berno

Egész nap kerestem, kutattam, hogy mi/ki kapcsolna ki igazán. De valahogy nem lett meg a film, nem lett meg a hang, pedig igazán próbálkoztam. Este esett le, ami egész nap kézenfekvő lehetett volna: Jonas Kaufmann És a mai kínálat ez a dal: Core 'ngrato és közben az új cd-je.

Ok, itt egy másik, a M&S-é, ez elég ötletes, de szerintük is fehér az angol karácsony, hát akkor lássuk idén hogy is lesz! :)

A John Lewis áruház karácsonyi reklámjait mindig szerettem és vártam is már az ideit. De nem vagyok túlzottan oda az örömtől. Oké, a kutya cuki, DE: -mekkora esélye van Angliában egy havas karácsony reggelnek...? - NINCS ember, aki egyedül össze tudja rakni a trambulint, márcsak amiatt sem, mert a rugó miatt muszáj ellentartani :) A mocsótákét hárman egy napon át rakosgattuk - utálom a rókákat és az összes kertben kóborló dögöt és amúgy meg nagyon remélem, hogy csak animáció, hogy bejutnak a trambulinba, mindenesetre ma délután kiügettem a kert végébe és megnéztem, hogy eléggé lehúztuk-e legutóbb a cipzárt (biztos, ami biztos), az is igaz, hogy az ittenihez nincs létra. :) Tehát a borz nem fog felmászni. :)

Egy ideje mondogattam,hogy szerintem Matthew is megérdemelné,hogy tanulhasson zenét,hiszen Alex is ekkora volt,mikor elkezdte a gitárt. Kisebbik mocsóta mindenben nagyon ösztönös,két dologban főleg: kutyák és ritmus. Az anyja zongorát akart volna de én kitartottam,hogy ez a gyerek abszolút nem zongorista fazon,valamit fújnia kellene (egy gyereket sem tudok aki nála többször zajongott volna kiskorától kezdve síppal és játék furulyákkal), vagy még a dobra szavaztam volna. :) Végre nyílt nap volt a városi zeneiskolában. Elvonultak,kipróbáltak mindent (Alex maradt a gitárnál), a kicsit pedig kiválasztotta a fagott. Mondom,a fagott. Ami ugye fúvós hangszer. :) a gyerekméret is majdnem akkora,mint ő. És ő választódott ki,mert órákig ott voltak, és bár ki...

Egy ideje foglalkoztat, hogy a díszpárna-gyártást is kipróbáljam, ezért elég sok képet lementek, ami kicsit is inspirál, amíg kitalálom a saját stílusomat, és amíg megint ezekkel voltam gondolatilvilágilag, délután újra kiérdemeltem a Világ legjobb párnája címet. Én, személy szerint. Avagy mindennek van előnye... :)

Bár szerintem nagyon hideg lehet ott annyi ablak között, de azért nagyon hangulatos... :)

http://wmn.hu/2016/10/16/amikor-a-ferfi-is-beszall-a-csinald-magad-eskuvobe-egy-evig-keszultek-a-vegeredmeny-elkepeszto/

"A társas világ akkor alakul a legrosszabbul – némi költői túlzással és általánosítással – ha az embernek irreálisan magas és törékeny önértékelése van. Egy irreálisan magas és instabil önértékelésű ember a leghajlamosabb a konfliktusokat agresszióval megoldani. A stabil, reális önértékelés, önbecsülés döntő módon járul hozzá a kapcsolatok minőségéhez. John McEnroet, egy nagyon érdekes ember, zseniálisan tudott teniszezni, és hihetetlen sok balhéja volt a pályán, meg azon kívül is. Egyszer egy riporter kérte tőle, hogy mondja meg, miért volt ennyire kibírhatatlan, miért törte el kétmeccsenként az ütőjét, vágta hozzá a hálóhoz, bíróhoz...stb. Ez idősebb korában volt, már tudott reflektálni magára, s azt mondta: “Tudja, engem úgy neveltek, hogy te vagy a legjobb. Neked kell lenni a legjobbnak, mert te a McEnroe családba születtél, én vagyok az apád, anyád se piskóta, úgyhogy fiacskám, odamész és lerendezed ezt a Wimbledont. Amilyen sokat köszönhetek en...

