berno

A legnagyobb dolgok mindig egyszerűek és egyetlen szóval ki lehet fejezni őket. Szabadság. Igazság. Becsület. Kötelesség. Irgalom. Remény. Winston ‪Churchill‬

Na jó, ezt most megosztom. :)

Mivel a várthoz képest jó és szép időre virradt vasárnap reggel és úgysem tudtam aludni, felkerekedtem. :) A beachre - végre. Bár nem tudtam a kedvenc helyemre menni, mert oda Sámuelék mentek a magyar különítménnyel - tudom, nagy a part, elférhettem volna - Brighton-t választottam. Egyrészt mert már régen voltam - igaz, hogy már kétszer is -, másrészt meg kellet már egy kis tengeri szél. Nos, meg is kaptam. :) Tíz előtt már ott voltam, rajtam kívül még akkor csak alig páran de hamar egyértelművé vált, hogy el kell menni pulcsit venni - még egyet, mert amit vittem nem volt elég. El is mentem hát kicsit csavarogni meg boltokat nézegetni, kultúrához nem volt energiám, és mire visszaértem a partra, már az idő is szép lett. Elnyúltam a kavicsokon, hátfájásra remek, ahogy a naptól átmelegedett kavicson elterül az ember lánya. Remek érzés. Megvolt a csodás kilátás, amikor két srác beült elém - vajon nincs valahol olyan szabály, hogy nem vesszük el mástól a kilátást? :) Vagy

A múlt szombat nem volt túl sikeres, egyszerűen semmi nem akart sikerülni. Leginkább az nem sikerült, hogy bejussak a visszatérős ingyen jegyemmel a Buckingham Palotába, ami aznap nyitotta meg új kiállítását, és nem csak én gondoltam úgy, hogy megnézném... Szóval majd máskor... Hazajönni rögtön nem akartam, az idő is egészen szép volt, így aztán leültem a parkba olvasni, mint sokan mások is... :) Este pedig elmentem a misére, de erről már tegnap írtam.

Minden évben az van, vagyis minden alkalommal, szóval minden 4 évben az van, hogy egy csomó dologról lemaradok, mert dolgozom és dolgozom vagy dolgozom. Nos, idén az Olimpia első egy-másfél hetében nem dolgozom, szóval drukkolni fogok! :) Szeretem a tehetséget, a kitartást és küzdést és a dobogó tetejét mindig megkönnyezem. Szerintem legjobbnak lenni már megyei szinten is nagy dolog, országosan főleg, arról nem beszélve, ha minél nagyobb merítésben legjobb valaki vagy akár csak magához képest jó helyen bizonyít. Szóval hajrá Magyarok! :)

Ne vágyakozzunk nagy örömökre, mert észrevétlen elmegyünk az élet igazi örömei mellett. Ne vágyakozzunk nagy dolgok után, érjük be apróságokkal, de azt szeretettel tegyük. Aki örömet tud szerezni másnak, magának szerezte a legnagyobb örömet. - Tatiosz

Ma este a nagy szabadságkezdés öröméhez jött kevésbé jó is, ami a képtelensége miatt nagyon feldúlt és pont emiatt írok róla itt is. Mert nem tudom elhinni sem elfogadni, hogy ilyen megtörténhet. Hogy valaki, a születésnapja utáni napon hazatér, mondom, haza, és egyszercsak mindennek vége. És ilyen kínok között. http://hirpress.hu/index.php?pg=cikk&id=35437 Úgy mellesleg ezt a lányt, Zsófit, úgy ismertem, hogy igazából nem ismertem. Egy volt közülünk emberek közül, és egy volt közülünk - a színházszerető emberek közül és egy volt közülünk egy régi jó csapatból. Nem tudom ezt kitenni ma a lelkemből, ezt az egész történetet. Régóta azt vallom, főleg, mióta egyre több és egyre nagyobb szörnyűség lengi be a világot, hogy tényleg, valóban nem tudhatjuk, hol a vége, meddig tart... Minden találkozásban  és elköszönésben benne van, hogy vajon lesz-e következő. Tehát nem hordozhatunk magunkban semmit, amit ki is mondhatnánk, vagy el is varrhatnánk. Mert mi van ha...? Múlt szombat e

Jelentem, bekapcsoltam az OFF gombomat, a következő munkanapom augusztus 15. :) Van néhány elmaradt posztom még múlt hétről és hétvégéről is, igyekszem majd jönni és többet írni, de pár napig hagyom magam igazán passzívnak lenni - már amennyire én tudok olyat :) -, aztán kisütök valami kirándulást is.

