berno

Az M5 is tudja, mikor kell leadni a '21-es újévi gálát... 🤭 először úgy voltam, hogy meg sem nézem, mert úgy rémlett, hogy nem annyira voltam elragadtatva, persze anno a stream miatt sem... élőben lehet, hogy más lett volna. Amire végképp nem emlékeztem, hogy ki mit énekelt, így végül csak megnéztem. Aztán amikor Peti jött, felvihogtam a szép tévém előtt, mert hihetetlen, hogy pont az idióta Taligás dalt énekelte harmadmagával. 😅😁🙈 És milyen kölyök volt itt, mint aki gimiből szabadult, pedig nem is.  😅🥳

Mr. Hyde visszatért... ♥️🙏🎭🥳 Nagyon hiányzott már, jó volt újra látni és hallani. Drága és sznob helyem volt (későn vettem a jegyet), ahol a sok fal leveszi a hangot, hiába van a budoárban tükör is... 😅 Szerintem nem volt felújító próba, mert volt egy kis összevisszaság, de ami jó az jó (bár az 5-ből nem ez volt a legütősebb szerintem). 🤩 Ettől azért én még pityeregtem. Egyre jobban látom, hogy milyen párosításokat szeretnék vagy kiket szeretek együtt legjobban..., de ettől még az irányt Jekyll adja. 😉 A közönség kicsit álmatag volt, de a karmester (Tassonyi Zsolt) egy látványosság! Bámulatos a jelenléte és igazán szívből tapsolja a színészt akár előadás közben is, ma pl. Petit a Párbaj dal után. Ami egyébként vastapsos volt és a karmester kivárta, hogy rendesen elüljön a lelkekben a döbbenet, és csak utána engedte kezdeni a következő jelenetet, pedig ennek van egy átlagos ritmusa, ilyet ritkán láttam eddig. 👏 Amit ma nagyon sajnáltam, hogy Emma elsipákolta a kedvenc

Az elmúlt 3 hétvégém bögötei volt,de ez most az enyém.Csak az enyém.

Íme egy csodálatos, inspiráló interjú Homonnay Zsolttal. Legalább egy hete készülök rá, hogy megnézzem, de vártam, hogy rendesen neki tudjam szentelni az időmet. Megérte várni. (Érdekes módon a műsorvezető még tud magázódva interjúzni és közben ragyogó szemmel nézni az alanyát és igazán élvezi a beszélgetést.) Érdemes megnézni akkor is, ha valaki még sosem látta színpadon. Nagy mesélő, lelkes és nagyon szépen, választékosan beszél, közben átgondolt és tartalmas. Nagyon büszke vagyok az egész emberre. Egy másik műsor is készült vele, azt is érdemes megnézni, még órákig tudtam volna nézni. #Hogy volt?!

Mindenre kész, vitorlát bont a legnagyobb rumli közepette... ;)

NA, ez tegnap volt... kicsit még fújtatok miatta... Azt hiszem, hogy előtte nap írták ki (vagy kettővel - de mindegy is), hogy lesz. Valaki meg is kérdezte, hogy a Deák Ferenc utca melyik pontján, de nem jött rá válasz. Azt sem lehetett tudni, hogy melyik szereposztás, vagy többen-vagy hogy. Épp úgy volt, hogy oda tudok menni. Oda is mentem jóval korábban, de én az utca másik végében vártam a nagy flashmob-ot, ahol már máskor is volt. Magamban dünnyögtem is, hogy alig van ember a téren, meg vajon hova helyezkedjek. Normálisabban felöltöztem és elhatároztam, hogy én nem leszek olyan flashmob-os, aki videózik. Én nézni fogok. :)  Kétkedve vizsgáltam mindenkit, de senki nem volt gyanús a tömegben. Sehonnan sem jött senki énekelni. Morogtam magamban, hogy a drága időmet miért így cseszem el, ráérősen nézelődtem a boltokban, hogy majd úgyis meghallom a tutit és akkor megyek meglepődni. :) Jó tíz perc múlva már mégiscsak furcsálltam, hogy semmit nem hallok és semmit sem látok, gondoltam végi