Szeretném :)

Szerencsére, volt már ilyen és kész vagyok a következőre: Tökéletes nap... Mert annyi jó dolog történt. Élmények. Találkozások. Beszélgetések. Új dolgok. És élvezem. Jól érzem magam. De mégsem ezektől tökéletes. A nap legszebb pillanata az, amikor csoda történik. Megmagyarázhatatlan csoda. Az, amikor az egyik lélek megérinti a másikat... amikor mosolyt tud csalni az arcodra, megnevettet, és érzem, ahogy szívedben felenged a jég, múlik a feszültség. Igen, ez. Ez a nap legcsodásabb, legszebb pillanata. Titokzatos csoda. Csitáry-Hock Tamás

Ezer éve nem ettem ilyet, pedig nagyon szeretem. Így aztán amikor hétfőn megláttam a boltban, muszáj volt venni egyet és el is hozni. :)

Egyik helyszín csodálatosabb, mint a másik és akkor még a zenéről nem is szóltam. :)

Tessék. Még a nap is lement,mire beszálltunk. Tökéletes, izzó korong volt,csak nem tudtam elohalászni a telefont... Ez az utolsó itthoni poszt egy ideig.

Érdekes átmeneti állapot, amikor itt várakozom,még itthon, de már mégsem itt. Mégcsak útközben sem... És a landolás utáni időre és a holnap reggelre,pedig igazán nem akaródzom gondolni.. Ilyenkor eszembe jutnak az elmúlt napok,hogy mi fért bele,mi nem, vagy megint nem. Köszönöm mindenkinek, aki időt bírt rám szakítani,és még mindig kitart. :)

Pár nappal ezelőtt volt egy nagyon fura (rém)álmom,órákon át keringtem,de nem találtam az indulási oldalt,mentem -mentem a hülye kissé gurulóssal,mindenkit kérdezgettem,mindenki segített is,de közben mégsem voltam soha jó helyen, végül lekéstem a gépet. Alig bírtam magamhoz térni,miután valagigy felébredtem. Valójában nagyon is értem az álmot. Ma először a reptéri busszal jöttem ki a reptérre, ami egy szinttel lentebb tesz ki,mint ahol keresztapám szokott,és majdnem megint kérdezni kellett... ;) Nagyon sok időm van az indulásig,mindjárt neki is állok egy új könyvnek, de előbb mutatom azt a helyet, Ami a legjobban izgat a reptéren. Ez a torony.

Színház előtti ötye c ukormérgezéssel... :) & és utószülinap. :-P

Az egyik lelkemnek -szívemnek legkedvesebb helyen újra, és nagyon nagyon nem akarok a holnapi repülésre gondolni még...

Ma délután becsomagoltam a karácsonyi ajándékokat... Tudom, hogy korai,de most még tudtam, hogy kinek mit szereztem,és hol kell még valami. Roppant elégedett vagyok magammal. :) És ma azt láttam a körúton,hogy kint vannak a karácsonyi díszek,amikor majd felkapcsolják őket,nagyon szép és hangulatos lesz. :)

Mondom mindig,hogy az ősz a kedvencem. :)

Az óra átállításban az (is) a jó, hogy mivel még mindig nem vagyok jó alvó,reggel +1 órám volt olvasni. :)

Ma voltam helyben,tehát most... Mindenkiért egy-egy gyertya égjen...

Tegnap varrtam egy "keveset",és a képen nem szerepel az abrosz &párna szett... :) A csuklóm is emlékszik,és közben tervezem-gondolkozom a logón és a 'művész' nevemen... :) Lehet ötletelni - jogdíj nélkül. :)

Még mindig van mit kidobni (régi égetnivaló iratok) és közben találtam néhány szívet melengető emlékes cuccot is. :)

Tegnap délután volt időm és ihletem,így összedobtam anyámnak az idei adventi koszorút és egy ajtódíszt. :) Tudom, hogy korán,de most vagyok itt. :)

Az ajikat most nem mutatom,de íme a szülinapi tortám és a vödörnyi utánozhatalan madártej. :)