Ma reggel (de lehet, hogy már tegnap történt, nem is emlékszem pontosan) leáldozott a tudás, szembesülni kellett azzal, hogy hiába a sok kínlódás és lemondás, az éjszakákba nyúló tanulás és görcsölés, a tudás nem nálam van. Íme egy párbeszéd: M(atthew): Berni, ki az okosabb, te vagy a Daddy? /rögtön tudtam volna mondani a választ, de ugye mégiscsak az apja... :)) / B(erni): Szerinted? Huncutul villan az összes zöld szeme, de aztán így folytatja: Szerintem a Daddy! kopp-kopp-kopp... igyekszem nem igazán besértődni, ezért csak ennyit kérdezek: Miből gondolod? Hát, mert a Daddy tudja, hogy  a Luke Skywalker az jó vagy rossz-e?! - vágja oda büszkén a büdös kölök! :) Azt nem akartam tőle kérdezni, hogy ugyan honnan tudja, hogy nem tudom ... :) Sosem kérdezte... Na, nem mintha, tudta volna, de őszintén - nem is érdekel. Még most sem. Még akkor sem, ha most páran azt mondjátok erre, hogy hiszen ezt mindenki tudja. Lehet, én nem tudom, és tényleg nem érdekel. És azért a kis büdös

Ez remek ötlet!

Ma délután az utolsó vendég is elhagyta a házat... :))

Ha azt látod csak, amit megvilágít a fény, és azt hallod csak, amit a hang közöl veled, úgy a valóságban sem látni, sem hallani nem tudsz. Kahlil Gibran

Mint tudjuk, pár éve Bocelli leszerepelt előttem (is), de ezt a dalt annyiszor tudom meghallgatni, ahányszor elém kerül. :) Mert a dal mindenképpen jó. :)

Végre újra visszatért az angol nyár,húsz fok napsütéssel, ezt szeretem! :) A szünet nem tudom hányadik napja van,kivételesen letettem magam a padra kávézni a hajnali (fél kilenc) hűvösben,és végre újra kapok levegőt. :) ez az én hőmérsékletem. A gyerekek nem értik,hogy NEM kelünk fel hétkor... Felkelnek. Mátyás jött az előbb, hogy mikor tudunk menni a parkba biciklizni, mondtam,hogy (pár kávéval) később... :)

Ezt így leírva látni nagyon- nagyon mély és nagyon is igaz. Pontosan erre a lelkivilágra emlékszem sok év távlatából. Ezek a táborozó gyerekek rettenetesen hálásak minden programért, játékért, de leginkább hálásak azért, hogy tudnak játszani, szaladhatnak... Íme egy mai szösszenet a tábor faláról: "A Bátor Tábor az életem összes boldog pillanata, csak egy hétbe sűrítve." - egy táborozó https://www.facebook.com/batortabor/

Rég mutattam már kreatív ötletet, de ez most nagyon tetszik! :)

Hát ez valami gyönyörű szép, szerintem ki sem jönnék onnan... :) a nyugatis Alexandrába sem járhatok már otthon, mert ott is bentragadok hosszú időre, pedig az még nem is szép épület. http://www.boredpanda.com/buenos-aires-bookstore-theatre-el-ateneo-grand-splendid/

Egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és ő már nem ugyanaz az ember. - Hérakleitosz

"Minden ízlik, minden fogy, főleg a ketchup." Janikovszky Éva Itt a házi ketchup királyt Mátyásnak hívják... :) ez még egy korábbi, karácsony hajnali kép, de még mindig igaz, nincs az a kaja, amit ne tudna megmártani ketchupban...