... az reggel a legszebb 💝

Múlt héten jött egy felhívás az Operettszínháztól: Elsőre azt gondoltam, hogy fogok írni, aztán inkább nem. Vagy mégis? De mégsem. Így ment ez az utolsó pillanatig szinte. Végül mégis írtam és meggyőztem magamat, hogy ha esetleg elhívnak is, de mégsem akarok elmenni, még mindig visszamondhatom vagy akármi. Nincs kényszer. Hogy mi tartott vissza? Ezek most szimpla nyeremények, máskor kettesével vannak a jegyek. A másik, hogy kicsit visszatart, amit ők itt rajongatni akarnak az emberrel... kicsit mást gondolom a saját rajongásomról, közben meg igazából lehet, hogy mégis (sőt!) ezt csinálom pont. Már az értelmező kifejezéseket is megnéztem inkább. :) Annak idején, mielőtt NS elkezdte 'leszólogatni' a közönségét volt egy időszak, amikor szépen azt szokta mondani, hogy nem annyira szereti a rajongás szót, tehát neki nem rajongói vannak, hanem akik szeretik amit ő csinál és kedvelik a művészetét. Ezt el tudtam fogadni. rajongás (főnév) 1. Túlzott elragadtatás, amely széls

 Tegnap találkoztam ezzel a képpel és pont tegnap reggel (vagy tegnapelőtt) egy eléggé hasonlóval: Most, hogy már többet megy a metró (bár még mindig nem a célig), és mivel tudatosan kevesebbet akarok nyomkodni úton-útfélen, újra van nálam könyv. A regény otthonra van és a vonatra, és pszicho-s ('okos') könyvek vannak nálam hétköznapokon. Végre nekiálltam az Életbátorság kötetnek. A második írás kezdődik így dr. Buda Lászlótól: "Szerintem elengedni valamit két különböző irányban lehet: vagy leadni, lejjebb adni, abbahagyni - vagy pedig feladni, feljebb adni, rábízni valamire, ami felettünk van." -  nagyon jó gondolatok vannak benne, nagyon jó szívvel ajánlom.  Érdekes, hogy a héten eddig a nagy gondolatok duplázva érkeznek, hétfőn ugye a döglött ló, itt pedig a feladás, mint felfelé adás...

2019 novemberében láttam először és csak arra emlékeztem belőle, hogy jajjj... és hogy Peti úgy eldobta a banya botját, hogy az a zenekari árokban végezte a hegedűsök között... és hogy az egyik legszebb dalt ugye Bagó énekli, és Peti (most) nem Bagó. Amúgy rémlett sok angyalszárny és sok furcsaság, és nagyon sajnáltam, hogy mit művelt ezzel a művel AZ Yvette. És nem gondoltam, hogy nekem ebből kell másik. Múltkor viszont, mielőtt ugye elrongyoltam a jegyirodába, mégis úgy éreztem, hogy adok még egy esélyt... azóta sokkal többet láttam Petit is, és többet is szeretem látni, hátha jobban elvisz, hátha csak múltkor nem voltam jó passzban, hátha nem jókor néztem, hátha hátha... van ilyen. Az első emlékeim (amit inkább a végén olvassatok el, ahogy én is):  https://bernoblogja.blogspot.com/2019/12/legszebb-legeny-videken.html És a mai vélemény: Már reggel úgy ébredtem, hogy a fülemben volt az én nevem, az én nevem... - pedig ezt tényleg nem szoktam hallgatni. A szünetig igazából

... hogy már megint irattárazásban vagyok-e? ... hát persze...  * * ez csak egy része...

A telep újra szép ;) Otthon is van ilyenünk, de ez (Ő) valahogy ebben a lakótelepi pusztulatban sokkal szebbnek tűnik:

Ők hárman ma szociális és méltányossági alapon az ablakomba költöztek. ...ő volt az utolsó rózsaszín muskátli az egész Obiban, toszkán fajta és szerencsétlen eléggé nekisápadt a magánynak. Csinosabbért indultam, dehát a magány ugye nem egészséges... A nebáncsvirágok meg nagyon zsúfoltan voltak kicsi helyen... A rózsaszín a színe miatt jöhetett, a fehér meg azért, hogy ne legyen a másik egyedül... hát így állunk... 💝🙈🌸💮🌺