Tegnap áttettem a székhelyemet a bögötei rezidenciára. A nap el is telt, meg a mai is,hajnalban kozmetika,délután fodrász. :) aztán este szülinap -az enyém :)

Ma volt a második napom a fogorvosnál, és még mindig szeretem,ahogy dolgozik. Persze megint néhány órára szájzár lett,és nem vállaltam be mégsem a néma vonatozást,inkább beszereztem pár dolgot a tervezett kreatívkodáshoz, aztán újra el- és bepakoltam, és mostantól csak olvasok (fél 8),hogy reggel ötkor felkeljek és hazabuszozzak.

És akkor estére egy kis mozi,Bridget Jones 3. Briliáns. Nagyon jó lett! És még ettünk utána egy kis (vödörnyi) fagyos joghurtot. :)

A mai abszolút katarzis: Lady Budapest előadás

35 percről igazából egy dal kellene beugorjon,de ma ennyi ideig tátottam a számat - a fogorvosnál. :) aztán utána órákig voltam beszédképtelen a zsibbadás miatt, ami annyira hülye érzés volt,hogy az utcán jártamban-keltemben a kirakatban vadásztam az arcomat,hogy tényleg akkora -e,mint ahogy érzem -értsétek jól... :) meg hogy nem folyik -e belőlem valami kifelé. :) Kicsit nehéz volt, mert ötye előtt voltam,viszont ma kiderült, hogy lehet valaki szórakoztató némán is :) Persze közben próbáltam kihasználni az időt,úgyhogy a gyógynövényes boltban (csurig volt) átadtam leírva,hogy mit szeretnék... Aztán elmentem vigaszdíjért a könyvesboltba,ahol folyton beszélgetni akartak velem: segíthetnek-e; mit szeretnék; kérek -e sz...

Úgy döntöttem, hogy amíg az adatforgalom és a mondandó bírja,esténként adok egy kis szösszenetet. :) Ma,fura de még mindig ugyanaz a nap (bár éjjel negyed egy van már)van, 2-kor útnak indultam,és négykor már a szeretett reptéri hangulatot ittam magamba. Még mindig reptéri dolgozó akarok lenni, igaz,hogy a repülést vacakul bírom (igaz,csak a landolást,de az épp elég), de földi személyzet még lehetek tehát muszáj tovább gyúrni az angolt. Igaz,hogy a reptérre tartva negyven percet dekkoltam az állomáson,amiből tizenöt a jegypénztárban volt mert egy nő úgy feltartotta a sort,hogy a harmadik vonatot rudtam elérni. Persze a gép megint késett,bár most szokatlanul nagyon sokat,annyira túlterhelt Gatwick (is),hogy szerintem hamarosan az angolok ös...

Ide majd jövök november 1 után, felétek meg épp megyek. :) Pár óra és amint sikerül összevakarni magam, elindulok a reptérre, aztán amire igazán alvóidő lesz, megérkezem Pestre. Blogolni valószínűleg addig nem sikerül, vagyis az otthoni időben, de tudom magam élőképben és hangban prezentálni. :)

Hm, róla csak azért nem linkelek sokat, mert nem úgy énekel, mint a többiek... ;) DE, ideje őt is jobban megmutatni, és még ha a pezsgő nem is annyira a kedvencem, de nem hiszem, hogy nem fogadnám el, ha... :)

Nem szabad túlságosan bíznunk saját terveinkben, mivel a Véletlennek is megvan a maga logikája. Arbiter Petronius

És itt a másik, amire jegyem van, és nagyon-nagyon várom: Marie Antoinette Az Elisabeth, és a Mozart! világszerte népszerű szerzőpárosának legújabb darabja a Marie Antoinette! Különleges, drámai musical cselszövésről, forradalomról és szerelemről. A híres nyaklánc botrány, amely sokak szerint a Nagy Francia Forradalom kirobbanásának egyik látványos előzménye volt, a címszereplő boldogtalan királyné és egy nehéz sorsú szegény lány, Margrid történetén keresztül elevenedik meg. Egyikük a királyi palotában táncol, flörtöl és mindmáig a női szépség és vonzerő jelképes alakja, míg a másik Párizs külvárosában tengeti életét, ám Orleans hercegének politikai játszmái folytán, sorsuk összekapcsolódik. Halálosan szerelmesek lesznek a vonzó svéd grófba, Axel Fersenbe, mígnem Marie Antoinette gyönyörű nyakát végül a guillotine hasítja ketté, Margrid pedig forradalmi hősnővé emelkedik. Az események során mindketten döntően megváltoznak, s miközben kiderül, hogy féltestvérek, két rendkívüli szem...