Ha már éppen nyár van néhány napig. :)

Mindenki a holnapot várja- velem ellentétben -,a szünet első napját,  én meg az iskola első napját! :)) Na jó,első körben az augusztus első napja is jó lesz. :) De a muskátli vigyorog, a háttérben pedig éppen telik a medence vízzel, mert jófej vagyok... :))

'Ha a csend beszélni tudna Négymilliárd hangon szólna Mindarról, mi bennünk rejtve él Vágydal szólna száz szólamra Minden gondolat dobolna Millió szó összefolyna Ezer nyelven kavarogna S a világnak nem lenne titka Ha zene nélkül volna dallam Egy soha meg nem szólalt dalban Megtudnád, hogy mit is akartam. A csend minden nyelven hallgat Szóra még sosem bírták Azt hiszem, hogy ezt még te sem tudnád De több van, mit szemed láthat De több van, mit füled hall S van akinek a csend szavak nélkül Van akinek a csend szavak nélkül is vall Ha a csend beszélni tudna Hol nevetne hol meg sírna Fekete is fehér volna talán Vallomások, látomások Víziók és hazugságok Érzések és kívánságok Megtörnének, széttörnének Tükörfalán a beszédnek'' Zeneszerző: Somló Tamás Szövegíró: Adamis Anna

A legértékesebb, amit tehet életében az ember: tegyen jót, legyen mindig vidám, és fütyüljön a világra. Bosco Szent János

Bár hasonlót már mutattam, de egy ilyen póló piros változatban szembejött velem múlt vasárnap Oxfordban a szinteesős hűvösben... Nem tudtam nem elmosolyodni és nyugtázni, hogy nekem is pontosan erre lenne szükségem. :) Cornwall-ba menni... :))

Szent ég, kedden valami nagyot dobbant az itteni nyár! :)) Gondolom utána hónapos eső jön, hiszen csütörtöktől nyári szünet az iskolában, én meg 31-től szabadságolom magam; na, dehát minden napnak a maga baja, ugyebár? :))

Ezt újra megosztom... Nem is volt olyan régen, hogy ez idekerült. De annyi, az akkorihoz hasonló rossz dolog történt a világban múlt héten, hogy gondoljunk kicsit oda is, most így vasárnap este. És imádkozzunk, hogy soha ne kelljen egy olyat, vagy ahhoz hasonlót egyikünknek sem átélni. :(

Halkan szólj, különben azt fogják hinni, hogy csak figyelmet követelsz. Gyengéden szólj, hogy mindenki megismerje a szeretetet. Nyíltan beszélj, különben azt fogják hinni, hogy rejtegetnivalód van. Őszintén szólj, hogy senki se érthessen félre. Gyakran szólj, hogy szavaid eljussanak mindenkihez. Tiszteletteljesen szólj, hogy senki se fosztassék meg a tisztelettől. Szeretetteljesen szólj, hogy minden szavad gyógyíthasson. Énrólam szólj minden szavaddal. Tedd egész életedet ajándékká. Soha ne feledd, te magad vagy az ajándék. Légy ajándéka mindenkinek, aki életedbe lép, és akinek életébe te belépsz. Óvakodj attól, hogy bárkinek az életébe lépj, ha nem lehetsz ajándéka is egyben. ‪Neale Donald Walsch‬

Vigyorgás és napfürci :)

Amikor elfogy a tégla, és/vagy nem ér oda az ablakos... :)

Megnéztem, végigbőgtem és imádom. :) Egyszerűen egy újabb fantasztikus és tökéletes NS-alkotás. Travis és Gabby szomszédok egy tengerparti kisvárosban, és az első találkozás után rögtön egymásba szeretnek. Kapcsolatukat azonban komoly megpróbáltatások elé állítja az élet. Vajon mennyi terhet bír el a szerelmük?

https://www.youtube.com/watch?v=L9POM_c5wS0 Weöres Sándor: Ki minek gondol, az vagyok annak... Ki minek gondol, az vagyok annak… Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: Te vagy magad, ki e jelet vonja. S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, Mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: Rajtam látsz törvényt sajátmagadról. Okosnak nézel? Hát bízd magad rám. Bolondnak nézel? Csörög a sapkám. Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem tavában magadat látod: Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.

