berno

Szombat, havazás, habos kávé - mi más kellhetne? :) - na jó, persze, vannak ötleteim, de azért ez nem egy rossz állapot, nem igaz? :)

Tegnap reggel nem sok kedvem volt munkába menni, álmos voltam és jobb lett volna itthon. :) De muszáj volt elindulni és ahogy baktattam a metro felé, bekúszott egy dallam és egy fél sor ebből a bizonyos dalból... Tizenéve nem énekeltem és igazából anno ott egy szál gitárral és sok-sok csengő hangocskával ez a dal amúgy sokkal vidámabb volt, így felénekelve elég komor, de máshogy nem tudom megmutatni (és egyébként ez nem Rúzsa-dal). Szóval ez ment a fejemben, közben mégis vitt a lábam és eszembe jutott, hogy ezen a járdán egyik reggel láttam valamit, csak úgy fáztam, nem kerestem elő akkor a telefont, de tegnap megtettem. A mosoly mindenhol ott van, csak meg kell látni. :) Íme:

"...minden jó lesz! Ha nem is jó, de elviselhető, s az már csatanyerés. Magunknak kell teremteni az „elviselhető” mellé a „jót.”  http://www.jelenkor.net/print/766/meszoly-miklos-es-polcz-alaine-levelezese-19481949

Nagyon vártam ezt az adást,  fantasztikus csapat. https://youtu.be/BUWNLnTmc_8

Ez az egyik kedvenc kérdőívem, ez sem mai poszt, ha valaki szeretné így év elején tisztalapos gondolkodással kitölteni, annak linkelem: https://bernoblogja.blogspot.com/2015/03/proust-kerdoiv.html

2015-ben már csináltam hasonlót, alig találtam meg, hogy hányban is volt, olyan régen már... Pár napja a Pepco-ban vettem egy üveg tárolót, ami ma egy kicsit 'felcsicsáztam', idén ebbe bennek a hála dolgok, nekem ez a hála naplóm. Idén nem fogom hó végén kiszedegetni, majd csak ilyenkor, amikor az évrendezőt-visszatekintőt készítem. Lehet csatlakozni! :) Sima befőttes üveg is lehet, vagy egy váza, vagy egy füzetben-noteszben is lehet ezeket vezetni, a lényeg, hogy vegyük észre a jót (is). Ehhez egy cikket is találtam pont ma:  https://kepmas.hu/miert-jo-halat-adni-halanaplo-es-halagyakorlatok?fbclid=IwAR1U44rfbcSgwlWfSYeEh3Pp1nkE5jKtJ8SNvW_DZYuZXGQPFUwVqp3kMB0

Minden csodáért tenni kell. Ha többet nem is tehetsz, legalább annyit, hogy várod. Kitartóan, hittel. Nem elég "valamire" vágyni, tudnod kell pontosan, mire vágysz. És így történhet meg a csoda. Az év bármely napján. Akár az utolsón is. Ezt a csodát kívánom neked a következő évre. Csitáry-Hock Tamás

Azt hiszem, hogy Angliában színeztem utoljára, bár már többször hajlottam rá, vagy hogy előszedjem... Tegnap este ez is megtörtént, vagyis elkezdte. Majd mutatom, ha kész lesz, bár már most is előbbre vagyok vele, mint ahogy a kép mutatja. Nagyon kikapcsol, az első pár vonal után ahogy a kezem átáll a vonalakra, a koncentrálásra, a lelkem is odakoncentrál. Grétivel tizensok évvel ezelőtt nagyon sokat kuporogtunk-hasaltunk a parkettán-szőnyegen és nagyon sokat színeztünk, ő egyik oldalán a színezőnek én a másikon. Akkor még nem voltak felnőtt színezők és anyukája sokat ugratott, hogy fog venni nekem egy hercegnőset. :) Nem vett, de ezt én vettem magamnak meg már kaptam is, persze nyugdíjig elég lesz valószínűleg. Eszembe szokott jutni az is, hogy gyerekként sokszor voltam beteg, és ha a szomszéd faluba mentünk az orvoshoz, akkor vele szemben volt A bolt, az egy szem ÁFÉSZ-bolt. Régen a falusi boltokban (meg még azért nagyjából most is) mindent lehetett kapni. Tehát ilyenkor kaptam