Mutatom az egyik előadást, amit látni fogok már a jövő héten! :) Lady Budapest Tábori György Utazás című regényéből húsz évvel ezelőtt Kocsák Tibor és Miklós Tibor írtak  nagy sikerű, drámai musicalt Az Operettszínház most Lady Budapest címen mutatja be a darabot, ami egy igen kiélezett  társadalmi helyzetben a végtelen szenvedélyekről, összeütközésekről, vágyakról szól. A történet főszereplője egy bátor angol  ariszokrata hölgy, Lady Ashton, aki bármit megtenne, hogy a harcokban  megsebesült szerelmét, az egyetemi tanár Veres Pált kimentse az 56-os megtorlás őrületéből. Az orosz bevonulás véres és zűrzavaros napjaiban - inkognitóban - az országban ragadt külföldiek egy csoportjával autóbuszon próbálják meg elérni az osztrák határt. Csakhogy Szurov őrnagy, a határ mellett állomásozó szovjet hadtest vezetője gyanút fog, megállítja a menekülő csapatot, és végzetesen beleszeret Lady Ashtonba. A történelem által leosztott szerepeket a személyes érzések és indulatok ír...

Bögötén tetoválószalon nyílt. Bögötén. Tetoválószalon. Próbálom felfogni.

A mai nap abszolút felfedezése nem más, mint hogy vagy szerdából kellene több vagy Alex gitárórájából... :) De az én szókincsemből mindenképp többre volna szükség... :)

Tökéletes: A zenét nem lehet szavakkal kifejezni. A zene végül is – zene és ha szavakkal ki lehetne fejezni, akkor nem kellene komponálni. Pierre Boulez

A Nessun Dorma-ra már akár azt is mondhatnám, hogy unom :) , DE, Jonas-t nem unom, ő egy nagy kedvenc és tökéletesen 'használható' lélek-porolásra. :) De kérem, hogy van az, hogy ő ilyen hangot tud ott képezni, ahol (bár igazából kicsit máshol) én pusztán csak beszédhangot és lélegzetet tudok előállítani? :) Az élet igazságtalan, mondhatni. :) Ezt egyébként mindenkinek ajánlom itt, annak is, aki a komolyzenét nem annyira veszi komolyan, mert itt érdekes-érdemes nézni a zenekart és hát Őt is, végig, ahogy kicsiholja a hangot és ahogy a végén rájön, hogy hát ez megvolt. :)

Ennyi, nem is tudok mit hozzátenni... http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/bryan-adams-valora-valtotta-egy-magyar-rajongo-almat/ Nekem a cikkből nem jön be a youtube-link, ezért linkelem külön: https://www.youtube.com/watch?v=i7QLsgM_hvY

Ez még mindig a listán van. :)

Na, hát ez az, valahogy pont így. Péntek este van (VÉGRE!!!), már elől is vettem a kabátot. :) Párhuzamosan élsz... önmagaddal. Minden nap felkelsz, elkészíted a reggelit, felöltözöl, munkába indulsz. Dolgozol, bevásárolsz, mosol, főzöl, takarítasz. Gyermeket nevelsz. Minden nap ugyanazt, minden nap ugyanúgy. Unalmasan, belefásulva. És álmodozva. Mert van egy másik életed. Amit sokan észre sem vesznek talán. De a tiéd az is. Sőt, igazán az a tiéd. Álmaiddal, vágyaiddal, érzéseiddel. Időnként, titkos szobádban előveszed féltve őrzött álomkabátodat, magadra veszed, és álmodsz. Álmodod azt az életet, amit élhetnél is. Csitáry-Hock Tamás