Na kérem, máris itt a 4200. bejegyzés! :)

Ezt a cikket már rég lementettem magamnak, de eddig nem olvastam el, most végre volt rá erőm és időm is, és mutatom is nektek is. Sokszor írok a Bátor táboros éveimről, és azt is érzem mostanában egyre többször, hogy ha majd hazamegyek, újra felveszem velük a kapcsolatot, nagyon szívesen dolgoznék velük, akár önkéntesként, akár főállásban. Sok gondom volt velük pedig még cimboraként, bár ez a tábor akkor még nem így nézett kis és sokkal kisebb méretekben is működött, de tartósan jót csinálnak és fontosat. A cikk írójának van néhány kretén mondata, de legalább a lényeget is meglátta. És leginkább megírta a cikket. Arra is sokat gondolok, hogy valami hasonló, vagy legalább valami pozitív hangú utánkövetés a felnőtteknek is jó lenne, ha már ilyen megmagyarázhatatlanul sok az efféle kíméletlen megbetegedés. Az összes táboros 'gyerekemre' örömmel gondolok vissza, még a böfögő kamaszokra is, egy-egy hetet kaptam az életükből, de ennél sokkal többet is, meg az abszolút az

Amit most mutatok egy interjú utolsó bekezdése. Nők Lapjás cikk és Borbás Marcsival készült. Sok emlékem van ilyen levesről, mi új levesnek hívjuk és a világ legfinomabb levese, egyenesen a kertből.

Keresem, hogy hogy lenne kedvem minél többször a kezembe venni az angol cuccot, hát létrehoztam valami szépet, hogy ezen már ne múljon... :) Kicsit gombhoz a kabát, mert először a tollat találtam meg, aztán a mappát és a füzet nem tetszett, így vettem egy ív csomogolópapírt meg egy snassz füzetet, meg egy volt itthon, hát kész az új cucc. :)

Van néhány megtorpanásom angolból, mikor és kinek nincs ugyebár... Múltkor aztán a könyvesbolt tájékán jártam, bementem és vettem egy nagy falatot célkitűzés tekintetében... Jó lenne végigérni rajta, nagy dicsőség lenne.

Matthew kapott még házifeladatot erre a hétre is - szerdán mennek majd utoljára - , kicsit olyan visszatekintgetős házi volt, mit szeretett, mire emlékszik szívesen, stb stb... És az egyik ilyenhez beírtam, hogy Amy... Rögtön leesett, hogy az Amy az a tanítónéni... Mondtam, hogy megértem, de talán még se azt írjuk, hogy Amy... :) Így aztán beírta, hogy Miss Timms....

Ezt Blenheim-ben találtam, leparkoltak. :)

Az van, hogy ha valami biztosan nem csap bennünket, az a saját lelkünk. Tutira. Lassan négy éve voltam ezen a helyen először, és azóta bármikor kaptam tőlük a hírlevelet (pedig már alig hagytam meg néhány helyet, amit még fogadok), annyiszor sóhajtottam fel és öntött el az elvágyódás... Tudtam, hogy még vissza fogok menni (van még néhány ilyen városom :) ). Megvettem hát a jegyet, amiből megint éves jegyet tudtam csinálni, tehát születésnapomra is elviszem magam, és látni fogjátok, hogy a táj annyira gyönyörű volt most is, vagyis az is, hogy minden évszakban el kell menni a következő egy évben. Ez szimplán az egyéves tervem része. Szóval leszálltam a buszról és máris nagyon jól éreztem magam (főleg, hogy előtte még Oxfordban gyorsan megleptem magam valamivel, amire legalább évek óta vágytam - később fogom is mutatni, és ez már szülinapi ajándék, hiszen két hónap múlva ünnep lesz ... :))) Ahogy elindultam a kastély felé, ezekből a felhőkből bizony esni kezdett: Kicsit mor

Az időjárást meg sem néztem múlt vasárnapra, mert tudtam, hogy sok jóra nem lehet számítani és a végén még meggondolom magam, ezért a buszjegyet is előre megvettem és még fel is készültem, menetrend, térkép, tudnivalók, stb... Aztán reggel nem bírtam úgy kimászni az ágyból, ahogy fejben elterveztem, úgyhogy kb egy jó órával később indultam neki. Az idő valóban nem volt túl rózsás... Oxford felé félúton: Viszont annyira szép volt az égbolt, igen, még így is, hogy nem is olvastam a kétórás úton, csak néztem a(z érdekesen) kéklő eget. :) Aztán ahogy odaértem Oxfordba, vitt a lábam, vagy a lelkem, térkép nélkül meglett a turista központ (nem a főutcán van), és egyből ugrott be minden, amit közel négy éve láttam. Nem véletlenül vágytam vissza, ebből is éreztem, hogy jó döntés volt. Viszont annyira vágytam a másik helyre és annyira sok volt a turista is, hogy nem lehetett szinte moccanni sem a városban, úgyhogy irányba tettem magam és elindultam a Blenheim Palace-hoz. Oxford már m