Évek óta mindig kitöltöm az évrendezőt meg egy egyszerűsített saját tervezőt is és mindig végiggondolom magamban, hogy milyen volt az előző év. Fogadalmakat nem szoktam tenni, esetleg irányba rakom magam erre-arra, vagy próbálnék törekedni pár új-más dologra és valamennyire vagy szokott sikerülni vagy nem. :) Ilyenkor írom át a naptárat is, írok egy-két listát, meg ilyenek. Erre mindig a január 1-jét tartogatom. :) Tiszta lap, új év, új hónap, minden új. :) És idén még egy kávé is. :) Összességében a sok-sok nehézség és az ezer sebből vérző anyagi helyeztem ellenére is jó évet zártam, van munkám (olyan amilyen fizetéssel de) kedves, szerethető jó kollégákkal, eljuthattam jó helyekre, vannak akik ragaszkodnak hozzám és én is ragaszkodhatok, értek jó élmények, voltak remek színházi-filmes-könyves-koncertes katarzisok, újra magam lakhatok magammal, felvágtak-elaltattak ésde élek, sok újat tanulhattam magamról és másokról, valahogy mindig lett. Van kiért-miért, kinek-minek hálásnak le

Lassan alábbhagy a számolgathatnék, de a lelkem még nem tart ott. Ma este lesz 6 hete, hogy el kezdtem rosszul lenni, tehát aznap ittam utoljára kávét és aztán 6 hétig nem... Persze akkor még nem tudtam, hogy ez ilyen sokáig fog tartani és hogy tudom tartani. Aztán pár óra múlva lesz pontosan 4 hete, hogy nincsenek varrataim, csak egy (a háromból) szép heg segít az emlékezésben és abban, hogy újra és újra átszaladjon rajtam a hála és a bizalom, hit hullámának érzése. Fantasztikus hetek voltak ezek a saját magam (kereteinek, erejének, gyengeségeinek) megismerésére. Sosem gondoltam, hogy három nap kórház ezt teszi velem, vagy hogy ehhez három nap kórház kell, aztán utána még (nem is olyan) hosszú hetek kényszerszabadsága, ami valójában fantasztikus szabadság volt akár így, akár úgy. Pár napja újra eszem már többfélét, újra több ízt ehetek, de végig betartottam (talán jobban is, mint amit a papír mondott) a diétát, nem volt miért-kinek csalni, maximum magamnak, nekem meg nem ártanék

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud, legyen boldog, érje el, ki mit szeretne, s ha elérte, többre vágyjon, s megint többre. Tiszta szívből ezt kívánom! Szaporodjon ez az ország emberségbe’, hitbe’, kedvbe’, s ki honnan jött, soha-soha ne feledje. Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy, vissza nem fognak a kátyúk… A többit majd apródonként megcsináljuk. Végül pedig azt kívánom, legyen béke, gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe’!

Szilveszterkor lépjük át az új év küszöbét, s az elmúlás szomorúságán átragyog az újrakezdés mosolya. Pilinszky János

A valóság éve. Hétköznapokkal. Szürke reggelekkel, unalmas estékkel. Harcokkal, győzelmekkel, vereségekkel. Mindennapi gondokkal, örömökkel, fájdalmakkal. Ünnepekkel. Munkával. Sikerekkel, kudarcokkal. És volt egy másik év. Az álmok éve. Tündérrel, színes tavaszi erdővel. Pici kőhíddal. Angyali mosollyal. Szív meleggel. Lélekkel. Élettel. A megfoghatatlan, megérthetetlen szeretet ajándékával. Lesz egy év. Csitáry-Hock Tamás

... amikor ilyet hallok, nagyon sajnálom, hogy anno nem vittem többre zongorából, hogy nem ment jobban, vagy hogy nem szerettem jobban...