Rendben, azt hiszem pár medvémmel megvitatom ezt a kérdést otthon, egész biztosan van, amelyik szívesen elindul, hogy már ne az otthoni ládában várjon arra, hogy meleget adjon így vagy úgy. Mindegyik a szívem csücske, a medveség ilyen, de ez nagyon fontos és emlékszem, amikor Matthew az egyik operáció után a bátorságáért kapott medvével jött haza, hónapokig előkerült még, ha bátorításra volt szüksége. Azért még lelevelezem valahogy, mert személyesen fix, hogy nem tudom leadni: ... Sziasz ... tok Kedves Szülők! Nem vagyok a szavak embere,nagyon ritkán írok itt,Mindannyiótok előtt,de most aktuális lenne egy jótékony kezdeményezés,amelyben kérném a segítségeteket! Barátaimmal,kollégáimmal,ismerőseimmel az elmúlt 20évben rendszeresen "támogatjuk"az Országos Mentőszolgálat Győr-Moson-Sopron megyei részlegének munkáját. Ausztráliában szinte minden mentő- és tűzoltóautóban található EGY PLÜSSMACI. Igen,EGY PLÜSSMACI! Gyermek baleseteknél,sérülésekné...

Az Utazás musical-ből egész régóta hallottam egy bizonyos dalt, aztán volt régi előadás recsegős dvd-n, cd-n, aztán végre sikerült látni az egészet. Soha nem értettem, miért nincs műsoron, legalább időnként - igazából meg nagyon is értem. Aztán végre előszedték, más cím, átdolgozás, mindegy, megnézem. :) Nagyban folynak az előkészületek, werk-e, interjúk, stb... Íme az én kedvenc karmesterem, aki bár most elég gázul és roggyantul néz ki, de nagyon jókat mond, és másik részébe enged bepillantani az egész előadásnak: https://www.youtube.com/watch?v=dZeEepokVI8 És egy dal a korábbi előadásból: https://www.youtube.com/watch?v=SC3kWS7EnJM

Te is hangszer vagy, hegedű. Nem mindegy hát, hogy milyen kéz fogja le lelked húrjait. Ki az, aki a legcsodálatosabb, szívbemarkoló dallamokat tudja elővarázsolni belőle, és ki az, aki csak erőltetett, fülsértő lármát csap vele. Mert minden hangszernek megvan a maga zenésze, és minden léleknek megvan a maga zenésze. Csitáry-Hock Tamás

Íme az új kihívásom, nagyon sokfelé láttam a plakátját és mindig belefutottam mindenhol, ráadásul képeslapokról (is ) van szó. Aztán féláron volt. Muszáj volt. :) Eddig tetszik.

Szeretnék ilyet... hót is, belül meg ropogó tüzet a kandallóban, meg mindent, ami vele jár. :)

"Firenze elesett? Bevették az újhullámos csapatok Frei Tamás írása Olaszországban mindig keserű lesz a kávé – mondják ottani ismerőseim. Aztán hozzáteszik, hogy a következő években azért a kesernyésség mellé ici-pici citrusosság is érkezhet, mert egyre inkább belátják, hogy az olasz fiatalok körében is hódítani kezdett az újhullám, a szinte savanyúra pörkölt, világos, amerikai espresso divatja. A dolog persze nem ilyen egyszerű. A kérdés nem úgy merül fel, hogy a jó kávé keserű-e, vagy savanyú? Annál azért komplexebb ez a kérdés, minthogy az olasz kávé keserű, és kész, az amerikai újhullámos viszont savanykás, citrusos, csak alig érezhető kesernyésséggel a mélyén. Firenzében sétálgatva például alig képzelhető el, hogy aki ott jár, még ha csak turistaként is (nem kell tehát kávérajongónak lenni), az ne botoljon bele az olasz kávészínpadot a feje tetejére állító barista-bajnok, Francesco Sanapo egyik kávézójába. A legújabb, legszebb és legnagyobb kétemeletes csoda u...