Múlt vasárnapra maximumra nőtt a teltház, mint olyan létszáma, plusz vendégeket vártunk, tehát kellően jólszocializált létemre odébbálltam. :) Nem ám, az történt, hogy a vendégekhez végképp semmi közzel nem bírtam, és pokoli fáradt voltam, tehát ki kellett kapcsolni. Régóta visszavágyós helyre készültem, egyrészt mert már tényleg hiányzott és szerettem volna újra látni, másrészről pedig biztosra akartam menni. A választás Oxfordra és a Blenheim Palace-ra esett. Régi és jó memóriájú blogolvasóknak talán rémlik, hogy Oxford volt az egyik búcsúajándékom, amikor 2012-ben lezártnak gondoltam (ha-ha) az (első ciklusú) nanny pályafutásomat. Mutatom az akkori blogbejegyzeéseket: Oxford:  http://bernoblogja.blogspot.co.uk/2012/09/bucsuajandek-3.html Blenheim Palace:  http://bernoblogja.blogspot.co.uk/2012/09/ajandek-magamnak.html

Ma esti koncertajánlatom: Zorán - A dalok és mi https://www.youtube.com/watch?v=c3JPZ8eWI58

Egy vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap, táblával, a következő szöveggel: “Vak vagyok. Kérem, segítsenek!” Arra ment egy újságíró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit. Az újságíró így válaszolt: “Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.” Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nam tudta meg, hogy a táblán ez állt: “Tavasz van, és én nem láthatom.” Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül, és meglátod, minden jobbra fordul! (Popper Péter)

http://www.evangelikus.hu/akkor-is-isten-gyermeke-vagyok-ha-bantanak-pal-feri

És szeretem az egyszerű embereket, Akik nem tudnak az eszmék poharáról, És tenyérrel isszák a forrás vizét. Akiknek a szó csak önmagát mondja, És kurta beszédük igen és nem. Akik nappal dolgoznak izzadással, És éjjel egyhuzamban, álom nélkül alszanak, És nincsen mellékíze fekete kenyerüknek, És nincsen mérge ajkukon a csóknak. Sohasem láttak szillogizmust És Pantheont és Parszivált, De látják nőni a füvet, És néven szólítják a nyájban a bárányt. Vasárnap énekes misére mennek És délután harmonikáznak a kis padon a ház előtt. Süveget gyűrnek a fergeteg elé, És mosolyognak a májusi esőnek, Harisnyaszárba gyűjtik a garast, Szebben halnak meg Sokratesnél, És emberbimbót úgy teremnek, Akár a kiskert orgonát. ‪‎Sík‬ Sándor: Bölcsek (részlet)

Úgy hírlik, otthon is meg lehet ismerni, milyen amikor 15 fok van nyáron napközben. :) Lehet velem szolidarítani... :) Én segítségül mutatok egy picurka könyvlistát, amire azt mondják, mindenképp látni kell, nekem is listán vannak, bár van amelyiket már láttam. Lehet, hogy ez lesz a holnapi program, mert itt is újra gyűlnek a felhők. http://noklapja.nlcafe.hu/kulonszamok/kulonszamok-szerelem/2016/07/01/legendas-romantikus-filmek-amiket-legalabb-egyszer-az-eletben-latni-kell/

Csak egyetlen lehetőség van: az ember szeresse saját történetét minden vacakságával és csalódásával együtt, mert hiszen önmaga szülte ezt a történetet. Popper Péter