Kibontottam a kintről kapott ajándékomat, konkrétan nem térek észhez. 😀🎁🌲🇬🇧

Tegnap kaptam egy e-mailt, hogy Matthew Fitbit-barátkozni szeretne velem... ez csak egyetlen embert és egyetlen dolgot jelenthetett: legkisebb keresztgyerekem karácsonyra fitbit-et kapott (amilyen az én órám is). Azóta 3 üzenetet kaptam tőle,abból 2-ben azon aggódik,hogy vagyok... ❤

https://youtu.be/DCUmmf4Epqo

Minden szívből szóló karácsonyi énekben, a kandalló ropogásában és melegében,Az ünnepi ebéd közben, A beszélgetésben és nevetésben, Minden képeslapban amit egy barát, vagy a család küldött, Minden, amit ebből meghallunk, és ami elgondolkodtat bennünket, az maga a szeretet. Noreen Braman

Egyik nap nagyon fölhúztam magam, amikor kvázi egy karton (6×1.5 l) ásványvíz áráért kellett vegyek egy fél literest... De a kórházi buli miatt még mindig nagyon kell ügyelnem a folyadékbevitelre, így muszáj volt megvenni. DE a zóta nem vagyok hajlandó vizet venni, tehát előkerült a vizes flakonom, és a legújabb köhögés miatt a teás bödön is. És óvom a természetet is, ugye? 😉🌲

Tegnap volt a kórházi premierem első hónapfordulója. 🙂👼🤗🏨

Igen, vala­hogy így van: ott­hon az, ahova haza­térsz. Ahol valaki vár este. Ahol isme­red a fal kopá­sait, a sző­nyeg folt­jait, a búto­rok apró nyi­kor­gá­sait. Ahol úgy fek­szel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipi­he­ned magad. Kipi­he­ned az éle­tet, az embe­re­ket, min­dent. Ahol ott­hon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagy­tok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagy­tok ebben, hogy haza tér­tek, ami­kor este haza­tér­tek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egé­szen egy­szerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, ami­ben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami mele­get ad. És hogy ebben a körü­löt­tem lévő szé­les, nagy és fur­csa világ­ban ez a kis hely nem ide­gen és ma az enyém. Jól érzem maga­mat benne, ha kiné­zek az abla­kon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejö­vök, meg­le­lem azo­kat, akik még hoz­zám tartoznak. Ez az otthon. Min­de

A Müpa meghívta a hűséges nézőit ünnepelni. 🌲🎁🙂🤗👼 Igazi varázslat, igazi kedvesség volt az egész. Teljesen lenyűgözött az előadás.

Meg fogom ünnepelni a karácsonyt szívemben, és iparkodom egész esztendőben ünnepelni. Élni akarok a Múltban, a Jelenben és a Jövőben. Versengjen bennem ennek a háromnak a szelleme. Charles Dickens

Szükségünk van a csend időszakaira, amikor visszavonulhatunk a zajtól, amikor támaszt találhat unk. Szilárd támaszt. Ezek szent idők, amelyekben épnek és egésznek élhetjük meg magunkat. Van akit a természet ajándékoz meg új erővel. Isten lelke az, ami éppen a természetben bizonyul mérhetetlennek, teremtésében megsejtünk valamit az élet kimeríthetetlen bőségéből. A természet gyógyító számunkra, mert gyermekkorunk fontos élményeivel hoz érintkezésbe. A természet meghívás, hogy újra és újra igyunk a forrásból. Este különösen nagy a vágyakozás a visszavonulásra. Esti szertartásként keresztbe teheted mellkasodon kezed. Képzeld el, hogy bezárod a bensődbe nyíló ajtókat, és most egyedül vagy Istennel. A keresztbe tett kézzel véded a belső teret, amelyben Isten lakik benned. Ott bent, lelked mélyén kimeríthetetlen forrás árad. Bár napközben sokat adtál, nem vesztegetted el energiáidat. A forrás továbbra is buzog, mert Isteni és a következő nap is rendelkezésre áll. E megállás nélkül a forr