Tegnap voltam annyira lendületben még az egész hétvége lenyomata miatt, hogy nem egy sima reklamációt írtam a MÁV-nak és bizony, benyújtottam a kártérítési igényemet. Ma megjött a válasz. Persze ki van ez találva, hogy hány perc, hány %, legalább ilyen-olyan összeg, DE! Nem ezért írtam, hogy nekem most a jegy visszajöjjön, vagy ne jöjjön. Egyszerűen abból lett elegem, hogy mindent lehet, mindent viseljen el az utas, nem kell tájékoztatni, nem kell pótolni, stb. Én a levegőn (és ugyan a tűző napon) vártam ki a 80 percet, de volt aki a vonaton. Nekem IC-re volt jegyem, tehát a további fél órás késést viszonylag jó hőmérsékleten vártam végig, de csak egy ilyen kocsi volt a négyből. A többi ember a meleg, álló szerelvényen dekkolt, Szerencsére nem kellett csatlakozást sem elérnem, nem veszett kárba színházi élményt, stb... Persze a drága időm odalett. Íme, méltányosságból - bár nem éri el az 1000 Ft-ot - kapok utazási kupont a jegy árának kb. harmad értékében és persze nem pénzben, pedig a

Remek ötlet, a maga összes fanyarságával. 

A film, amit várok:  #dunatv ,  #trailer_ nézdmeg ;  híradó Bor Mihály meséli el családja történetét. A gimnáziumigazgató édesapa és az édesanya gyermekeikkel Temseváron éltek, nagy tiszteletnek örvendtek a város polgárainak körében. Legidősebb testvére már bemutatja szíve választottját a szüleiknek, egy felvidéki lányt, aki Pesten tanítónőnek tanul. Ám a legidősebb fiút behívják katonának annak ellenére, hogy egyetemistaként felmentést élvez. A zavaros helyzettel mit sem törődve a középső fiú Pestre indul, hogy megmentse testvérét. A magyar katonák tömegével térnek haza a frontról, és jönnek létre az új államok. Sorra vesznek el a városok, falvak, Temesvár is román kézre kerül, míg a Felvidék Csehszlovákia részeként kerül fel a térképre. Ez a helyzet teljesen felborítja a magyar családok életét… A zenés TV film a temesvári Dér család valós történetén alapul, akik 1920-ban „vagonlakókká” váltak, mert a családfő nem hajlandó aláírni a Román Királyság iránti hűségnyilatkozato

Ezeket csak csodálni lehet, de azt annál inkább:

Nos, végiggondolva a mai napot, rájöttem, hogy lemaradtam egy poszttal. Reggel a híradóban hallottam az alábbi mondást, majd megláttam egy 2018-as Malév Andrea-interjúban is: ... mit mondjak, jelen helyzetben és főleg hétfőn reggel ezen nem lehet nem elgondolkozni... 😆🤭 főleg, ha 20 percen belül kétszer jön nekem. Aztán az irodában a reggeli kávémat szabályosan végigöntöttem a világoskék ruhámon, de bőven került az asztalra és a még a padlóra is... nem is értem, hogy volt annyi lé abban a pohárban... 😆  A mázli, hogy véletlenül volt egy tartalék ruhám... a tanulság, hogy kell pótolni ezt a tartalékot, vagy semmit nem tenni a kávéig... ☕️ 🤭 Közben megtettem a reklamációt a MÁV felé és benyújtottam az átalánydíjas kártérítési igényemet. A lényeg nem az a párszáz forint, hanem hogy valamit muszáj volt tennem, írnom, mert a tegnapi nemtörődömség mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Aztán este elmentem boltba és szinte mindent visszatettem, mert úgy éreztem magam, mintha hu

 Közben későn vettem észre, de a pénteki (05.20.) Operettes Home Office produkció volt a 8400. Bejegyzés. 🙏👏🥳 Így ez a 8405. 

A hétvégéket kifejező zenei tétel:  #vivaldi_storm   ... és nem a nem eső eső miatt... 🥴 persze a múltheti munkahelyi dolgok (meg a szétesett és kb 2 napig működésképtelen blog) már hangolták a lelkemet és úgy tűnik, volt még hova eljutni... Péntek este mentem haza, mert szombatra szívünknek kedves  vendégeket vártunk. ♥️ A vonat késett negyed órát... Szombat reggel 9-re már volt egy közeli kemény összetűzésem és a család szokásos trutyikeverője is újra akcióba lépett elég pofátlan és aljas módon... óh, hát a sírás kerülgetett egészen fél egyig, akkor az ünneplés egy kicsit elterelt, de a lelkem nehéz maradt... pedig kaptam egy 80 cm-s tévét ajándékba... 🥰 az összhangulatnak nem kedvezett, hogy nem az nyert a Csaf-ban, akit szerettem volna... 🥴🙈 nem volt kérdés, hogy ebből milyen éjszaka lesz... aha, pont olyan... 🙄 Úgyhogy reggel 7-kor már az udvaron csatangoltam és 3napi munkát megcsináltam délig...  10 perccel vonatindulás előtt pengén az állomáson voltunk, amikor bemondták, ho

