágva, fogom mutatni. "Köszönöm jó Uram, köszönöm énekkel! Köszönöm jó Uram, hogy ve

 Nagyon gazdagító, lelket erősítő és elgondoztató napokon vagyok túl, amire a koronát a tegnapi nap tette fel. Persze totál fáradt is vagyok, ezért tegnap már nem is bírtam ezt a posztot megírni. Most megpróbálom egy nap ülepítés után idepötyögni amit amúgy lehetetlen szavakba formálni. A tegnapi nap nagyon korán indult - szintén nagyon kevés alvással - , 4-kor keltem és fél 5-kor már az ajtómat zártam, hogy fél 6-ra az Önkéntes Központban legyek - Műjégpálya - egy gyakorlatilag lezárt városban. Hogy mi vitt előre...? - nem a lábaim az biztos, amiken már addigra két napja álltam és jártam folyamatosan.  Eredetileg ugye ez úgy lett volna szabadnap, hogy a saját regisztrált jegyemmel veszek részt a szentmisén - külső szektorban, a térképet nézve a Kodály körönd magasságában... Ami azért annyira még sem tetszett, főleg hogy előző nap gyalog felmértem, hogy ez mit jelent távolságban... ;) Így kockáztattam és odaföntre bíztam a döntést... - utólag ezt már könnyű így leírni... Szóval fél 6 e

A tér, amelyhez annyi élményem fűződik az elmúlt kb 10 napban - így festett tegnap délben és innen nézhettem A pápai misét is:  és így nézett ki délután 4-kor bontás közben:

Ezen a különleges dátumú évfordulón és amikor átfordult az idő az utolsó negyvenes hetembe megint rengeteg ajándékot gyűjtöttem. Szinte utolsó pillanatban vállaltam mégis a mai műszakot a Kossuth téri nagymisét. Fél 11-re kellett menni de már odaértem 10 előtt és valamikor 8 előtt jöttem el (be kellett szállni negyed 7-kor egy másik műszakba is, mert alig voltak - mécseseket osztogattam és ministráns csomagot) és bár már nagyon fáradt voltam, mégis beálltam a körmenetbe és meg sem álltam a Hősök teréig. De menjünk sorba: Reggeli gyülekezés az Önkéntes bázis előtt (aminek ma a Szamos adott helyet). Nagyon sokat kellett ma várakozni, nagyon meleg is volt, a délelőtti tűzszerészeti vizsgálat nagyon elhúzott és minket is át kellett világítani (pont arra vártunk, amikor megjelent mellett Pindroch Csaba, aki ma konferáló volt, tök magas - jóval magasabb, mint Ati). Tök jó helyünk volt, a belső részen kellett ügyködni. Berni gyorsan beállt a B1-hez. :) A még üres nézőt

Tegnap az indulás előtti utolsó wc-körből tartottam az irodában felé, amikor valaki elvágtatott előttem (amúgy egy kemény lány), és egyszercsak megállt és ragyogó arccal azt mondta: Csak nem?! Hát, de! - válaszoltam. Mire ő: Én meg énekelni fogok a pápai misére előtt.

Ha láttok önkéntest a pólójában a városban és érdekelne, hogy kit láttok a póló bal ujján, elárulom, hogy ki ő: https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/pio-atya-az-onkentes-programunk-vedoszentje-0

Nem semmi volt a mai - tegnapi - hosszú műszak.  Egy óra híján teljesítettem a mai kötelező munkahelyi munkát, hajnalban ugye már a központban voltam a szép madzagért és éjfél előtt 7 perccel itthon is voltam. :) Ezt nagyon vártam, mert erre amúgy is szerettem volna menni - nézőként - de mivel ifjúsági program, a rendszer a 30 feletti regisztráltakat eleve elutasította a foglalásnál. 2 után újra végigjártuk az Arénát és környékét, csak ezen a részlegen volt 50 körüli önkéntes és nagyon sok részleg volt. Azért van annak egy hangulata, amikor ennyi egyenpólós együtt vonul. :) Elvesznek az arcok, csak az egyen/formaruha van. Szeretem ezt. Ugyanaz a koordinátor srác volt, aki a formaruha beosztást is szervezte, őt bírom, mert törődik az önkénteseivel, csak futni láttam és mindenhol ott volt. És ahányszor elment előttünk, mindig megkérdezte, hogy van-e még vízünk - a végén pedig elküldte, aki holnap hajnalban megy műszakba, vagy már lenyomta 6-tól a Hungexpo-t - (Alkohol és műan

Jó egy hete izgalommal várom, hogy hogyan alakul át a tér, ami körül annyit járok. Nem találtam a korábbi fotókat, de az utóbbi napokon is nagy varázslatok történtek. És délután, műszak közben jött az e-mail, hogy mehetek holnap is, nagyon szerettem volna, ha bejutok. Igaz, hogy így nem jutok ki a Margitszigetre az Eucharist & Mező Misi koncertre, de minden nem megy, ők még fognak máskor is muzsikálni, dicsőíteni.

  A hit napja a mai, sokat merengtem ezen, hogyan lehetne ezt ma minél jobban megélni és erős hittel végigcsinálni. Ma indul a háromnapos legigazibb része a NEK-nek, ha sikerül, most sokszorozom meg az eddigi - 14 - önkéntes óráimat, ha pedig nem, akkor magánemberként ott leszek minél több helyen, maszk és fertőtlenítő társaságában. Izgatott a lelkem, nagyon várom. Bántott már, hogy a nyakpántom nincs meg, nem csak azért, mert nagyon szép, hanem mert ez a része az egész önkéntes csomagnak, ami úgy lesz emlék, hogy nem a szekrény hátuljában lapul. Hajnalban felébredtem és azon gondolkoztam, hogy mit tudnék tenni... Felkeltem jóval korábban és elmentem újra az Önkéntes központba, hátha... és hát na, kérjetek és megadatik. Volt már nyakpánt, kaptam egyet és reggel óta itt nézegetem az asztalomon és a kollégák is örömmel gyűltek körém megcsodálni. Egyébként csodálatos, ahogy ez az ökumenikus főosztály kezdettől mellettem állt és kíváncsian érdeklődött minden körben, amikor tudták - mindig

A nagy lelki töltődés és szárnyalás közben persze vannak nehézségek is, mély szomorúságok. Tegnap napközben láttam meg egy feketébe forduló profilképet és szinte rögtön tudtam, hogy mi lehet az ok, de nem akartam megtudni. Nem hívtam el az otthoniakat és nem akartam utánakérdezni sem, sehol. Most, egy egynapos hordozás után mégis leírom és szentelek az emlékének egy posztot.  Ő itt a kedvenc óvónénim. Nem volt, hanem ő az. A legjobb volt a területén, főleg nekem, aki az összes szorongását már az óvódában megkezdte, ami nála egy évre megenyhült, megnyugodott. Ő volt mindig a nagycsoportosok óvónénije, Mária néni. Hogy pont tegnap, a névnapján, Kisboldogasszony ünnepén, Szűz Mária születésnapján történt - nem is kell magyarázni. Engem csak Kiscsillagomnak hívott, meg még többeket is, ezért otthon csak Kiscsillagnak hívtuk mi is - magunk között. Egy csillaggal, egy angyallal több van az égben. nyugodjon békében. Szerintem az egész Bögöte és környéke gyászolja. A fia egy évvel fiatalabb ná

 Reggel nehezen találtam öltözetet magamnak, végül megakadt a halványlila ruhámon a szemem és eszembe jutott, hát persze, hiszen a remény napja van, a lila pedig a remény színe. Ennek tudatában vagyok ma ezzel egy. A villamos egy konvoj mellett haladt el és a könnyem is kicsordult, mert katonai rendészet, mentők, rendőrök kísérték a Hungexpo-ra tartó egyházi résztvevőket. (Rengeteg bíboros, egyházi vezető van jelen a kongresszuson, és a mai világban nézve nagyon veszélyes egy ilyen vallási rendezvény... tegnap is ezt éreztem a saját bőrömön keresztül is - sajnos.) A Laudes nagyon szép volt, nagyon megérintett, eltalált. Ezt kell szem előtt tartanom. Az első előadó a nigériai bíboros. Nagyon erős előadás. (Itt jut eszembe, hogy leírjam, hogy mindig lenyűgöznek a szinkrontolmácsok, most is ezt érzem. Egytől eltekintve egész héten csodálatosan dolgoztak, szépen, érthetően adják vissza az elmondottakat, pedig könnyen elveszhetne a karizma. Vannak persze előre leírt előadások és akkor érezh

 Ma aztán két helyen is tarolhattam. :) Volt egy bejárása a pénteki Arénás Forráspont rendezvénynek, amiből túl sokat nem fogok látni, de amúgy megnézem az Aréna olyan helyeit, amit máskor nem. :) Ez egy elég fura csapat lesz (megint), igyekszem észben tartani, hogy nekem itt nem kell szervezni ... A másik műszak pedig az Erkel Színházban volt, az esti kultúrprogram - 100 tagú cigányzenekar -, 2 óra köszöngetés és mosolygás, majd 'integetés'. Ez egy jó csapat volt, itt beszélgettek és bemutatkoztak az emberek, egy fél órát bemehettünk a koncertre is (II. emelet - lépcső). Az egyik lánnyal olyan jól elbeszélgettünk és végig az volt az érzésem, hogy már valahol találkoztunk, tuti. Mázlim is volt, mert kispestiek, így hazahoztak engem is. Aztán volt sok rendőr, szimatos kutya, bíboros és zsinórosfüles emberek, érdekes volt kicsit kulisszát is nézni. A hab a tortán, hogy nincs NEK-es madzag a kártyámon, és a helyszínen sem volt, így aztán kénytelen voltam a munkahelyit rátenni... R

  Egyébként még mindig dúdolgatok és mennek a lelkemben a sorok. Nagyon jó érzés, abszolút töltve vagyok. 🙏💝

 A tegnapi imaest után nehezen ment az alvás és túl korán lett reggel. A türelem napja nem indult türelemmel, munkahelyi összezördülés, lemaradás a reggeli imáról és még az első előadásból  alig láttam valamit. Ez utóbbi mindenképp pótolni kell, nagyon érdekes dolgokat mondott nagyon belekúszott a Covid - de mégis jó, hogy ezt sem hagyták ki - eddig ezt alig hallottam az elmúlt napokban. Akárhogy is, a türelem az egyik legnehezebben gyakorolható erény. Hallgatva az első előadást, újra fel kellene kelnem ma reggel és újra elkezdeni a napot... Mosolygós mianmari bíboros atyát érdemes meghallgatni-nézni, de addig is:  https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/turelem-szentlelek-ajandeka Utána egy érdekes előadás jött, bár csak a végét tudtam követni, csodálatos volt, ahogy a végén kihívta a fiatalokat a kereszt elé, és ők térdelve fogadták a bíborosi áldást.  https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/az-ur-pizzeriaja https://www.youtube.com/watch?v=-EU6BPUA0eY

 Íme, ő az: és róla egy-két kis írás, érdemes megnézni a többi videót, csatornáit is. https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/isten-szepsegenek-felfedezese?fbclid=IwAR16LCARI7x8bnrWLpjhce9Ey644Uxk-TdxkpsEpOqI7asjltY-rXWsPsss https://www.magyarkurir.hu/hirek/uzenet-nemetorszagbol-johannes-hartl-teologus-filozofus-az-imadsag-mindennek-fenyt-ad és erről beszél kedden:  https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/isten-megerdemli-tolunk-telheto-legjobbat

 Végre szereztem ilyeneket is. :)

Íme, itt voltam fél 8-tól jó két órán át. Hogy mennyire eltalált és mennyire hálás vagyok ezért a két óráért, azt nem tudom elmondani. Sokat sírtam, sokat énekeltem és csak pislogtam az ég felé, de kezdem az elején. Nem tudom meddig, de itt hallgatható is:  https://www.youtube.com/watch?v=Xdpm_RClus4&t=717s Nagyon régen, talán a műtét utáni felépülést követő 'élőben' mesélte Ati, hogy fognak muzsikálni a NEK-en, lesz esti koncert, stb. Akkor még azt hittem, hogy a Forráspont rendezvényen lesznek - oda meg nem lehetett jegyet venni, mert 35 év volt a korhatár - és már a regisztrálás után kidobott a rendszer. Hogy emiatt-e vagy ezt leszámítva is - már mindegy -, de aztán önkéntes lettem, ÉS az első rendezvénynek a Forráspontot jelöltem, amire sokáig be sem jutottam, végül mégis mehetek. Meglátjuk, milyen lesz, majd mesélek. Na, nem olyan régen, végre kiderült, hogy a ma este az 7-én lesz, ezért kipucoltam a naptáramból mindent a mai napról, véletlenül sem vállaltam sem műszak

Tudjátok, hogy mindig másik időszakból olvasom-forgatom a Nők Lapját. Most - reggel - épp egy 2020 februári lapnak értem a végére. Már el is felejtettem. Először a 'jövő heti' ajánlót láttam és azon gondolkoztam, hogy hol lehet az Atis interjú, már eltettem, vagy még nem került újra sorra. Aztán arra gondoltam nyugodt lélekkel, hogy majd meglesz, a lényeg, hogy ma már 7. van és végre imaest, aztán fordítottam egyet és valahogy elállt a szavam meglepetésemben majd büszkén gondoltam S-re (is), aki tegnap épp csodás egyéni is csapatos díjakat nyert a Nagyvárosi fényekkel a Vidor-on. Nem csodálom, hiszen ez az előadás minden olyat kihozott belőle, amit amúgy még sosem láttam tőle a rengeteg év alatt és meggyőződésem, hogy a Jászai-díjat is ez hozta el végül. Két tehetséges ember hívő lélekkel.

 Nagyon jó volt a mai nap, hm, nagyon lehet töltekezni, bár kimentem volna, még mindig lehetne napijeggyel vagy önkéntesként menni, csak ugye megint a szabadság a kérdés. A reggeli imából: 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus / nek2021 t d g o a S p h 1 o n s S o   m ó . r e d "Amikor béke van, akkor nyugodt a lelkünk, akkor életünk folyása egyenletes, terveinket meg tudjuk valósítani, harmóniában élhetünk, fejlődés, szolidaritás, társadalmi kohézió, felelősség vállalás jellemzi tágabb környezetünket is. Szívünk békéje tehát kihat a közösség, a társadalom lelki állapotára. Ha ott van sok ember szívében, akkor könnyebben uralkodik a népek között is a bizalom és az együttműködés. Békében a gyengéket felkarolják, a rászorulókat támogatják." Ternyák Csaba, egri érsek Ma is sikerült követni valamennyire napközben interneten keresztül, nagyon sokat ad. Csodálatos lehetne, ha ezen egész héten élőben, közösségben lehetne részt venni. De így is hálás vagyok, hogy van lehetősége