Nagyon találó ajándékot kaptam egyik nap... bőrönd, ami persely... 😁🎁

Aki rendelt idén hópihét, ilyen szépen vihette haza... ❄🤗

😉

Nagyon-nagyon jó koncert volt, nagyon- nagyon jó ajándék volt! 🌲🎁🤗👼

Az élet újabb és újabb ajándékokat akar adni nekünk; másokat, mint amiket tegnap adott. Assisi Szent Ferenc mondta: 'Ami korában édesnek tűnt, keserűvé vált a számban, s ami keserű volt, megédesedett'. Újból és újból becsukódik mögöttünk egy ajtó, de előttünk kinyílik egy másik. Nagy baj, ha valaki hátrafordulva nyűgösen rángatja a bezáródott ajtó kilincsét, és nem lép tovább. Böjte Csaba

Figyeld a körülötted lévő világot csillogó szemekkel, mert a legnagyobb titkok mindig a legvalószínűtlenebb helyeken vannak elrejtve. Azok, akik nem hisznek a csodákban, soha nem is találnak rá. Roald Dahl

Másokért élünk, és másokkal élünk, de ennek határa van. Mert önmagunkkal is élünk. Van, amit csak egyedül, magaddal tudsz megoldani. És, ha ezt nem bírod megtenni, vagy nem hagysz rá időt, és túl sokat forogsz az emberek között, eljön az a pillanat, amikor a szervezeted védekezni kezd mások ellen. Müller Péter

Amikor kisüt a Nap benned, amikor megjön az életkedved, amikor a legnagyobb bajod sem baj - ez mind angyali segítség! Nem ő adja, kívülről, hanem felhozza belőled, mert ismer. És tudja, hogy lelked legmélyén mindig derű van. Müller Péter

A csodák akkor kezdenek felbukkanni az életedben, mikor legalább annyi energiát szentelsz az álmaidnak, mint amennyit a félelmeidnek szoktál. Richard Wilkins

Mutatom, hogy kell ötvözni a különböző népi elemeket a spórolással és az emlékőrzéssel. Még tavaly ősszel turkáltam ezeket a négyzetes elemeket az egyik hobby boltban. Tudtam, hogy remek szezonális diszpárnák lesznek egyszer... de tavaly nem volt igazán hova dekorálni, aztán idén eljött az ő idejük. A lábadozás és bevétel híján nem vehettem anyagot, de aztán otthon megoldottuk. Még a mamámtól kapott anyukám vagy 40 éve házi szőttes függönyt a konyhába, ő (mamám) meg varrt rá rojtot. A függönyt már ezer éve nem használtuk, lett belőle 4 huzat, rojt maradt, a paneleket fölvarrtam, íme az új párnáim. 🙂🤗

Vajon ki lesz oly szerencsés, hogy karácsonyra kap #byskberno#t? 🙂😉🎁🌲❄

Így (is) várt valaki tegnap bent. :)

Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen, ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el. A békesség pedig azonos a lélek harmóniájával. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást, s újhodj meg lélekben. Marcus Aurelius

Nem is indulhatott volna jobban a szombati munkanapom. ❄😊 Tiszta lappal, hófehéren. Az én döntésem volt gyakorlatilag, hogy mikor állok vissza, és cseppet sem bánom így szombat reggel, hogy munkába kell menni. Hálás vagyok - élen a sebészemnek -, hogy minden rendben ment, és hogy ilyen cifra eset után is jól regenerálódom, képes vagyok dolgozni, mégha extra körültekintéssel is.

Első havas reggel kisPöttyösben ❄❤

Ahhoz, hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk. Marcel Proust

Nézz vissza megbocsátással, előre reménnyel, lefelé együttérzéssel, és felfelé hálával. Zig Ziglar

Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. Babits Mihály

Amit az ünnep előtt adsz az ünnepre, az jobban gyarapít téged, mint amit az ünnep egyszeri alkalommal képes lesz neked nyújtani. Antoine De Saint-Exupéry