Szóval: tegnap este én Fantomoztam. az előadás után Facebook live-on lehetett nézni a 30 éves gálát, voltak percek, amikor 21 ezer ember nézte azt a valamit, csak a Facebookon - mert amúgy voltak más lehetőségek is. Őrület, amit az internet eléd tud rakni. kifogástalan minőségben. Hát egyébként elég gagyiság volt, nem is értem, egy hazai (értsd jól, otthoni) színház minden sokkal kisebb ünnepségből sokkal jobban (nagyobbat, színvonalasabbat, stb) tud bármit is rittyenteni. Majd gondolom elérhető lesz, érdemes lesz belenézni. Úgy indult, hogy Webber (aki látszólag mindentől és mindenkitől iszonyodik, főleg az érintésektől) próbált jópofáskodni meg emlékezgetni Cameron Mackintosh-sal, aztán akkor ő leült a zongorához (gyakorlatilag háttal a nézőknek(!), aztán akkor jött néhány dal. Aki igazán fantasztikus volt, ez a nő, aki pár éve Christine volt (mi más :)) ), https://www.youtube.com/watch? v=8fKKiaSLLEY meg volt egy-két fantom, és a végén a 30 évvel ezelőtti k...

Egy kis alvás (olvasás) előtti lendület Alfie-től, nem tudom hányadszor nézem. :) Igazából az van, hogy várok egy élő bejelentkezést, ma 30éve mutatták be a Fantomot, és tíz után tíz perccel fognak mutatni valami különlegességet. Aztán volt már korábban is egy színház előli bejelentkezés, ahol Michael Ball és Alfie is ott téblábolt (nyilván nem véletlenül), aztán erről írtam valakinek, aki meg visszalinkelte, amint ezek ketten nyáron szabadtéren a Sakkból a Himnuszt énekelték (gyönyörűen!), aztán megint a youtube-on maradtam, pedig nagyon olvasni akarok. :)) De márcsak kilenc perc az élő bejelentkezésig, addig el leszek Alfie-vel. :)

Egy hosszú hétfő estéjén mi más is lehetne az elfoglaltság, mint hallgatni azt, aki mostanában a legjobb a lelkemnek, nem igaz? :) A hétvégéről nem sokat tudok mondani, túl azon, hogy kiolvastam négy (azaz NÉGY) könyvet! :) 250-350 oldalasok voltak egyenként, úgyhogy most jól vagyok. :)) Na szóval, ahol leragadtam: The Way You Make Me Feel ugyanaz a dal, de sok év különbséggel, és ebből még keresek egy két héttel ezelőttit is, de eléggé eltűntek a koncert-vidik... :( https://www.youtube.com/watch?v=CBUVcVwvAe8 https://www.youtube.com/watch?v=8YfQ8wjcuto

Garai Gábor: Álmodj! Álmodj egy szép világot hol a tenger a fény, ott hol a béke az égig ér... ... Álmodd, hogy a szeretett örökké él, a szívedben derű, és senki nem fél.. Álmod, hogy az álmaid valóra váljanak, és elkerül minden, mi szívednek fájhat!

Holnap éjjel erre gyúrok. :) És alig várom, hogy egyszer ilyenkor egész éjjel a könyvesboltokat járhassam. :)

A mosoly világnapja van - volt. Gyakoroltátok? :) We're all smiles! Spread the joy and make someone happy today. Happy World Smile Day!

Na ennek nagyon örülök! :) Mert ugye amióta nem vagyok igazán (fő)városi, óbudai főleg nem, tehát újra amolyan maximum időszakosan erzsébeti, nagyon hiányzott rövid távolságban egy jó kávézó. Most végre van.

Hű, hát íme az első könyv, aminek a végére értem - nem magyarul. :)

Új fiú a háznál... :)

Az iskola már megint kitalált valamit a mai napra. Tollmentes nap. Tehát ma nem írnak, nem rajzolnak, semmi. Nem fognak tollat a kezükbe (szerintem amúgy sem túl sokszor...) helyette a beszédre és az ehhez kapcsolódó odafigyelésre koncentrálnak a beszélt nyelv érdekében. Igazából jó ez (is).

Kicsit idén megkéstem az 'újévi' naptárom átírásával, pedig igazán szépséges. :) Alig várom, hogy teleírjam :)