Egyszerű kedvesség, lehet így is csomagot küldeni... vagy ez már flancolás? 😉👗

Minden más virág kitárja a szépségét és az égbe néz. Egyik a napot imádja, a másik a holdat, csillagokat. Ez az egy a bokrok csöndes árnyékában rejtőzik és a zöld kis palástja alatt alázatosan meghajol, mint az imádkozó menyasszony.  Gárdonyi Géza

Íme a 3. rész, nagyon érdekes 🎻👏 #thePlayer3

Alan Menken-David Zippel: Herkules, Múzsák dala Janza Kata, Kékkovács Mara, Füredi Nikolett, Faragó Alexandra, Simon Panna Boglárka

Döntések és változás idején különösen igaz:

Régi adósságot törlesztettem ma este, leginkább persze Homonnay Zsoltot kellett már látni bonvivánként. És amiatt is, mert a szülők majd jönnének megnézni, de gondoltam jobb lesz tartani egy biztonsági ellenőrzést... pedig egy ajtóval odébb épp Morvin ármánykodik...  🤭😉 Bérletes előadás volt,ami annyit tesz, hogy bőven rangidős voltam... amivel nem számoltam (a rengeteg zörgő  papíros cukorkán kívül),  hogy ha Vidnyánszki és Bozsik  Yvette összedolgozik egy operettben,az már nem annyira az lesz, mint amire az ember számít... hiányzott a robbanás, a székben táncolás, a széttapsolt égő tenyér érzés... igazán sajnálatos, mert én szerettem ezt annak idején... helyette olcsó,  ciki és ócska poénok, átírt dalrészletek, angyalszárnyak (!) itt is, igazi nagy táncok közül viszont semmi. 🥴 Kiss Dia szépen énekelt, de nem annyira Szilvia. Hős tenorunk szépen énekelt és szenvedélyes volt és legalább a tapsrendnél táncolhatott úgy, ahogy csak ő tud. 🤭🙏♥️ Diával a duettek is jól műk

Muszáj hinni a jóban, akárhová is sodor az élet, hisz épp ez tesz minket azzá, aminek születtünk. A. O. Esther

Már délben hazamentem volna legszívesebben és elbújtam volna a barlangban. Rendre nézegettem a szereposztást... igazából a mai munkahelyi hírekre csak a színház lehetett a jó megoldás...úgyhogy igazából jó volt ez így. Most már azok az előadások jönnek amelyek jegyeit a múltkori 'vadászat'on gyűjtöttem... 🙈😅🎭 pótlások, ismétlések és búcsúzások... A mai, számomra az évad utolsó Pendragon legendája. Sajnos, nagyon SAJNOS, hogy nem Füredi Nikit sodorta a szereposztás a mai előadásba... és az is sajnos, hogy ezt az előadást is hónapokig nélkülözni kell. Az előadás zenéje nagyon sodró még mindig, csodálatos és ha lehet, egyre jobban, még jobban szeretem. Visszasírom azokat az időket, amikor még minden előadás zenei anyaga megjelent cd-n. A jelmezek is nagyon tetszenek még mindig, de magukban a szövetek is. (... de, hogy Péter Morvin minden előadásban elszaggat egy atlétát, az nem túl költséghatékony 🤭 és még figyelemelterelő is, pedig nagyot énekel ) Nagyon hamar ért

Sajnos a #blogger (is) ma bekavart, pedig amúgy is a változás ködös-borús felhői ülnek és vándorolnak felettem, szóval jelenleg nem csinos a blog. A korábbi "téma" nem volt tartható, újra kell színezni és tervezni az egészet Remélem, hogy legalább viszonylag kezelhetően olvasható, vagy még jobb, ha pár napig nem jöttök, igyekszem valami berno-sra kreálni amennyit enged az ingyenes felület. Sajnos ez elég sok idő, ami most nem annyira van, sem hangulatom most ehhez. Nem örülök. Sem ennek, sem annak.