Anyagi nehézség ide vagy oda, de kb 3 éve rendszeres Bátor tábor-támogató vagyok (-anyagilag... amúgy már régebbi,  15 éve voltam először cimbora). Egészen jelképes az összeg. Havi egy db ezres. Nekem egy menzás ebéd vagy egy magazin vagy fél színházi csillárjegy, stb... vannak nagyon nehéz időszakaim, de ezt nem állítottam le. Az előbb felhívtak, hogy megköszönjék a rendszeres segítségemet. Eddigi támogatásom egy kisgyerek teljes egyheti táborozását tette lehetővé - az 1600-ból... Jót beszélgettünk és megint muszáj volt hozzátennem, hogy fantasztikus, hogy már ennyi pici-nagy táborozót tudnak fogadni, DE bár ne lenne rá szükség... és bizony, valóban, évről-évre egyre többen vannak a várólistán.  Vigyázzunk jobban magunkra, hogy a picik is egészségesebbek lehessenek...! 🧗‍♀️🤹‍♀️🤸‍♂️🏇🎁❤

Az újra kezdett életemben új utakat járok be, hogy kerüljem, vagy legalább minimalizáljam a lépcsőket, így aztán ilyen mosolyrafakasztó dolgokat találok. Már régi cucc ez, többször találkoztam vele a neten, mégis megörültem neki.

Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet. Wass Albert

Jól esett bemenni ma délután, nyugdíjas búcsúztatót ültünk az egyszem férfikollegánknak. Hálás vagyok ezért a csapatért,nagyon körbevettek,  megszeretgettek, mindenki aggódott. ❤

Hiányzik a csend, ami minden mögött van, hiányzik a távolság és az idő lassú ballagása, hiányoznak a hajnalok és az esték, hiányoznak a vasárnapok és a hétköznapok, hiányzik az egész rét - mert hiányzik az emberekből s a világból a béke. Fekete István

Az van, hogy tíz poszt (márcsak 9) és meglesz a 6000. bejegyzés! :) Van valami blogos kívánságotok? :)

https://youtu.be/Icx7hBWeULM

Mindennek adjuk meg, ami neki jár. A szemnek a látványt, a fülnek a muzsikát, a gondolatoknak a szárnyalást, a testnek a felüdülést, az igazságnak az elismerést, barátnak a barátot, az embernek a megbecsülést. Tatiosz

Berni ma délelőtt másik játékkal játszik. 😆😉🎅🌲🎁👼

Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel. Márai Sándor

Mindig van okunk egy ajándékra... Ha más nem, önmagában az, hogy élünk. Élünk és szerethetünk. Hogy mosolyoghatunk. Hogy lehet egy szép történetünk. Hogy lehet múltunk, lehet jövőnk. Hogy egymás szemébe nézhetünk. Hogy adhatunk. Mindent. Akár az egész világot. Hiszen az emberben ott van az egész világ. Benned is. Ha magadat adod - az egész világot adod. Csak ki kell választanod azt, amit ma adni akarsz. A világot. Csomagold be szeretettel, és helyezd el az ajtó elé. És várj. Ajándékod, ha szeretettel adtad, célba ér. És ajándékodnak bármikor örül, aki kapja. Mert mindig van alkalom az ajándékra. Csitáry-Hock Tamás: Mosolyhíd

Boldog Mikut mindenkinek, igazi téli reggelre ébredtünk. Pár napig újra erzsébeti vagyok, de hoztam a kis játékaimat is (erről később még posztolok). 😆

Hinni kell... Hinned kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog légy. Az vagy, amit gondolsz, és csak azt tudod elgondolni, amiben hiszel. Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik. Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek. Ne gondolj a szomorúságra, mert lelked sötétségbe borul. Ne gondolj a rosszra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat: ajándék, szárnyalás, magasba vágyódás, felemelkedés... Élni csupán a legtisztább vágyak szerint érdemes. Attól függően, hogy vágyaink keserűek vagy édesek, fanyar vagy boldog lesz az életünk. Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet, hit, a cselekedet megvalósulás. Tatiosz  Hinni kell...

8. napja az életem, testem, gondolatom része az ilyen tapasz... egyszerre mindig három... azt ki sem számolom,hogy hány színházjegy árát ragasztgattam magamra... 😁🎭 Hogy miért gondolom, hogy ez aztán fixen mindent megtart a varraton is túl, azt nem tudom. 😁😆 Tegnap feloldoztak a tapaszolás alól, de azért én nem engedem el ilyen könnyen a dolgokat, úgyhogy a kórházban is visszakértem a tapaszaimat. 😀😆 Most épp egy sincs rajtam, az előbb tanulmányoztam a legnagyobb vágásomat, még mindig elámulok ezen az egészen. Hogy történt, hogy hogy volt?! Azt mondta a dokim, hogy hamarosan nem is fog látszani, hülye módon mégis örülnék egy halvány hegnek, mert ez az egész engem nagyon sok mindenre megtanított - főleg magammal kapcsolatban -, sok mindenen elgondolkoztatott, és szívesen emlékszem vissza arra az első kb egy hétre, vagy a tegnappal lezáródó időszakra, akkor is, ha azért voltak nagyon rossz és piszok nehéz óráim is. És még messze a teljes regeneráció. De vissza a tapaszhoz... e

...ha bernoka  madzagok miatt madzagolni kényszerül... Ez már a vásár része, de még van alapanyagom, és még a táppénz is tart. Kérni,rendelni már lehet (bár alig akad két egyforma), legkésőbb 16-a után szállítok, és a múltkor előzetesben küldöttekkel  együtt akkor mutatom a teljes kínálatot.

Móra Ferenc A szánkó Kegyetlen hideg tél volt, azóta se tudok hozzáfoghatót. Fenékig befagyott a patak, a verebek megdermedve hullottak le a fákról, a háztetőről olyan vastag jégcsapok meredeztek, hogy kővel is alig bírtuk őket lehajigálni. Először a báránybőr sapkánkat vagdostuk hozzájuk, de evvel nem sokra mentünk. A fülünk megfázott, a sapka a tetőn maradt, s ami a legnagyobb baj volt: a jégcsap se esett le. Még jobban szerettünk a hóban játszani. Akkora hó volt, hogy alig látszottunk ki belőle, ástunk is benne akkora barlangokat, hogy akár a medvék királya ellakhatott volna bennük. Persze a medvének több esze volt, mint hogy hópalotában lakott volna. Nem is fagyott el se keze, se lába, mint nekünk. Legkülönb mulatság mégis csak a szánkázás volt. Szomszédunkban lakott a bíró. A bíró csináltatott a fiainak olyan szánkót, hogy annál szebb még nem volt a világon. Még most is sokszor álmodom vele így tél idején. Kőrisfából volt a talpa, diófából a karja, az ülése lószőrvánk

A mai kor emberének egyik legnagyobb feladata, hogy megtanuljon együttérzéssel és barátságosan viszonyulni önmagához. Hogy ne vegyen fel kritikus, szigorú, elítélő attitűdöt csak azért, mert gyerekkorában többnyire ezt tanulta meg, hanem kedves, türelmes, érzékeny hozzáállással közeledjen önmagához, amikor bajban van. Ahogy az egyik tanítványom mondta: 'szeretettel átkísértem magamat a nehézségeken'. Azt gondolom, ez egy gyönyörű és pontos megfogalmazás – éppen ezt kell tenn i, amikor zord idők járnak. Szimbolikusan karon fogni magunkat. Gyengéden bánni a sebeinkkel. Nem bántani, nem ostorozni magunkat. Ha már éppen nehéz az élet, fáj valami, megsebződtünk, legalább ne tetézzük ezt a szenvedést azzal, hogy bántjuk magunkat, haragszunk magunkra, berzenkedünk a sorsunk ellen, értetlenkedünk, hanem álljunk bele abba, ami éppen van. 'Most éppen vereséget szenvedtem. Most becsaptak. Most nagyon fáj a szívem. Most félek. Most ez van.' Igen, felnőttkorban gyakran újra kell tan

Ezt ma kaptam és jól esett! :) Még mindig odavagyok ezért a kis foltozott medvéért. A költözés során előkerült mind a három pizsim-hálóingem, amin Ő van, csodás vele lábadozni. Közben meg épp egy Micimacis naciban heverészek. :)