Tádámm-tádámm és dobpergés, nagy nap lesz a holnapi, hiszen holnap lesz pontosan ÖT éve, hogy megszületett az első blogbejegyzés! :) A blogot kicsit előbb elkezdtem kreálni és változtattam sokszor is, és mutatom is az első bejegyzést, ami még nagyon kis sete-suta, nehezen találtam a hangomat így leírva: http://bernoblogja.blogspot.co.uk/2011/07/kezdetek.html Pontosan emlékszem arra az időszakra, és arra is ami utána következett. Őrület, hogy már öt éve... Most itt lesz pár évforduló majd, egyik-másik érdemel majd némi nosztalgiát vagy ezért, vagy azért... ;) De addig is Boldog szülinapot berno-blogja! Örülök, hogy vagy nekem és hogy vagytok ki, akik még mindig, ennyi idő után is veszitek a fáradtságot és olvastok és még reagáltok is. /Mostanra kicsit kisebb már a létszám, mint eleinte, de szerintem vannak rejtőzködők is, és az is igaz, hogy továbbra sem tettem nyilvánossá, nem szerepel a profilomban, nem linkelgetem az elérhetőséget, továbbra is jó ez így./ Szóval semmi ext

Akarok ilyet!

Ronan bekopogtatott az egyik leg-legdalommal az új cd-ről egy kis videóval, nehogy elfelejtsem a sok csapongásban, hogy hamarosan randink lesz! :)) És itt a másik is: https://www.youtube.com/watch?v=7nb1B4GWFKE

Na jó, ezt is megint megosztom, mert nem lehet elégszer hallgatni. Nem nehéz kitalálni, ma este kit hallgatok... :)

Ez a dal az egyik legnagyobb kedvencem... Szeretem a szövegét, a dallamát, ezt az erős barátságot és huncutságot, ami őket összeköti és ilyen erős, és amit ennyire kiérezni ebből a dalból és bármelyik közös dalukból is.

Ki vállalná be?  Akár nyilvánosan is? Én azóta gondolkozom rajta, hogy megjelent ez a cikk, de még talán nem érett meg a dolog, vagy csak gyáva vagyok. http://wmn.hu/2016/07/03/soha-nem-bekultel-ki-a-sajat-testeddel-level-kamaszkori-onmagunknak-both-gabi-es-fiala-borcsa/

Mutatom a tegnap említett másik új Zorán-dalt. Nem engedi a youtube megosztani, úgyhogy linkelem, mert viszont fontos és jó dal. Hallgassuk meg minden reggel indulás előtt, amolyan 'miheztartásként'... :) Zorán: Nincsen kedvem https://www.youtube.com/watch?v=t440pZV5F48

Tégy meg minden jót, ami tőled telik, Amilyen eszközzel csak tudod, Amilyen módon csak tudod, Ahol csak tudod, Akivel csak tudod, Ameddig csak tudod. (John Wesley)

Ezt az új Zorán-dalt tegnap este tették közzé, én is akartam, csak néha nem enged megengedni a youtube. Most mutatom, nagyon szeretem. van egy másik új dal, azt is fogom mutatni Zorán nagyon hiányzik, nagyon hiányzik az élő-koncertje, csak valahogy nem tudtuk az utóbbi időben összehangolni a naptárunkat, remélem hamarosan ez változik. :)

Háttérzajnak megy a Duna World és az előbb épp meghallottam ezt itt. :) szent ég, ezer éve volt és még mindig tudom a dalszöveget... Na igen, a gyerekkorom zenei kultúrája Halász Judittal indult, majd jött a Dolly Roll (erre ugyan nem emlékszem, de a tesóim ezt állítják), aztán jött a Pa-dö-dö, Szandi és Szinetár Dóri, stb... Ezt a rózsaszín idillt kellően kiegészítette a másik szobából átszűrődő heavy metál :) Szerintem ha jobban körülnézek otthon - bár a legutolsó szanálást már lehet, hogy nem élték túl - megtalálnám ezeket kazettán... Halász Juditból pedig lemezem volt. És mekkora kincsek voltak. Kinek volt még meg Szása kazettán? :)

Lehet, hogy nem is jó felé gondolkozom egy ideje a pályaváltásban, és inkább a kerttervezés és a kerti lakberendezés kellene foglalkoztasson... :) Most is ez jutott eszembe ezeket látva: http://szinesotletek.reblog.hu/csodalatos-kertek

Tanulj meg mindent, amit lehet, amikor csak lehet, akitől csak lehet! Egyszer eljön az az idő, amikor hálás leszel ezért magadnak. Sarah Caldwell

Rózsika ma este fürci után:) Vannak új szépséges kislánykák: És a jól ismert leányzó igazán kivirulva a nem túl régi barátosnéja társaságában: