berno

Nagyon szeretem, hogy elkápráztat a csinnadrattás nagy show-kkal, de közben meg nagyon szeretem az egyszerű(bb) tisztsaságot is. A mai estén ez a kedvencem.

Tudjátok, hogy vagyok Abigéllel, hát szeretném is nagyon megnézni a kiállítást (is).

Újra megosztom, mert nagyon szeretem. És mert nagyon igaz.

Az van, hogy valaki nagyon rázza a kertkaput! :) Ja, Grecsó K-nak hívják. Itt egy friss interjú, és megint azt érzem, a szívemből szól-ír. Azt hiszem a legelején fogom kezdeni, az első könyvével kezdek és így-úgy tovább, hogy lássam, tényleg az van-e, amit mond. De addig is egy remek interjú vele: http://kulturpart.hu/2017/10/05/egy_vilag_ahonnan_nezni_lehet_az_eletet pl a paradicsomos résznél megborzongtam- a nagy magyar hazatérés második hetét töltöttem otthon, tehát egy hét után mentem haza és még éppenhogycsak elkaptam az utolsó kerti paradicsomokat. Mint az eszelős, paradicsomot paradicsommal ettem, egyenesen a kertből... Ezt a szédületet és ízt a szájában csak az érzi, aki próbálta - kóstolta.

Szeretem, hogy ilyen lelkes és dolgozik. :) Bár a régi dalait (is) nagyon szeretem. Jó lenne mégis eljutni a tavaszi koncertjére majd.

október 6. péntek Na, nem semmi péntek volt. Sajnos semmi hívás nem jött, de Okoska amúgy is bemondta az unalmasat, ma reggelre végleg úgy döntött, nem kíván a továbbiakban engem szolgálni. Szégyellje magát, amiért épp most hagyott cserben, amikor igazán szükségem lett volna rá. Megvan az utódja, épp a nevén gondolkozom, nagyon csinos egyébként a Hölgyemény és most egyelőre a Hope-ig jutottam, mivelhogy reménykedem, hogy csupa jó hívás jön rajta... ;) Amúgy örömteli, hogy ilyen szép őszi nap volt ma is, sajnos, hogy most csak a beton van körülöttem, de így is örülök neki. Ja, és még a lakcímkártyám is érvényes újra. :) Sikerült elintézni ma reggel az Okmányirodában. Egyébként közel három hét után azt kell mondjam, hogy talán kezdek megérkezni a valóságba, mert hihetetlenül fáraszt már ez a sok ügyintézés, és persze a java még hátravan.

október 5. csütörtök A HVG-s börze második napja is kimaradt, mivel második körös interjún voltam délután és arra muszáj volt egész délelőtt készülni, tájékozódni, infókat keresni, stb... Az interjú nem volt egyszerű, nevezhetném vallatásnak is, de azt hiszem, hogy rajtam nem múlt, én ennél többet nem bírok produkálni és reprezentálni magamról. Hagyjanak dolgozni egy hétig, aztán nem lesz mit kérdezniük. :) hahaha :) Este levezetésből újra csatlakoztam az Oriflame-s csapatomhoz, igazán jó kis ötye volt, pont arra volt szükségem. Jut eszembe, ha valaki még nem lapozta át a 14-es katalógust, még pár napig megteheti: https://hu.oriflame.com/products/digital-catalogue-current?pageNumber=1

Ma reggel csatlakoztam egy zárt klubhoz a Facebookon (kézzel készített ősz), gondoltam egyet és betettem az alábbi két képet és 12 óra alatt kaptam a csoportban 50 like-ot. Azt hiszem, soha ilyen sikeres posztom nem volt még a Facebookon. :)

Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt. Wass Albert

október 4. szerda Délelőtt próbáltam még ezt-azt intézni és felkészülni a délutáni interjúra, ami nem volt könnyű, teljesen lemerültem a végére, haza is kellett jönni császkálás és találka miatt, főleg, hogy estére repis színházjegyünk volt. Érdekes előadás volt, bár szerintem kicsit vontatott és indokolatlanul hosszú itt-ott, de a végén amikor a 37 éves lány kipakol, kvázi a szívemből szólt. http://orlaiprodukcio.hu/plays.php?id=4084 És persze az interjú miatt nem rohangásztam délelőtt és nem mentem el az állásbörzére sem.

október 3. kedd Nos, nem volt jó idő. Persze előtte végig, úgyhogy nincs ok panaszra. És az esővel megjött a várt áttörés is, három interjú időpontot is kaptam kb 2-3 óra alatt. Persze egyik lehetetlenebb időben jött, mint a másik, az elsőnél épp öltöztem-vetkőztem, a másodiknál álltunk a szakadó esőben a celli vasútállomás előtt és vártuk a buszt, a harmadik esetben már a buszon ültem de épp nagyon rázott, tehát háromszor kérdeztem vissza a házszámra.

október 2. hétfő Délelőtt bejártuk Sárvárt, szereztünk új anyagot a bögötei teraszra - amolyan őszi ruházatot. :) Íme: Ennél persze több 'ruci' készült, de nagyon hideg volt amikor fotóztam. :)

Ne félj a gondjaidtól, hanem üzenetnek tekintsd őket. Lehetőségnek arra, hogy tisztábban láss, és ezáltal erőteljesebben birtokold az életedet, mint eddig. Megértsd, mi a jelentősége annak, hogy te is itt vagy a földön. Kornis Mihály

De jó! :)

Grecsó K-val 'kacérkodom' egy ideje, vagyis inkább ő velem, karácsonyra már megkaptam egyik könyvét, meg amikor most választhattam valamit a Libriben, nagyon szorongattam az övét (igazából ott vaciláltam, hogy Coelho vagy Grecsó, de mivel még nem olvastam, ami itthon van, addig nem akartam, de szerintem karácsonyra fogom kérni majd, ha addig nem vehetem meg), erre a pénteki Szabad Földből visszanézett rám, tegnap tudtam elolvasni és akartam is fotózni, de elmaradt. Az előbb viszont szembemosolygott a Facebook-falról. :) Íme. Szerintem több ponton is sejteni fogjátok, hogy miért vagy miként volt rám hatással.

Hát, több ilyen cimbim is van, vagyis csak volt, vagy nem is tudom.

Lelkünk olykor néhány órára feloldódik a szépségben. Ezek az órák, amikor valóban élünk. Richard Jefferies

október 1. vasárnap Az van, hogy két héttel ezelőtt éppen most pityeregtem a reptéren és bizony nem szűnik a gyerekes hiányom, sőt, egyre jobban ömlenek az emlékek. Ma még mindig pakoltam, már nagyon nem bírom, de tegnap megjött a maradék három csomagom is, így azzal volt még teendőm, aztán holnap valahova eltűntetjük a dobozokat egy valamikori költözésig, mert nem jó látvány a kupac a nappali sarkában. De azért a kreativitás is kapott ma, elkészült egy egyszerűbb ajtódísz (az új ajtó nem szögbarát, úgyhogy nem kaphat nehéz díszt). Még tegnap délután 'lelegeltem' a kert végében egy csipkebogyó bokrot, azzal tegnap is sok munka volt, de aztán alig vártam, hogy megcsináljam azt, amit már a lelki szemeimmel láttam. Íme az ebből ez lett című sorozat. :) Ez egyébként az étkezőasztalra került, csak kint jobbak voltak a fények, ezért fotóztam ott. Nagyon elégedett voltam a végeredménnyel, vagy hát leginkább saját magammal. :)

szeptember 30. szombat Egész délelőtt a kreatív akármiket válogattam és rendszereztem (már ami eddig előkerült), délután pedig még mindig annyira jó idő volt, hogy kint járkáltam meg a kertben ügyködtem. :)

Már megint ráestem a profession-ra, mivel a közigállás.hu-t kimerítettem, hát mit mondjak... megnézném az illetőt, aki erre mind képes, vagy leginkább a bérére lennék kíváncsi: - és csak halkan jegyzem meg, hogy gyakorló gyorsíró már alig van, hiszen elég kevesen is tanultuk, még ha megyénként egy-egy közgazdaságiban tanították is, ma már sehol szinte... hiába voltam anno országos hetedik, már én sem vagyok gyakorló, bár lehet hogy nagy rá(nem)érésemben ezt is leporolom, a héten nem ez az első álláshirdetés, ahol találkozom a gyorsírással Általad betölteni kívánt pozíció elvárásai / előnyei Felsőfokú állami iskolai végzettség magas szintű számítógép-kezelői ismeretek, gyors- és gépírói tudás és gyakorlat tárgyalóképes, magabiztos angol nyelvtudás napi 8 órán túli és hétvégi rendelkezésre állás vállalása

Ezt tegnap láttam és nagyon szeretem az ilyet, úgyhogy ma dobozturkászás közben ki is választottam három külföldi képeslapomat is az összevadászott kincsek közül, hogy elküldjem a jövő héten. Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni terveim megvalósításában. ... Kisfiamnak Richárdnak október 06-án lesz a 14.születésnapja. Szeretném Őt meglepni egy kis "vizuális" utazással, mivel még sohasem voltunk nyaralni, viszont nagy érdeklődést mutat a világ országai iránt. Ebben szeretném kérni a segítségeteket. Ricsiről amit tudni kell, hogy Ő a saját kis világában él, autizmussal élő, halmozottan fogyatékos kisfiú. Autizmusából kifolyólag nem érti az embereket, a beszédet, és ő sem tud beszélni. Kommunikációs kártyák segítségével, illetve rajzokkal, írásban közli kéréseit. Verbálisan kevés szót ismer és használ. Ricsi már az olvasással kacérkodik, egyenlőre nagyon élvezi, hogy képes Ő is szavakat elolvasni, bár szövegértése nagyon korlátolt. A kérésem, amiért hozzá

szeptember 29. péntek Kitart a vénasszonyok nyara, délelőtti program szüret volt, aztán megturkáltam a dobozaimat, késő délután pedig végre hozzájutottam a ragasztópisztolyomhoz. :) Az őszi terméseket tegnap gyűjtöttük az erdőben. :)

szeptember 28. csütörtök Egy darab szóbajöhető álláshirdetést sem találtam, viszont előkerült a biciklim, úgyhogy meghajtottam kicsit, este egészen Szajkig mentünk Grétianyuval, tehát több mint km-t sikerült tekerni meg kicsit ücsörögni a stégen. Sajnos nem volt sem telefon, sem fényképező, úgyhogy a képet majd legközelebb... :)

Nézzétek meg! Nekem meg kell várnom, amíg Erzsébeten hálózatos, rendes neten leszek, de addig is ajánlom.

szeptember 27. szerda Egész délelőtt pályázatokat írtam, meg takarítottam Bagirát :) Aztán meg találkám volt a bögötei dombtetőn (hegyen) a hegylakókkal... ;) És most várom az első nagy szállítmányomat Londonból, de hogy hova teszem, mégcsak dobozilag is, gőzöm nincs...

Ki tudja, hogy hol készült a kép, ki van rajta és miért? :)

Szeptember 26. kedd Hát, ez a nap úgy eltelt csak valahogy, ezt-azt csináltam itthon, leginkább pályázatot írtam, meg ilyenek, bár végre sikerült kicsit angolozni is. És íme, Bögötén a napraforgó az égig ér...

Szeptember 25. hétfő Anyám kirándulást rendelt el Zalaegerszegre, kicsit vásároltunk, betértünk a Libribe és még ettünk egy jó ebédet is hazafelé egy kis hangulatos fogadóban. Na, és ki fogadott Zalaegerszegen a parkolóban, na ki? :)

Szeptember 24. vasárnap Folytatódik a vénasszonyok nyara és a szülinapom - igen, így együtt.:) Aztán tényleg olyan szép az idő, hogy muszáj a kertben ügyködni. :) Este összehozom wifire Okoskát és Bagirát, és mondhatom, csoda ügyesek együtt.

Szeptember 23. szombat Még előző nap tettem egy könnyelmű ígéretet a sógorasszonyomnak, hogy elmegyek vele a Bagolytúrára... :) Hatszor bántam meg kb, főleg, hogy 3/4 7-kor már a kozmetikában voltam, tehát márcsak egy jó alvásra vágytam volna, nem tíz km-es, feladatos természetjárásra... ;) De mondhatom, remek volt, megleptem néhány embert, mert sokan nem sokat néztek volna ki belőlem, azóta egyes feladatmegoldásomról igazán beszélnek... :) és még jól is éreztem magam... :) Itt tudjátok megnézni az összes elérhető képet az eseményről: https://www.facebook.com/pg/Gyereház-Ikszt-Bögöte-346179878767560/photos/?tab=album&album_id=1624395744279294

Szeptember 22. péntek Hajnali, borzasztó korai kelés, aztán irány Bögöte. Sajnos megszűnt a nyáron a kedvenc buszom, úgyhogy most kerülővel jutok haza, Pápán keresztül Celldömölkig és onnan haza. A pápai bakonyi kanyargós vidék egyébként nagyon szép. :) Itthon újra pakolás és olyan szép idő lett délutánra, hogy muszáj volt kertészkedni kicsit és inni egy jó habos kávét a teraszon. :)

Szeptember 21. csütörtök Délelőtt befogtak otthon, aztán elindultam az első interjúra, ami leginkább tapasztalatszerzésnek volt jó, de annak mindenképp. Aztán utána jött a főprogram, utószülinap, Szerelmes Shakespeare. Csodálatos előadás, nagyon-nagyon élveztem, és milyen üdítő, hogy minden szót megértek... :)

Szeptember 20. szerda Folytattam az intézkedést, meg jelenésem volt egy sokkal korábbi főnökömnél, és bemerészkedtem a Nagyvárad térre is. Még mindig görcsöltem kicsit, de már azért jobb volt a helyzet, mint másfél évvel korábban. Megkreáltam Erzsébeten a wifi-t Bagirára, meg elpakoltam a szobámban - valahogy -, és fél éjszaka még online-ügyintéztem. A városban járva most olyan dolgokat is tudok megcsodálni, mint pl Fekete Ernőt plakáton. :) Aztán remélem minél előbb színpadon is megcsodálhatom.

Szeptember 19. kedd Még kitartott az ünnepi hangulat, el is indultam ügyintézni Ügyfélkaput, fényképészt, meg ezt meg azt, például mobilnetet is. Az idő ekkor már sajnos elromlott, úgyhogy a nagy betervezett turistáskodásból már nem lett semmi. Beszereztem az új NS könyvet, a fotó is gyorsan elkészült, aztán mégsem lett időm elküldeni és megszerkesztgetni hozzá a posztot. Az ügyintézkedés közben ketten is kiszúrták, hogy előző nap szülinapom volt, köszöntöttek is, ez igazán jól esett. Közben hívtak, hogy tudnék-e menni interjúra csütörtökön, naná, hogy tudnék, igaz, hogy egy sor dolgot át kellett szervezni, de nem gond és még egy utolsó színházjegyre is sikerült lecsapni csütörtök estére így, de erről később. Délután négykor találkám volt a Parlament oldalában álló Szamos cukiban, jót beszélgettünk, az ünneplés is folytatódott, így esett meg az, hogy már második napon élvezhettem egy csodás Szamos-sütit. Jól megízleltem, mert ilyen nem mostanában lesz.

A száz első napja szeptember 18-án volt. Ennek az előzménye megvolt még előző nap, hiszen ugye kb fél tíz-tíz órakor átestem a vám-vizsgálaton, tehát itthon voltam. 11-re már Erzsébeten voltam, ébren vártak, jött a welcome drink, a szülinapi süti, a rózsa a szobámban és az Isten hozott itthon! Jól esett, főleg, hogy elég nehezen akartak apadni a könnyek. Hajnal fél 7-kor már bőven úton voltam, várt a fodrász, aki azért nem egészen olyan volt, mint amit vártam, nem is egészen azt csinálta, amit akartam, de ha hinni lehet a híreknek, még a hónap végén itthon lesz a fodrászom, aki Londonba is utánam jött :) , és ő majd korrigál, azt mondta múltkor, már tudja, hogy milyen lenne az én igazi fejem. Mondtam, jó, ha legalább ő tudja... :) Szóval fodrász után rövid hazaugrással elindultam ünnepelni. :) A HBM-es szülinapot a Szépkilátás cukrászdában kezdtük, fogaskerekűvel feldöcörögtünk a hegyre, aztán séta és napozás a Normafánál. Utána még a mozival is mázlink volt, igaz, hogy egy részt

hát, nem biztos, hogy ezt mindet, de vannak benne jó ötletek... :)

Új projekt jön, most megint számolok, de kicsit máshogy. Gőzöm nincs, hogy hogy fog sikerülni a nagy hazatérés (fizikailag megtörtént, de amúgy...hááát...), igazán nem egyszerű, mert bár (elvileg) ugyanaz vagyok, mint régen, vagy épp négy évvel ezelőtt, de kicsit mégis más, most nem vendégként vagyok itt vagy ott, hanem vagyok, létezem és próbálok valami irányt találni. És ahogy én változtam, körülöttem is változtak, emberek, körülmények, helyzetek, érzések, stb ... tehát igazából minden, tehát meg kell tanulnom itthon lenni vagy egyáltalán, bárhol lenni... Próbálom magam elfoglalni is magam, bőven, folyton valamivel, hogy minél kevesebbet gondolkozzam, érezni úgyis érzek - bőven, és igazából képtelen vagyok pihenni is - a klasszikus értelemben, hiszen rengeteg a bizonytalanság. Szóval arra gondoltam, hogy naplózom az első száz napot, és ahogy eltelik, vagy nem is tudom mi a jó szó, közben talán sikerül majd megérkezni és irányt találni. Nem tudok olyan gyakran vagy intenzíven blo

Gyönyörűszépséges... Alig várom, hogy ott legyek! :)

Kedves testvéreim, jó napot kívánok! A mai katekézis témája a reményre nevelés. Ezért tegezve fogom elmondani, elképzelve, ahogy egy nevelő, egy apa beszél egy fiatalhoz, vagy bárkihez, aki nyitott a befogadásra. Figyelj: ott, ahová Isten helyezett téged, remélj, mindig remélj! Ne add meg magad az éjszakának: ne felejtsd, hogy az első legyőzendő ellenség nem rajtad kívül, hanem benned van! Ezért ne adj teret a keserű, sötét gondolatoknak! Ez a világ az első csoda, amit Isten tett, és Isten a mi kezünkbe adta újabb csodák megvalósulásának kegyelmét. Hit és remény kéz a kézben járnak. Higgy a legmélyebb és legszebb igazságok létezésében! Bízz a teremtő Istenben, a Szentlélekben, aki mindent a jó felé irányít; bízz Krisztus ölelésében, aki minden embert vár földi élete végén, hidd, hogy ő vár téged! A világ olyan emberek tekintetének köszönhetően halad előre, akik rést nyitottak, akik hidat emeltek, akik álmodtak és hittek, még ha kigúnyolták is őket. Ne gondold, hogy küzdelmed, m

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, az sosem lesz elég. Dan Millman

Pf, hát eljött ez is, egymást érik a búcsúk és az elköszönések és mind följebb jönnek a könnyek és mind nehezebben akarnak odébbállni. Délután 2 körül indult el a történet, amikor is beugrott Lisa, hogy elköszönjön tőlem, hát épp hogy ki tudtam kisírni bőgés nélkül. Aztán közben megírtam és elkészültem a búcsú levelekkel, na, az sem volt egy egyszerű történet. Háromkor aztán elindult búcsú délutánozni. Egy hatalmas helyre mentünk, ahol belül van mindenféle, jött a meglepi hely, hát ritkán kaptam eddig ilyen jó meglepetést. Vacsora Jamie Olivernél. Áh, de nagyon jó hely! Csak az étlapig jutottam, most jöttem rá, hogy a helyet meg nem fotóztam le nagy megilletődöttségemben. Nagyon guszta és ízletes, finom volt minden. Közben átadtuk az utolsó búcsú ajit, én is kész lettem a szokásos éves fényképalbummal, és most én is kaptam egyet, amolyan ilyenek voltunk - ilyenek lettünk albumot, nagyon cuki képekkel. :)  Utána moziba mentünk, óh, hát nagyon élveztem. Mut