d. ló hétfőn 2x
Nos, végiggondolva a mai napot, rájöttem, hogy lemaradtam egy poszttal.
Reggel a híradóban hallottam az alábbi mondást, majd megláttam egy 2018-as Malév Andrea-interjúban is:
... mit mondjak, jelen helyzetben és főleg hétfőn reggel ezen nem lehet nem elgondolkozni... 😆🤭 főleg, ha 20 percen belül kétszer jön nekem.
Aztán az irodában a reggeli kávémat szabályosan végigöntöttem a világoskék ruhámon, de bőven került az asztalra és a még a padlóra is... nem is értem, hogy volt annyi lé abban a pohárban... 😆
A mázli, hogy véletlenül volt egy tartalék ruhám... a tanulság, hogy kell pótolni ezt a tartalékot, vagy semmit nem tenni a kávéig... ☕️ 🤭
Közben megtettem a reklamációt a MÁV felé és benyújtottam az átalánydíjas kártérítési igényemet. A lényeg nem az a párszáz forint, hanem hogy valamit muszáj volt tennem, írnom, mert a tegnapi nemtörődömség mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Aztán este elmentem boltba és szinte mindent visszatettem, mert úgy éreztem magam, mintha huss, eltelt volna 5 év, mióta én legutóbb láttam a bolti árakat... 😒🥺