Eddig bírtam 😅 Már most nagyon melegem van napközben az irodában, alig várom, hogy hazaérjek, ezért szerintem eljött az otthon fagyizás ideje is, ugyebár? 🤭😆

Szerintem egy nagyon értékes interjú készült az Új Ember múlt heti számának mellékletében A tizenötödik zeneszerzőjével:

 A ma esti előadásra Fehér Tibor miatt váltottunk jegyet. Őt szerettük volna látni már úgy rendesen, előadásban. D. Csabi volt a ráadás. 🤗👏😇 #tartalom Mindenki jó volt, jókat nevettünk, bár azért sok volt az ajtó és a fölösleges csavar... 🙈 😅

Még nem tudom, hogy mit hozok ki belőlük, de örülök nagyon ezeknek a paneleknek. ismerősek, ugye? #Eszter álma

Ezt a csodás tételt és nem pont klasszikus irányból, hanem az Adagio kapcsán ismertem meg. Ma pedig, május 9-én kicsit mindig mintha Adagio-napot tartanék lélekben, mert a legtöbb jó dolog velük együtt 'ma' történt. Nagyon sajnálom mindig, hogy vége lett, hogy úgy lett vége... és hogy nem maradt ránk több nézhető-hallgatható kincs, leszámítva ami a szívünkben, a lelkünkben maradt. Sok jó dolog, jó találkozás, jó ismeretség és őrizendő, vigyázandó emlék maradt abból az időből.

Nyáron volt 2 éve, hogy kaptam ezt a szépséget, de sajnáltam "befogni". Aztán a másik pántja megadta magát, tehát... ... a háttérben hangos külföldi lányok útinaplót írnak, rajzolnak, ragasztanak, színeznek.  Igazi 'bujo'-fanoknak tűntek. Én aztán tudok sok 'kacattal' utazni,de ezeknél aztán tényleg minden volt, közben meg is reggeliztek banánt cola-val. 🙈 

... mindig mondom, hogy sokat elárul bárkiről, de egy férfiról különösen, hogy hogyan beszél az édesanyjával, vagy róla... vagy hogy viselkedik vele... Íme itt ez a "szélhámos", aki mindig annyira igazán szépen emlegeti A mamáját, hogy könny szökik az ember szemébe:  https://www.facebook.com/100044249538359/posts/552724709545842/?app=fbl

Mondom mindig - sajnos egyre többször -  hogy attól, hogy valaki megveszi a színházjegyet nem fog tudni viselkedni. :(  Tehénkednek a karzaton, hagymaszagot lehelnek, sutyorognak (vagy hangosan pofáznak), telefont nyomkodnak és terpeszkednek a széken... buborékos vízzel pisszegnek és kézben tartják a flakont, mert úgy 'jobb' hangja van... ja  és negyed 8 után érkeznek meg és hangoskodnak... ez ma este mind megtörtént- körülöttem. A mai volt az évad utolsó előadása a Vikomt úrral. Kicsit le is ültem előadás előtt dőzsölni és megadni a módját.  🤗💝 (Csendélet fogassal:) Peti nekem ebben (is) felülmúlhatatlan. 🙏♥️🎭 Mindig más és mindig teljesen elvisz, mindig az előadás más-más pontján. Semmi sablont nem láttam nála ma sem. Persze, ugyanazt mondja és ugyanazt csinálja, de érzelmekben mindig más(hogy).  Aisha ma is csodás volt, Pellerke sivítozott és ripacskodott (pedig azt a férfiak szoktak inkább), Kata szegény... jajjj... néhol egészen más irányba kívá

Maradt egy kis időm az esti program és a nagy selejtezés-rendezés között, így aztán belekezdtem:  (élőben nincs ennyire sötét hatása)

Már nagyon érett, hogy kidöntsem itthon a dolgokat és több helyen is rendet tegyek. Az ékszerek sem úszták meg. 😅👌 ... a cipőkhöz már nem volt lelkierőm... 🙈

Nagyon-nagyon követendő példa... több okból is. #kisfilm az ültetésről

Hauser tovább mesél: #therebellion

🧚‍♀️